A brit – főként angliai – állásokra jelentkezők a korábbiakhoz képest többet hezitálnak, bizonytalanabbak, és közülük többen döntenek úgy, hogy
mégis itthon maradnak vagy más országban vállalnak munkát
– számolt be a tapasztalatokról a Napi.hu-nak Tanay Marcell, az Euwork Kft. ügyvezetője.
Tavaly a brexit-szavazás eredménye csak átmenetileg fékezte a kivándorlást, az elmúlt hónapokban a távozás körül fokozódó politikai bizonytalanság már érezhetően rontott a helyzeten, és emiatt némileg visszaesett az ország népszerűsége a kivándorolni szándékozók körében.
A Nagy-Britanniából való hazatérés, vagy más uniós országba való átvándorlás is csak kis mértékben jellemző trend, amely főként a legjobban képzett munkavállalók – például gépészmérnökök, informatikusok – körében érhető tetten.
A nagy-britanniai munkaadók oldaláról
még növekedett is az igény a magyar munkavállalók iránt.
A vendéglátóipari, a logisztikai, az egészségügyi és az építőipari vállalatok részéről a legélénkebb az érdeklődés és majdnem mindenhová hosszabb távra, tehát legalább egy évre várnak munkavállalókat Magyarországról.
Mindezt a brit statisztikai hivatal adatai is megerősítik: a 2017 márciusát megelőző 12 hónapban a bevándorlók és a kivándorlók különbségeként 246 ezer ember érkezett az országba. Ez 81 ezerrel marad el az egy évvel korábbi adattól, ami jelentős különbség. Az elmaradó vagy távozó – leginkább a kelet-közép-európai dolgozók – hiányát, olyan ágazatok, mint az egészségügy vagy az építőipar szenvedhetik meg, amelyek jelentősen támaszkodnak rájuk. Ezek már most is egyre nagyobb szakemberhiánnyal küszködnek.
Hazánkban messze az ausztriai munkavállalás a legnépszerűbb, mivel azonban Ausztria kis ország, limitált lehetőségekkel, így a legtöbben Angliába vagy Németországba mennek végül, amelyek fej-fej mellett állnak az élen. Negyedikként pedig egyre fontosabb Hollandia, ahová mind többen költöznek ki, mert sok holland munkahelyen nem szükséges a hollandnyelv-tudás, helyette elfogadják a német- és az angolnyelv-ismeretet.
Míg 2016 első negyedévében a munkavállalók 59 százaléka költözött volna külföldre a megfelelő állásért, ez az arány 2017 második negyedévére 42 százalékra mérséklődött – derül ki a Randstad Workmonitor készülő felmérésének adataiból. A fiatal korosztály esetében nem csökkent az elvándorlási hajlam: a 18-24 évesek háromnegyede továbbra is el tudja képzelni az életét a határon túl, ráadásul nem csak időlegesen.
