A 130 éve született Márton Áron püspök életpéldájának, tanításának a relevanciáját a 21. században születettekkel is meg kell ismertetni – mondta a Krónika megkeresésére Lázár Csilla, a püspök szülőfalujában, Csíkszentdomokoson működő Márton Áron Múzeum és Zarándokközpont vezetője annak a december közepén iktatott törvénytervezetnek a kapcsán, amely 2026-ot Márton Áron püspök évévé nyilvánítaná.
A 2026-os évet Márton Áron püspök évévé nyilvánítanák azzal a törvénytervezettel, amelyet a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyével partnerségben, támogató jóváhagyásával az RMDSZ parlamenti csoportja iktatott december közepén. A tervezet indoklásában az szerepel, hogy a 130 éve született „Márton Áron nemcsak a romániai magyarság egyik legnagyobb erkölcsi példaképe, hanem a 20. századi Románia történetének is meghatározó személyisége.
Erdély püspökeként következetesen kiállt az emberi méltóság védelmében minden diktatúrával szemben: a háború, a holokauszt és a kommunista elnyomás idején egyaránt.
Szavai és tettei nem megosztottak, hanem védelmeztek; nem uszítottak, hanem hidakat építettek közösségek közt”.
Lázár Csillát, a püspök szülőfalujában, Csíkszentdomokoson működő Márton Áron Múzeum és Zarándokközpont vezetőjét arról kérdeztük, miért lenne létjogosultsága annak, hogy 2026-ban, egy adott évben kiemelten a püspök életművére irányuljon a figyelem, koncentráltabban, mint egyébként. „2026. augusztus 28-án lesz Márton Áron püspök születésének 130. évfordulója, de a kerek évfordulón túl sok más oka is van annak, ami miatt szerintünk is
szép és időszerű lenne, hogy szélesebb körben – nem csupán az erdélyi katolikusokra, s még nem is csak az erdélyi magyarokra korlátozottan – Márton Áron püspökre fordítani a figyelmünket.
Egyik ilyen időszerű esemény, hogy most zárult a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltárban őrzött Márton Áron írott hagyaték kiadása” – mutatott rá Lázár Csilla.
Hozzátette, a 30. kötet most év végén látott napvilágot, és ezzel a szerkesztők – dr. Marton József, Kuszálik Péter és dr. Jakubinyi György nyugdíjas érsek, aki az utolsó két kötetet kitevő jegyzetanyagot összeállította – közkinccsé tették a teljes, Gyulafehérváron kutatható Márton Áron-hagyatékot: nemcsak a püspök körleveleit, írásait, kéziratban fennmaradt szentbeszédeit, hanem állami és egyházi intézmények számára küldött beadványait, világi eseményekre írt beszédeit és levelezésének közérdeklődésre számot tartható részét is.
Márton Áron gazdag tanítása 6000 oldalon
Lázár Csilla kifejtette, a Hagyaték sorozatot megjelentető csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó, illetve a marosvásárhelyi Mentor Kiadó jóvoltából közel 6000 oldalon olvasható a püspök gazdag tanítása. Ez a szövegkorpusz sokszorosa annak, ami akár a legutóbbi életrajzok megjelenésekor rendelkezésére állt a szerzőknek, elég nagy „alapanyag” ahhoz, hogy Márton Áron püspök kivételes egyénisége, kisugárzása, közösségszervező ereje széles körben megismertethető legyen azokkal a generációkkal is, amelyeknek nem volt semmilyen személyes élményük, kapcsolódásuk vele.
„Az emlékévek értelme – ha jól gondolom – az lenne, hogy egy adott történelmi személy – esetünkben Márton Áron – életművében találjunk kapaszkodókat a kortársak, vagyis mi magunk problémái, nehézségei, kihívásai, dilemmái, döntései terén.
