A Kincsem helyszíne az 1800-as évek második felének Osztrák-Magyar Monarchiája. A szabadságharc leverését követő vészterhes időkben a sikert sikerre halmozó csodaló szinte a szabadság szimbólumává vált.
Herendi Gábor hangsúlyozta: Kincsem története csak a forgatókönyv és a történet ihletét adta, valójában egy kitalált dráma áll a középpontban.
„Kincsem, aki a mai napig a legsikeresebb versenyló a világon,
nagyon izgalmas élettörténettel nem tudott szolgálni, hiszen 54 versenyen indult, és mindegyiket megnyerte.
Úgyhogy a forgatókönyvíró, Hegedűs Bálint úgy döntött, hogy a szereplők eredetiek és igaziak lesznek, a történelmi háttér valódi, de maga a történet kitalált történet. Egy szerelmi történet és egy bosszútörténet van összegyúrva, aminek a katalizátora Kincsem, a ló” – mondta Herendi Gábor.
A főszereplő szerelmes pár férfi tagját a Katona József Színház művésze, Nagy Ervin játssza, aki – bár kis szerepben, de – Enyedi Ildikó Testről és lélekről című díjnyertes mozijában is szerepelt.
A női főszereplőt Petrik Andrea alakítja, aki a Radnóti Színház után most szabadúszóként dolgozik, és korábban is több filmben is játszott, köztük az Utóéletben.
Bár kosztümös, történelmi film a Kincsem, a rendező azt mondja: fordulatos, látványos, a fiataloknak is szóló alkotás született.
„Próbáltunk korhűek maradni, de ezt azért elég szabadon értelmeztük. Látványában, és leginkább
kosztümjében azért egy kicsit vagányabb, és egy picit a mának jobban megfelelő stílusa van a filmnek.
Határozott elképzelésem volt, ez a történet tudjon szólni a fiatalokhoz is, akik nagyrészt az amerikai filmeken nevelkednek és azoknak az ízlésvilágát érzik a magukénak. Hogy őket meg tudjuk szólítani, nem ragaszkodott a film foggal-körömmel a 19. század ruháihoz és környezetéhez, annál kicsit biztosan szabadabb” – közölte a rendező.
A film rekordösszegű büdzséből gazdálkodott: a 3 milliárd forintos költségvetésből 2 milliárdot az állam fizetett.
