Ismert és rengetegszer hangoztatott tény, hogy azoknál a felnőtteknél, akik túlsúlyosak, jóval nagyobb eséllyel alakulnak ki bizonyos betegségek: epehólyag-problémák, szív- és érrendszeri, daganatos betegségek, magas vérnyomás, diabétesz. Ma már azt is tudjuk, hogy a súlyos elhízás a dohányzásnál is jobban megrövidíti az ember életét. (Az átlagos testmagasságú, 45 kilogramm vagy annál nagyobb túlsúllyal bírók 6,5-13,7 évvel korábban halnak meg, mint normál testsúlyú társaik – legalábbis ez derült ki az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) tavalyi tanulmányából.) Az azonban kevésbé hangoztatott tény, hogy az elhízott gyerekeknél – hiába adják le később felesleges kilóikat – megmarad az elhízással kéz a kézben járó betegségekre való hajlam – mondta lapunknak dr. Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem tanára, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. Ráadásul akik gyermekkorban túlsúlyosak, azok nagyobb valószínűséggel fognak felnőtt korukban is küzdeni az elhízással, mint normál testsúlyú társaik. És akkor még nem beszéltünk a túlsúly gyermekkorban jelentkező szövődményeiről – mint a túl korai vagy adott esettben túl késői pubertás, a bőrön megjelenő csíkok, személyiség- és önértékelési zavar vagy a lányoknál jelentkező ciklusproblémák.
Így lehet testesen is egészséges
A gyerekkori plusz kilók leginkább a cukros üdítők számlájára írhatók dr. Pados Gyula egyetemi docens, a Szent Imre kórház anyagcsereközpontjának főorvosa szerint. (Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet felmérése szerint a 6-7 évesek átlagosan napi két deci – nyolc kockacukornyinak megfelelő cukortartalom – üdítőt fogyasztanak, míg a 14 évesek fél litert.) A szakértő szerint a gyümölcsleveket is csak csínján szabad a gyerekeknek fogyasztani hagyni, ugyanis azok is gyarapíthatják a kilókat, mivel a gyümölcscukrot (fruktóz) ugyanúgy zsírrá alakítja a szervezet, mint a glükózt. További probléma a zsír- és szénhidrátdús táplálkozás. Az utóbbi különösen az alacsonyabb jövedelemmel bíró családokban élő gyerekekre jellemző (a húshoz és egyes zöldségekhez képest olcsóbb a kenyér). Nagy szerepet játszik továbbá a gyerekkori elhízásban is a mozgás és sport nélküli életforma. A gyerekek előszeretettel ülnek a tévé, laptop vagy egyéb kütyük előtt ahelyett, hogy mozognának. Pedig a mozgás, még ha nem is csökken a gyerek súlya, bizonyítottan javítja a laboratóriumi eredményeket, és a vérnyomást is helyreállítja, tehát a sporttal elérhető, hogy egészséges legyen a testesebb csemete is.
Hogyan érdemes diétáztatni a gyereket?
Szénhidrát-korlátozás nélkül nincs fogyás – vallja Pados, aki a Szent Imre kórház lipidológiai részlegén több mint 18 ezer elhízott beteg sikeres fogyását segítette eddig. Szerinte a 20 éve szorgalmazott zsírszegény diéta megbukott. Az 1970-es évek infarktusjárványát követően az Amerikai Egyesült Államokban megkísérelték zsírszegény étrenddel csökkenteni a koleszterinszintet, amiből az lett, hogy 14 százalékról 30 százalékra nőtt az elhízottak aránya, a lakosság a zsírt szénhidráttal helyettesítette ugyanis.
Butaság a tiltólista
A szénhidrát-korlátozással a gyerekeknél azonban óvatosan kell bánni, őket nem lehet drasztikus fogyókúrára fogni, kivéve azokat, akik alvási apnoéban (légzés kimaradás) vagy más egyéb, a túlsúllyal járó súlyos betegségekben szenvednek – emelte ki Molnár Dénes. Az egyetemi tanár azt is elmondta, hogy addig, amíg növésben van a pufókabb gyerek, a negyedét vagy felét hízhatja annak, amennyit nő. Vagyis ha négy centit nő, akkor két kilogrammot hízhat, így egész egyszerűen a növéssel tűnik el a súlytöbblet. A szakértő az életformaváltásra esküszik, és fontosnak tartja, a család bevonását a diétába, az nem járja, hogy a szülők csülökpörköltet, a gyerek meg salátát eszik. A tiltott ételek nyilván vonzóbbak a gyerek számára, így nem tanácsos semmit a tiltólistára venni, ehet a gyerek csokit és chipset is, de csak nagyon keveset – véli Molnár. Érdemes viszont azzal trükközni, hogy az ebédhez nem adunk kenyeret, vagy kevesebbszer kerül az asztalra tészta. Ami pedig a legfontosabb: rengeteg rosttartalmú ételt kell eléjük rakni, abból is inkább zöldséget. A diétázóknak érdemes szőlőből és banánból (a magas fruktóztartalom miatt) kevesebbet enni.
Külön érdemes pár szót ejteni az élet első három évéről, ahol szemben a későbbi életkorral, az optimális fehérjebevitelre kell a hangsúlyt helyezni. A túlzott fehérjebevitel ebben az életkorban elhízáshoz vezet a későbbiekben. Az anyatejes táplálás az első hat hónapban véd a későbbi elhízástól és az elválasztást követően is az anyatejhez hasonló mennyiségű és minőségű fehérjét tartalmazó tápszerrel kell folytatni a csecsemő táplálását.
Az elmúlt években reményt keltő döntések születtek, ilyen például a Bubi (városi kerékpárhálózat) kiépítése, a mindennapos testnevelés, az egészséges táplálkozás tananyagba való felvétele, az úgynevezett chipsadó, a transzzsírsavrendelet, a „stop só” program vagy a gyakorlatban egyelőre több sebből vérző a közétkeztetési reform. Ezek a rendelkezések, bár van, amelyik gyermekcipőben jár még, üdvözlendők, mert segítik az egészségre nevelést, amit a lehető legfiatalabb korban kell elkezdeni.
Forrás: mno.hu
