Terápiás és nem operatív jellegű találkozó zajlott Moszkvában – értékelte egy orosz politológus Angela Merkel vasárnapi tárgyalását Vlagyimir Putyin orosz államfővel.
Orosz sajtókommentárok arra is felhívták a figyelmet, hogy a kancellár több fontos kijelentését rosszul értelmezték, vagy nem is fordították le a sajtótájékoztatón. Mások Putyinnak a Molotov-Ribbentrop-paktum melletti kiállását emelték ki.
Merkel vasárnap érkezett Moszkvába, egy nappal a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 70. évfordulóján a nyugati államok vezetői nélkül lebonyolított nagyszabású megemlékezéseket és a Vörös téri díszszemlét követően.
A német kancellár megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, tisztelgett a háború áldozatai előtt, majd Putyinnal közös tájékoztatóján kijelentette, hogy fejet hajt a nemzetiszocialista Németország által kirobbantott háború áldozatainak milliói előtt. Hangsúlyozta, látogatásával azt akarta jelezni, hogy “Oroszországgal együtt és nem ellene dolgozunk”.
Az ukrajnai válság és a Krím Oroszországhoz csatolásának kérdésében Merkel ugyanakkor nem enyhített korábbi álláspontján, sőt meglepően kemény szavakkal bírálta a nyilvánosság előtt a Kremlt.
Az Amerika Hangja rádió orosz nyelvű adása (Golosz Ameriki) rámutatott, az orosz fordításból kihagyták azt, hogy a német kancellár nemcsak a nemzetközi joggal ellentétesnek, hanem bűnösnek is nevezte a Krím elcsatolását, amikor arról beszélt, hogy súlyos visszaesés történt Németország és Oroszország együttműködésében.
Az orosz államfő azzal keltett megdöbbenést, hogy a Die Welt című német lap munkatársának kérdésére megvédte a Molotov-Ribbentrop-paktumot, mondván, a Szovjetuniónak nem volt más választása, hogy elkerülje a háborút Németországgal. Putyin emellett közölte, hogy “Lengyelország annak a politikának az áldozata lett, amelyre maga is törekedett, amikor annektálta a cseh területek egy részét”.
Lengyelország az 1938-as müncheni egyezményt követően a lengyelek által lakott Cesky Tesin környékét csatolta el.
A Vedomosztyi című orosz napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz államfői hivatal honlapján – fordítási hiba miatt – tévesen jelent meg, miszerint a német kancellár – Putyin kijelentésére reagálva – törvénytelennek nevezte volna a Molotov-Ribbentrop-paktumot, és azt helytelenítette volna.
Az újság a német kancellári hivatal honlapján (bundeskanzlerin.de) elhelyezett szövegre hivatkozott, amely szerint Merkel azt mondta, hogy “nézetem szerint a Molotov-Ribbentrop-paktumot nehéz megérteni, ha nem vesszük figyelembe a titkos záradékot. Ebből a szempontból ezt olyan megállapodásnak tartom, amelyből a jogtalanság eredt”.
Az 1939. augusztus 23-án Moszkvában kötött paktum titkos záradéka alapján a náci Németország és a sztálini Szovjetunió felosztotta egymás között Lengyelországot, a Szovjetunió pedig bekebelezte a balti államokat és Besszarábiát (Moldovát). A záradékot csupán 1989-ben hozták nyilvánosságra a Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár fémjelezte peresztrojkának köszönhetően.
A külföldi tulajdonosok kezében lévő, kritikus hangú Vedomosztyi kommentátora úgy vélte, hogy az orosz elnök a paktumot hasznosnak minősítve, és a beszédeiben is folyamatosan visszautalva a régmúlt eseményekre, kimondatlanul a német-orosz megnemtámadási szerződéshez hasonlót kínál a jelenlegi nyugati politikai intézményeknek. A hírmagyarázó azt feltételezi hogy a Kreml nem idegen területek tényleges katonai megszállását tervezi, inkább a második világháborúban szövetséges hatalmak jaltai megállapodásához hasonlót kötne a Nyugattal. A cikkíró nem fejti ki, hogy Ukrajnára vagy más területekre gondol az orosz terveket illetően.
1945. február 3-án Sztálin, Churchill, és Roosevelt a krími Jaltán a háború utáni rendezéséről, az új világrendről, egyebek között Németország és Berlin felosztásáról, Németország lefegyverzéséről kötött megállapodást.
Vlagyiszlav Belov, az orosz tudományos akadémia európai kutatóintézetének munkatársa a Golosz Amerikinek nyilatkozva megállapította, hogy Merkel nem enyhített Moszkva politikájának megítélésén. “Semmilyen jele nincs annak, hogy Németország támogatná az Oroszországgal szemben alkalmazott nyugati szankciók feloldását” – mondta. Ezzel egyidejűleg Berlin egyrészt azt akarta demonstrálni partnerének, hogy be kell tartani a nemzetközi játékszabályokat, másrészt azt akarta hangsúlyozni, hogy Oroszország nélkül nem lehet új európai és globális biztonsági rendszert kiépíteni. Belov szerint látható jelei vannak annak is, hogy hamarosan beindul a párbeszéd az Európai Unió és a Moszkva által kezdeményezett Eurázsiai Gazdasági Szövetség között.
Konsztantyin Eggert külpolitikai szakértő a Golosz Ameriki adásában azt mondta, egyelőre nem világos, mennyire hajlandó Berlin támogatni Moszkvát abban, hogy beleszólása legyen az EU és Ukrajna gazdasági kapcsolataiba. Az viszont világos, újabb probléma keletkezett azzal, hogy a Kreml részt akar venni az Ukrajna uniós csatlakozásáról folyó tárgyalásokban – vélte Eggert.
“Áttörésről szó sem lehet” – állapította meg Merkel moszkvai útját értékelve Alekszej Malasenko, a moszkvai Carnegie Központ szakértője a gazeta.ru című orosz internetes újságnak. Szerinte “terápiás és nem operatív” találkozó zajlott Moszkvában.
Forrás: inforadio.hu
