Az Ohioi Nemzeti Gárda parancsnoka hívta meg saját parancsnoki értekezletére a Honvéd Vezérkar vezetőjét, Ruszin-Szendi Romuluszt. A Bocskai Rádió riportere megragadta az alkalmat és Colombusba utazott, hogy interjút készítsen a magyar katonai vezetővel.
A Magyar Honvédséget több mint három évtizedes kapcsolat fűzi az Ohiói Nemzeti Gárdához. A rendszerváltás után az Egyesült Államok megkezdte azt a Nemzeti Gárda partnerségi programot, aminek mi is részesei lehettünk. És hogy miért helyezett annak idején Ohióra a választás meggyőződésem azért, mert itt van a legnagyobb magyar közösség.
Ruszin-Szendi Romulusz megosztotta látásmódját, elveit, tájékoztatta a hallgatóságot a Magyar Honvédség fejlesztési programjáról, és a további együttműködés módját elemezte amerikai vendéglátóival.
Az amerikai hadsereg és a magyar honvédség között a legszembetűnőbb különbségek az anyagi lehetőségekben és létszámbeli méretekben vannak. A magyar katonák voltak együtt bevetésen Afganisztánban az amerikai Nemzeti Gárda tagjaival. A Honvéd Vezérkar főnöke úgy látja, hogy a katonák mentalitásában, a bajtársak felé mutatott hozzáállásban – különösen a missziós területeken, amikor harcolni kell vállvetve – nincsenek különbségek: Ez a legnagyobb értéke meggyőződésem szerint a NATO-nak, hogy a katonák a parancsnoktól a mentősofőrig értik egymást, értik egymást szavakkal, értik egymást kézjelekkel, és tudnak egymásért küzdeni.
A Honvéd Vezérkar főnöke szerint sokat tanulhat egymástól az amerikai és a magyar haderő, legyen szó akár emberi megélésekről, akár harcászati szintű kiképzésről. Az Egyesült Államok rengeteg külföldi missziós tapasztalattal rendelkezik, amelyből a magyarok sokat meríthetnek. A Magyar Honvédség tagjai pedig azokat a következtetéseiket adják át tengerentúli kollégáiknak, amelyeket az orosz-ukrán háború vagy a Nyugat-Balkán közelében figyeltek meg: Közelebb vagyunk hozzájuk, mi jobban érezzük a bőrünkön. Hozzátette: Büszkék lehetünk a magyar katonákra. Azt gondolom, hogy a magyar katonáknak nem kell bizonyítani azt, hogy képesek a NATO-elvek szerinti vezetésre. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a NATO legnagyobb szárazföldi küldetését Koszovóban egy magyar tábornok vezette a múlt évben. Ruszin-Szendi Romulusz maga is vezetett NATO katonákat Afganisztánban, ahol szintén azt tapasztalta, hogy a katonák akarnak és tudnak egymástól tanulni, ismerik és egymást és jól dolgoznak együtt.
Az a tisztelet, ami övezi Amerikában az amerikai katonát, az példaértékű az egész világon. Ruszin-Szendi Romulusz szerint a veterán kultúra állapotát is érdemes megvizsgálni, amennyiben a két ország kapcsolatáról esik szó. Magyarország a veteránok tiszteletét 175 évvel ezelőtt kiépítette, amely korábbra datálható, mint az Egyesült Államok esetében. De azt is érdemes megemlíteni, hogy a magyar katona több mint ezer éve harcol a hazájáért, a magyar emberekért. A különbségre visszatérve: Más a kultúránk és a magyar emberek is máshogy dolgozzák fel azt, amikor egy küldetésből, misszióból vagy egy háborúból haza kell térniük. Ha valaki olvassa az első, második világháborús visszaemlékezéseket a magyar katonákról, akkor tudja, hogy a magyar katonák nem nagyon hozták haza azt, ami a csatatéren történt. Az tényleg ott maradt. Ezzel így vannak a mai magyar katonák is. A Honvéd Vezérkar főnöke maga is számtalan küldetésben vett részt, ezekről minimális információkat tud a családja. Ugyan a kollégák között előjönnek az ilyen történetek, addig a családban nincs helyük. Terhet jelenthetnek a katonai akciókról szóló visszaemlékezések a katona közeli szeretteinek. Valahogy a mi ellenálló képességünk máshogy van összerakva, mint az amerikai társadalomé. Nem jó, nem rossz, de tény.
A rendszerváltás után volt egy nagyon rossz megítélése a Magyar Honvédségnek, amely az utóbbi években óriási változáson ment keresztül. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a fiatalok érdeklődőbbek az egyenruhások élete, pályája iránt. A növekvő szimpátia valószínűleg abban is keresendő, hogy a Magyar Honvédség tisztjei, altiszti legénységi állománya, honvédelmi alkalmazottjai elhivatottak, és ez a morál folyamatosan emeli a tiszteletet és elfogadást irányukba. Azt szoktam nekik mondani, hogy én nem kérek semmi mást, csak hogy úgy szeressék a magyar katonákat, hogy a magyar katonák szeretik a magyar embereket.
A sorkötelezettség felfüggesztésre került, maximálisan önkéntes alapú a Magyar Honvédségbe való belépés. Ezért fontos meggyőzni a fiatalokat arról, hogy érdemes felvenni az angyalbőrt: Olyan értékeket kaphatnak, amilyeneket máshol nem. Azt szoktam mondani, hogy a legjobb toborzó az elégedett katona. Remélem, egyre több elégedett katona szolgál ma a Magyar Honvédségben. – fogalmazott Ruszin-Szendi Romulusz.
Két hét híján, egy éve ilyenkor tört ki az orosz-ukrán konfliktus, amely a környező országok lakosságának nyugalmát, biztonságérzetét erősen megbolygatta. A Magyar Honvédség teljes felkészültségének köszönhetően a kezdeti pánik hamar lankadt, ma az emberek biztonságban érezhetik magukat Magyarországon. A Honvéd Vezérkar főnöke úgy látja, hogy a Magyar Honvédség teljesen felkészült: Nincs fontosabb feladatunk, minthogy Magyarországot, Magyarország területi épségét és a magyar embereket megvédjük. Ezért dolgozunk minden nap. Ott vagyunk a keleti határon folyamatos jelenléttel, hogyha bármi incidens történik, akkor azonnal tudunk reagálni. A NATO – jelenleg magyar vezetés alatt álló – előretolt harccsoportja szintén bent van Magyarországon. Az ő jelenlétük is azt erősíti a magyar társadalom számára, hogy nincsenek egyedül, amennyiben a konfliktus komolyabbra fordul.
A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretein belül Magyarország idén eléri a GDP-arányos 2%-os a védelmi költségvetést. Ez azt jelenti, hogy a munka folytatódik, és minden idők egyik legnagyobb haderőfejlesztési problémájának megoldásán dolgoznak. Ez maga után vonja a kulturális változást is: a régi típusú orosz fegyvereket XXI. századi technológia váltja. Az új eszközök és fegyverrendszerek vásárlása, a kiképzés és az akadémiai rendszer megújítása nem mehet végbe kulturális váltás és a hadiipar fejlesztése nélkül. Ha új cégek települnek Magyarországra, nemcsak a termelés, hanem a további fejlesztés is Magyarország területén is folytatódhat. Az új helikopterek, merevszárnyú gépek, szállítógépek, tankok és az új radarrendszer mind-mind azt szolgálják, hogy Magyarország önállósága növekedjen, és meghatározó modellje legyen katonailag a közép-kelet-európai térségnek és értékes szövetségese a NATO-nak és az Európai Uniónak.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
