A román parlament el fogja utasítani az erdélyi Verespatakra tervezett ciántechnológiás aranybánya-projektet és a román állam valószínűleg kártérítést kell fizessen a beruházónak – mondta hétfőn Victor Ponta miniszterelnök.
A kormányfő azt követően nyilatkozott így, hogy Crin Antonescu, a kormányzó Szociálliberális Szövetség társelnöke a Verespatak-törvénytervezet elutasítását javasolta.
Ponta szerint nincs már értelme parlamenti különbizottságot létrehozni és társadalmi vitát nyitni a verespataki bányaprojekt ügyében, amikor egyértelművé vált, hogy a parlamenti többség el fogja utasítani a kormány tervezetét. “Minél gyorsabban napirendre kell tűzni a törvénytervezetet: előbb a szenátushoz kerül, amely gyorsan elutasítja, aztán a képviselőház is leszavazza, és ezzel befejeztük” – jelentette ki Ponta.
A kanadai beruházó minden bizonnyal kártérítési pert indít majd Románia ellen, és az esetleges kártérítést a román adófizetőknek közösen kell állniuk. Ponta szerint a beruházó Traian Basescu államfő támogató nyilatkozataira alapozva rengeteg pénzt költött már el a projektre, abban a tudatban, hogy megtérül a befektetés.
A kanadai többségi tőkével és 20 százaléknyi román állami részesedéssel létrehozott Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. Az cég mintegy félmilliárd dollárt költött eddig a projekt előkészítésére.
A román kormány augusztus 27-én törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a verespataki beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a beruházást. Victor Ponta kormányfő korábban azt közölte: képviselőként a verespataki törvénytervezet ellen fog szavazni, frakciójából mindenki lelkiismerete szerint voksolhat.
A beruházás ellen szót emeltek a képviselők az Európai Parlamentben is. Elmondták, hogy a kitermelés olyan környezeti kockázatot jelent, amely nemcsak Románia, hanem a Kárpát-medence vízgyűjtő területét is fenyegeti. A határokon átnyúló veszély jellege miatt a legtöbb uniós tagállam betiltotta már a cianidos aranybányászatot.
Forrás: MTI
