A diaszpórában élő magyarság nem emlék, hanem élő, cselekvő közösség – ezt tapasztalta meg clevelandi látogatásán Dr. Sulyok Tamás. Magyarország köztársasági elnöke a magyar közösséggel találkozva a nemzeti identitás, a szabadságeszme és az összetartozás jelentőségéről beszélt. A látogatás időzítése – az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapja, valamint az 1956-os forradalom közelgő 70. évfordulója – különös szimbólumot ad a találkozásoknak, hiszen a forradalmaink öröksége Clevelandben élő valóság: jelen van a templomi közösségben, a magyar iskolákban, a cserkészetben és a családok mindennapjaiban.
A clevelandi program során a köztársasági elnök részt vett a Szent Imre-templomban tartott ünnepi szentmisén, majd az azt követő agapén. Az 1848–49-es szabadságharc tiszteletére rendezett megemlékezést a Szent Erzsébet-templomnál tartották, az első római katolikus magyar templomnál az Egyesült Államokban. Az elnök felkereste Mindszenty József bíboros szobrát, a 1956-os forradalom emlékművét, valamint a Clevelandi Magyar Múzeumot, ahol a helyi közösség kulturális örökségét ismerhette meg.
Dr. Sulyok Tamás clevelandi látogatásának jelentőségét a nemzeti összetartozás alkotmányos és erkölcsi dimenziójában jelölte meg. Hangsúlyozta: az amerikai magyar diaszpóra rendkívül értékes és többgenerációs közösség, amely szerves része a nemzet egészének. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország Alaptörvénye felelősséget visel a határain túl élő magyarokért, a köztársasági elnök pedig a nemzet egységét hivatott kifejezni – ezt a küldetést pedig személyes találkozásokon keresztül lehet hitelesen betölteni.
A látogatás személyes indíttatásáról szólva felidézte egy csíksomlyói találkozás emlékét, amikor egy Cleveland feliratú táblát látva fogalmazódott meg benne az elhatározás: „Ezt az egységet kifejezni (…) nem tudom másképp, csak ha megismerem az összes magyart, aki a világon bárhol él.” A clevelandi jelenlét így egyszerre jelképes és gyakorlati gesztus: a nemzet egysége csak akkor valóság, ha a közösségek között élő kapcsolat is fennáll.
Dr. Sulyok Tamás clevelandi tapasztalatait a diaszpóra példaértékű helytállásaként összegezte. Megfogalmazása szerint míg Magyarországon természetes adottság a nemzeti hovatartozás, addig külföldön, a tengerentúlon napi küzdelmet kell azért folytatni, hogy az identitás és a nyelv a fiatalabb generációk számára is élő valóság maradjon. Különösen meghatározónak és tiszteletre méltónak nevezte, hogy ahogy a gyermekek hétvégi magyar iskolák révén bekapcsolódnak a közösségi életbe, és vállalják a plusz tanulást. Hangsúlyozta, hogy a diaszpórában végzett identitásőrző munka komoly erőfeszítést igényel, ezért az anyaország támogatása mellett a civil közösségek szerepe is kulcsfontosságú: A nemzet nevében hálával és megbecsüléssel tartozunk azoknak, akik ezt a munkát generációról generációra továbbviszik.
A köztársasági elnök a clevelandi magyarok körében méltatta a közelgő nemzeti ünnepünk hőseit: „Március 15-e nagyon sokat jelent nekünk, magyaroknak, mert az 1848–49-es szabadságharc a polgári átalakulás és a szabadságjogok eszméjét hagyta örökül. Az emlékezés szerinte nem pusztán történelmi kötelesség, hanem a szabadság eszméjének továbbadása a következő nemzedékeknek.”
A clevelandi megemlékezésen átélt pillanatok az elnök számára a folytonosságot igazolták: és meghatottsággal töltötték el: harmadik-negyedik generációs gyermekek szavalták az aradi vértanúk utolsó mondatait, magyarul énekeltek. „Ez egy olyan csodálatos dolog, amit meg kell tapasztalni” – fogalmazott és hozzátette, hogy az egyházak, a cserkészet, a hétvégi iskolák és a kulturális intézmények együtt teremtik meg azt a közeget, amely kézzelfoghatóvá teszik a nemzeti örökséget a fiatalabb generációk és az amerikai közeg számára egyaránt.
