A testület elnökévé választott Sulyok Tamás alkotmánybíró, az Ab eddigi elnökhelyettese a titkos szavazáson 137 igen és 1 nem szavazatot kapott.
Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá.
Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re – amellyel még fenntartható volt a testület működőképessége -, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma.
Mit kell tudni az új alkotmánybírókról?
Horváth Attila 1959-ben született.
Jogi diplomáját 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán, történész diplomáját 1987-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte. 2003-ban állam- és jogtudományból doktorált, 2010-ben habilitált.
Tanulmányai befejeztével az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának, 1995 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karának, 2013 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának oktatója, egyetemi docens. Munkáját több díjjal és kitüntetéssel is elismerték, megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét (2011) és tiszteletbeli ’56-osnak is megválasztották.
Jogtörténészként fő kutatási területe a magyar magán- és kereskedelmi jog története és a szocializmus korszakának alkotmány- és jogtörténete. Számos tanulmányában foglalkozott az 1956-os forradalom jog- és alkotmánytörténeti aspektusaival, illetve a forradalmat követő megtorlásokkal. Legutóbbi önálló kötete 2013-ban A magyar sajtó története a szovjet típusú diktatúra idején címmel jelent meg. Az 1956-os Emlékbizottság történész munkacsoportjának tagja.
Hörcherné Marosi Ildikó 1964. január 27-én született.
1987-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán. 1990-ben jogi szakvizsgát tett, 2002-ben európai szakjogászi képzettséget szerzett.
1991-ben bíróvá nevezték ki. 1991 és 1996 között a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon ítélkező bíróként tevékenykedett. 1996-tól 1998-ig az Igazságügyi Minisztérium Európai Közösségi Jogi Főosztályán a Koordinációs Osztályt vezette, majd 1998-tól az Alkotmányjogi Titkárságon dolgozott, alkotmányjogi, közjogi elemzőként közreműködött az ország Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatában.
2003-ban a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumában közigazgatási bíróvá jelölték ki. 2007-től az Alkotmánybíróság, 2008-tól az Alkotmánybíróság elnökének főtanácsadója volt. 2010-től az Alkotmánybírósági Szemle című szakfolyóirat szerkesztőjeként, 2011-től főszerkesztőjeként tevékenykedett.
2012-ben a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának bírájává nevezték ki, tevékenységét elsősorban az Önkormányzati Tanács tagjaként fejti ki.
Tanított a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán, jelenleg bírósági igazgatást oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán.
Schanda Balázs 1968. augusztus 18-án született.
1993-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán. Trierben, Bonnban, Birminghamben és New Yorkban is folytatott tanulmányokat. 2003-ban PhD-fokozatot szerzett, 2010-ben habilitált.
Több mint egy évtizeden át az Alkotmánybíróság munkatársaként dolgozott. 2004 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) egyetemi tanára. 2007 és 2013 között a PPKE Jog- és Államtudományi Karának dékánja volt, jelenleg az Alkotmányjogi Tanszék vezetője.
Az 1990-es évektől többek között alkotmányjogi, alapjogi és emberi jogi kurzusok oktatója, a hazai jogi felsőoktatás alakításának tevékeny szereplője.
Az alkotmányjog és az egyházjog nemzetközileg is elismert professzora, elsősorban a vallásszabadság, az állam és egyház viszonya, a magyar és összehasonlító állami egyházjog, az egyházi közjog, az alkotmányosság elvei, az alkotmány értéktartalma, a házasság és a család alkotmányjogi védelmének kérdései foglalkoztatják.
Számos tudományos közlemény szerzője, a több kiadást megért Bevezetés az alkotmányjogba című egyetemi tankönyv társszerzője és -szerkesztője (Trócsányi Lászlóval).
Szabó Marcel 1970. május 23-án született Budapesten.
1994-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán, majd 1997-ben a Cambridge-i Egyetemen vehette át nemzetközi jogi diplomáját. 2000-ben jogi szakvizsgát tett, 2003-ban szerezte meg PhD-fokozatát, 2012-ben habilitált.
1997-től tanársegéd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karán, 1998-tól egyetemi adjunktus, 2003-ban egyetemi docens és az Európajogi Tanszék vezetője lett. 2004 és 2011 között az Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszéket, 2012-től az Európajogi Tanszéket vezeti. 2003-tól 2010-ig a PPKE dékánhelyettesi teendőit is ellátta.
1993-1994-ben a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának munkatársa, 1998 és 2002 között a Dunai Kormánybiztos Titkárságának nemzetközi jogi tanácsadója, majd a Nemzetközi Jogi Főosztályt vezetője volt.
2011 februárjától 2012 októberéig ő képviselte a magyar kormányt a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. 2011 októberétől egy éven keresztül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztosként tevékenykedett.
A nemzetközi jog és a nemzetközi környezetvédelmi jog elismert szakértője, aki jelentős szerepet játszott az új típusú nemzetközi környezetvédelmi menedzserképzés meghonosításában is.
2012. október 8-án a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettesé nevezték ki.
Az új bírákat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk 12 évre szól.
Latorcai János ülésvezető elnök tájékoztatása szerint a titkos szavazásban 138 képviselő vett részt. Az új elnök és a bírák megválasztásuk után esküt tettek. Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab.
Az alkotmánybíró-jelölésről múlt csütörtökön számolt be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, bejelentve, hogy a két kormánypárt és az LMP megegyezett a jelöltekről az Ab hiányzó bírói helyeire. A Fidesz és a KDNP ellenzéki támogatás nélkül nem tudta volna biztosítani az összes képviselő kétharmadának támogató szavazatát.
Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos támogatásukat azzal indokolta, hogy a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket.
Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re – amellyel még fenntartható volt a testület működőképessége -, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma.
Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Ab tagjává; 2015. április 1-jétől a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el.
Az MSZP és a Jobbik korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban.
A szocialisták puccsszerűnek minősítették a alkotmánybíró-választást, majd bejelentették azt is, hogy törvénytelennek tartják az alkotmánybírókat jelölő folyamatot.
A Jobbik azt közölte, nem a jelöltek, hanem a jelölési eljárás ellen van kifogásuk.
