Tizenhárom éven át tartó háború után a NATO vasárnap hivatalosan is lezárta afganisztáni katonai misszióját, miközben a lázadó csoportok fokozzák támadásaikat a központi hatalom képviselői ellen. A búcsúztató ünnepséget titokban szervezték, hogy ne vonják magukra a tálibok figyelmét.
Befejezi afganisztáni harci misszióját a NATO. Kabulban vasárnap egy szerény és sokáig titokban tartott ceremónia keretében búcsúztatták el a nemzetközi kontingens tagjait – hogy így kerüljenek el egy esetleges tálib merényletet.
A szélsőségesek az utóbbi években több öngyilkos támadást hajtottak végre a fővárosban.
“Együtt emeltük ki az afgán népet a sötétségből és adtunk nekik reményt a jövőre… Önök erősebbé tették Afganisztánt és biztonságosabbá országainkat” – mondta a NATO harci misszió utolsó parancsnoka, John Cambell amerikai tábornok a felsorakozott katonák előtt.
Január 1-én, az amerikai vezetésű ISAF, a Nemzetközi Biztonsági Segéderő harci missziója helyét a NATO “kiképzési és támogató” missziója veszi át. Az ISAF-erők katonái közül 2001 óta 3485-en haltak meg Afganisztánban.
Magyar katonák 2004. és 2013. között vettek részt az akcióban. A 2500 főből heten vesztették életüket.
Afganisztánban továbbra is 12 és félezer külföldi katona marad, de ők nem vesznek részt a jövőben a harci cselekményekben. Ugyanakkor támogatják az Afgán Nemzeti Hadsereget és a rendőrséget a tálibok elleni kampányban.
2011-ben állomásozott a legtöbb – 50 országból érkezett 130 ezer – külföldi katona Afganisztánban.
Barack Obama amerikai elnök mérföldkőnek nevezte a harci misszió lezárását, de azt mondta: “Afganisztán továbbra is veszélyes hely, az afgán nép és a biztonsági erők pedig továbbra is hatalmas áldozatokat hoznak országuk védelmében”.
A közelmúlt tálib támadásai megkérdőjelezik, hogy a nyugatiaknak valóban sikerült-e stabilitást hozniuk Afganisztánba. Az ENSZ adatai szerint az idén a tavalyihoz képest 19 százalékkal megugrott a polgári áldozatok száma. Az afgán hadsereg és rendőrség pedig – sokkoló módon – csak az idei év első 10 hónapjában 4600 emberét vesztette el – többet, mint a külföldi megszálló erők 2001. óta.
A tálibok igyekeztek kihasználni a propagandalehetőséget: “kurdarc volt a missziójuk, nem érték el céljaikat és menekülnek Afganisztánból” – mondta az AFP-nek Zabihullah Mudzsahid, a tálibok szóvivője.
2001 óta több milliárd dollár újjáépítési segélyt költöttek el Afganisztánban, új kórházakat és iskolákat építve, javították a nők helyzetét, de a korrupció sok pénzt elnyelt. A nyugatiak katonai jelenléte nem volt ellentmondásoktól mentes: a misszió évei alatt több, pontatlan adatok alapján indított, civil áldozatokat követelő támadást hajtottak végre, egyes külföldi katonák önbíráskodásra adták a fejüket vagy foglyokat kínoztak meg.