Márton Áron nagyon más korban, másmilyen »időkben« élt, mint mi, aktív életének nagyobb részét különböző diktatúrák és zárt, elnyomó rendszerek alatt töltötte. De az azóta sok szempontból »kinyílt«, kétségtelenül demokratikusabb világunkban is »sötét borulatként« visszatérni látszik sok veszély és csapdahelyzet, amelyekre a püspök kortársait figyelmeztette. Sajnos Márton Áron püspök számos »intelme« 2025-re sem lett okafogyott. Naponta látjuk a közvetlen környezetünkben és a médiában is, mekkora szükség lenne arra, hogy a felebaráti szeretetet ne csak szelektíven alkalmazzuk, hanem minden emberben testvért lássunk »akkor is, ha másképpen gondolkozik (…) más nyelvet beszél és talán mások a vágyai és célkitűzései«, hogy a »legkisebbek«, a legkiszolgáltatottabbak védelme érdekében határozottan fellépjünk,
hogy a kereszténységet ne gőgösen »lobogtassuk«, hanem az evangéliumi főparancs szerint szerényen megéljük, hogy ne csak a jogainkat tartsuk számon, de a (kisebb és nagyobb) közösséggel szembeni kötelességeinket is.
Hogy a keresztény máz alá rejtett önzéssel és kapzsisággal ne tegyük gúny tárgyává a vallásunkat, hogy ne keressünk kifogásokat, ha a lelkiismeretes munkát várnak tőlünk. Ezekben mind segítségünkre tud lenni Márton Áron példája és tanítása. Például ezeket tudhatnák közvetíteni az emlékév keretében szervezett, célzott, átgondolt, változatos programok” – emelte ki a központ vezetője.
Meglepően sokrétű volt a püspök érdeklődése, odafigyelése
Az intézmény Márton Áron (1896-1980) erdélyi püspök életútját, munkásságát ismerteti a huszadik századi Erdély változó történelmének ellenfényében, a megújult múzeum számos szempontból láttatja a püspök életútját. Lázár Csillát arról is kérdeztük, hogyan tapasztalják a látogatói visszajelzések alapján, mi az, ami miatt felkelti a látogatók érdeklődését, valamint hogy a múzeum miként hozza közel a püspök emberi arcát. „A látogatók előzetes elvárásaitól, ismereteitől, világképétől, kíváncsiságától függ, hogy éppen mi kelti fel az érdeklődésüket.
Mivel jószerével az egész huszadik századi erdélyi történelmet »végigszántja« a tárlatvezetés (természetesen főként témánkra, az erdélyi katolikus egyházmegyére fókuszálva), sok látogató új szempontokkal, ismeretekkel gazdagodik.
Ugyanakkor szinte minden látogatót megrendít Márton Áron állhatatossága. Sokan meglepődnek, hogy milyen sokrétű volt az érdeklődése, odafigyelése, milyen sokat és sok területen dolgozott: már fiatalon »túlfeladatokat« vállaló tanárként, hihetetlen mobilis előadóként, szervezőként, lapszerkesztőként és íróként, »válságmenedzserként«, aztán püspökként, amikor nemcsak »az övéire« viselt gondot, de felfigyelt és cselekedett akkor is, ha más hitűek, más nyelvűek körében tapasztalt szenvedést” – fejtette ki Lázár Csilla.
Hozzátette, a gyűjtemény arra is rávilágít, hogy a püspök követte az irodalom, a képzőművészet kortárs fejleményeit, hogy sok száz üdvözlő levélre, üzenetre válaszolt megható, személyes hangvételben.
„És persze megérinti a látogatók többségét, hogy Márton Áron tulajdonképpen egy konfliktusokkal, szenvedéssel, elnyomással teli életút végére is meg tudta őrizni a derűt,
a szeretetteljes odafigyelést mások iránt” – állapította meg Lázár Csilla.
A teljes interjú az alábbi linken olvasható.
(Krónika)
Borítókép: Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.), Erdély püspöke. Márton Áron évévé nyilvánítanák a 2026-os esztendőt, Fotó: Sztojka Ferenc, Nagy Zoltán archívuma
