Alig egy év után ismét Moszkvában találkozik Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Mi a tétje a miniszterelnök mai oroszországi látogatásának? Hol tarthat a Pakssal kapcsolatos egyeztetés?
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor alig egy évvel ezelőtt, 2013. január 31-én tárgyalt utoljára Moszkvában, Szergej Lavrov külügyminiszter pedig tavaly májusban tett hivatalos látogatást Magyarországon. „Az orosz-magyar kapcsolatok szilárd kereskedelmi-gazdasági lehetőségekkel rendelkeznek” – írja friss közleményében a Kreml sajtószolgálata.
Az egyeztetések legnagyobb tétje energiapolitikai: ugyan a hivatalos kommüniké csak tegnap, hétfőn jelent meg a miniszterelnök utazásáról, már napokkal korábban szóltak pletykák arról, hogy Orbán Viktor az évek óta tervezőasztalon fekvő paksi bővítésről tárgyal (esetleg: egyezik meg) orosz kollégájával. „Az atomerőmű kapacitásának lényeges növelése során az együttműködés perspektíváit vitatják meg” – olvasható a Putyin sajtószolgálatának közleményében.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár már tavaly december közepén úgy válaszolt az Országgyűlés gazdasági bizottságának kérdésére, hogy Magyarország és Oroszország között előrehaladott, lezárás előtt álló tárgyalások folynak a magyar-orosz nukleáris energetikai együttműködés folytatásáról. Az államtitkár szerint oktatási, tudományos, kutatási és energetikai területen – a zavartalan gazdasági kapcsolatok fenntartása mellett – érdemes az orosz partnerrel hosszabb távon együttműködni.
Beszédesek az államtitkár további mondatai is: „megfizethető áramárak kellenek a magyar választópolgárok, magyar polgárok, a háztartások számára, de legalább ilyen fontos a magyar gazdaság szempontjából, hogy milyen áramot tudunk biztosítani és milyen áron”.
Márpedig ebben az ügyben a paksi atomerőmű megkerülhetetlen tényező. A Kormányzati Információs Központ ehhez kapcsolódva friss közleményében arról ír, hogy a következő lépés egy orosz-magyar államközi szerződés megkötése lesz, amelyet az Országgyűlésnek kell jóváhagynia.
Mint egy korábbi, Sólyom László köztársasági elnök vezette fórumon elhangzott, a paksi bővítés kérdése egyáltalán nem kis dolog: az építkezés legalább 2000-2500 milliárd forintba kerülne, és a kiegészítő létesítményekkel (például az áramellátó hálózat fejlesztésével) a költségek már 3000 milliárd forintra rúgnának. Perger András, az Energiaklub hagyományos energiaforrásokkal foglalkozó szakértője legalább 3000, de inkább 4000 milliárdos beruházással számol.
Erre a magyar államnak nyilvánvalóan nincsen elegendő forrása, hitelt felvenni pedig rendkívül kockázatos, továbbá ellenkezik is a kormány által legtöbbet hangoztatott gazdasági elvekkel. A 444 tegnapi cikkében a lehetséges megoldások között azt írja,az események felgyorsulására magyarázat lehet, hogy az atom és a gáz alkuja összefügg; ahogy a Roszatom, úgy a Gazprom is állami cég, így a Kremlben összekapcsolhatják a két ügyet. „Lehet, hogy az oroszok az olcsóbb gázt a paksi építkezés megnyeréséhez kötötték. Az olcsóbb gázzal további jelentős rezsicsökkentést lehetne elérni. Ha még a választások előtt meg lehetne állapodni az új árról, az különösen jól jönne a kormánynak.”
Martonyi János külügyminiszter a témában lapunknak tavaly úgy nyilatkozott: „A paksi bővítés persze érdekli az oroszokat, de pontosan tudják, hogy nemzetközi tenderen kell indulniuk. Ahogy másoknak is.”
FRISSÍTÉS (10:30)
A Reuters hírügynökség diplomáciai forrásokból úgy tudja: Orbán Viktor magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz államfő mai találkozójukon aláírják a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodást – írja a napi.hu. A megbízást az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom kapná.
hetivalasz.hu