Magyarország köztársasági elnöke a diaszpórában élő fiatalok jövőképét a közösségek megerősödésében látja. A 20. század az elmagányosodás tapasztalatát hagyta örökül, ám ez az irány nem folytatható. Megfogalmazása szerint a jelen kor kihívásaira csak közösségi kapaszkodók adhatnak választ. A diaszpórában mindez különösen kézzelfogható és valóságos.
„Sok apró közösségen keresztül jutunk el a nemzethez” – Dr. Sulyok Tamás a családot a legalapvetőbb közösségnek nevezte, amelyből további kapcsolódások épülnek fel, s amelyre erős nemzet alapozható. Meggyőződése szerint a XXI. század nemcsak a közösségek, hanem a nemzetek évszázada is lehet – és reményei szerint a szereteté is.
Az elnöki látogatás során kiemelt figyelmet kapott az 1956-os forradalom 70. évfordulója, amely különleges jelentőséggel bír az Egyesült Államokban élő magyar közösségek számára. Ez a tiszteletadás megnyilvánult a clevelandi 1956-os emlékmű előtt végzett főhajtásban is, jelezve a múlt és a jelen összekapcsolódását. Sulyok Tamás emlékeztetett: „1956 borzasztó nehéz helyzet volt Magyarországon. Egy maroknyi szabadságvágyó és szabadságszerető magyar fordult szembe a világ legerősebb hadseregével, ami a Dávid és Góliát-féle küzdelem volt, és ez el is dőlt. Sajnos úgy, hogy több százezer magyarnak el kellett hagynia a hazáját. Magyarország hálás minden államnak, aki befogadta a magyarokat, így az Egyesült Államoknak is.
Az elnök kiemelte: az ’56-os magyarok nemcsak új életet kezdtek, hanem munkájukkal hozzájárultak befogadó hazájuk sikeréhez is. Meggyőződése szerint a forradalom üzenete ma is élő örökség, ez a következetes szabadságszeretet a magyar identitás egyik meghatározó eleme, amelyet a diaszpóra közösségei ma is hűséggel hordoznak tovább.
A magyar történelmi jubileumok mellett az Egyesült Államok 250 éves függetlensége is kiemelt témája volt a beszélgetésnek, ami az amerikai magyar közösségek számára szintén különleges jelentőséggel bír. Az évforduló alkalmat ad arra is, hogy ránézzünk, milyen szálak kötik össze a magyar közösséget az amerikai szabadság eszméjével. Dr. Sulyok Tamás felidézte: „A Karcagon született Kováts Mihály felajánlotta szolgálatait az Egyesült Államok alakuló hadseregének, és megszervezte az itteni lovasságot, az amerikai huszárokat.” Ez az összekapcsolódás jól példázza, hogy az amerikai és a magyar szabadságvágy nincs messze egymástól. A köztársasági elnök hozzátette: „Mi a szabadságról ugyanúgy gondolkodunk, nem véletlen, hogy most ebben, a szabadságot sokrétűen veszélyeztető világban az amerikai és a magyar gondolatok valahogy újra egymást erősítik.”
Az interjú végén Magyarország köztársasági elnöke üzenetet fogalmazott meg a clevelandi magyarságnak: „Minekünk minden magyar egyformán fontos, függetlenül attól, hogy mit gondol a világról. (…) Mi azt tekintjük magyarnak, aki magyarnak érzi magát.” Arra biztatta a közösséget, hogy folytassák az építő munkát, és ápolják kapcsolataikat az anyaországgal. „Magyarország támogatni fogja az itteni diaszpórákat, közösségeket, mert ők a mi közösségeink is.”
A beszélgetés végén elhangzott egyszerű, mégis súlyos mondat összefoglalta a látogatás lényegét: „Összetartozunk.”
Dorgay Zsófia
Borítókép: Dr. Sulyok Tamás ünnepi beszédet mond a clevelandi Szent Erzsébet-templomnál. Forrás: Dr. Sulyok Tamás Facebook oldala.
(Az interjú először a március 8-i rádióadásunkban lesz hallható, ezt követően pedig itt a videófelvétel is elérhetővé válik. További képek elérhetők Dr. Sulyok Tamás Facebook oldalán.)
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
