Finnország hivatalosan a NATO tagjává vált kedden, miután Helsinki képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli székházában – közölte a NATO.
Finnország ezzel az észak-atlanti szövetség 31. tagállama lett.
A NATO tájékoztatása szerint Pekka Haavisto külügyminiszter Finnország csatlakozásának ratifikációs okmányait Antony Blinken, a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminiszterének jelenlétében helyezte letétbe.
A NATO legutóbb 2020. március 27-én, Észak-Macedónia csatlakozásával bővült.
Finnország csatlakozása a katonai tömbhöz egybeesik a NATO létrehozásának 74. évfordulójával: a szövetséget alapító Washingtoni Szerződést 1949. április 4-én írták alá.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a ratifikációs dokumentumok átadásakor üdvözölte Finnország NATO-csatlakozását, és arról tájékoztatott, hogy
felvonják a finn lobogót is a többi tagország zászlói közé a NATO brüsszeli székháza előtt.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere közölte: a csatlakozásról szóló jegyzőkönyv ezennel érvénybe lépett.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter azt mondta: országa NATO-tagországként fontosnak tartja átadni szomszédja, Svédország NATO-csatlakozásáról szóló, a finn parlamentben megszavazott ratifikációs dokumentumait is az amerikai külügyminisztérium számára.
Brüsszelben a Jens Stoltenberggel közösen tett nyilatkozatában Antony Blinken kijelentette: az, hogy a NATO keddtől Finnországot is tagországai között üdvözölheti,
„talán az egyetlen dolog, amit Vlagyimir Putyin orosz elnöknek köszönhetünk”.
Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos országot késztetett arra, hogy többet tegyen a védelméért, illetve annak érdekében, hogy ne érhesse katonai agresszió.
Blinken elmondta, hogy a júniusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón a vezetők meg fogják erősíteni „mind politikai, mind gyakorlati szempontból” az Ukrajnának nyújtott támogatásukat, és kötelezettséget vállalnak a szövetség védelmi képességeinek továbbfejlesztése mellett.
Hangsúlyozta:
Folytatni kell a NATO és a világ más országai közötti új partnerségek kiépítését, különösen az ázsiai és csendes-óceáni térségben.
„Az elmúlt néhány évben azt tapasztaltuk, hogy az Egyesült Államok és Európa, valamint az ázsiai térség között nagyobb a közeledés, mint az elmúlt három évtized folyamán, abban a tekintetben, hogy hogyan tudunk hatékonyan megfelelni korunk kihívásainak” – jelentette ki.
Jens Stoltenberg szerint a globális biztonság fenntartása végett a NATO erősítené kapcsolatait az ázsiai, csendes-óceáni térségbeli partnereivel is.
„Egy olyan világban, ahol Oroszország és Kína egyre közelebb áll egymáshoz, egyre fontosabbá válik az Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal és Dél-Koreával folyó együttműködés”
– emelte ki.
A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy vilniusi csúcstalálkozón várhatóan a NATO-tagállamok vezetői megállapodnak abban, hogy
a hazai össztermékük 2 százalékát a védelemre fordítandó kiadásokra vonatkozóan nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni, és ezt a célt minden tagországnak maradéktalanul teljesítenie kell
Az Oroszok is reagáltak
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak arról beszélt: a Finnország NATO-csatlakozása utáni helyzet gyökeresen eltér az Ukrajnával kapcsolatos problémától, az észak-európai ország ugyanis sosem volt ellen-Oroszország, és nem volt vele vita – jelentette ki.
„Ukrajna esetében a helyzet gyökeresen eltér, és potenciálisan sokkal veszélyesebb. Valójában ez váltotta ki a különleges hadművelet és az általa elérendő célok szükségességét” – mondta Peszkov.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden, az orosz fegyveres erők parancsnoki értekezletén ugyanakkor arról beszélt,
a Nyugat lépései, köztük Finnország NATO-csatlakozása, magukban hordozzák a konfliktus „jelentős kiszélesedésének” kockázatát,
de nem befolyásolhatják a „különleges hadművelet” kimenetelét. A miniszter szerint a NATO „erősíti oroszellenes kurzusát, ami a konfliktus eszkalálódásához vezet”, egyebek között az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek növelésével.
„Bejelentették, hogy csak ebben az évben több mint 200 nyugati gyártmányú harckocsit és több mint 400 modern páncélozott harcjárművet készek szállítani” – mondta.
Hozzátette, hogy nyugati országok, amelyek már ma akár 150 kilométeres hatótávolságú rakétákat szállítanak, fontolóra vették, hogy 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS operatív-taktikai rakétákkal és F-16-os vadászrepülőgépekkel lássák el Kijevet.
A miniszter szerint
a Donyec-medencében a harci cselekmények tervszerűen alakulnak Artyomovszk (Bahmut), Avgyijivka, Liman és Kupjanszk irányában,
az ukrán katonai létesítményekre mért precíziós csapások pedig megzavarták „számos fegyver gyártását” és az utánpótlást. Beszámolója értelmében a külföldi fegyverek közül az orosz hadsereg csak az év eleje óta 59 amerikai M777-es tarackot, 13 Paladin önjáró löveget, 14 HIMARS indítóegységet, valamint harminc, Lengyelországból, Németországból, Franciaországból és Csehországból származó önjáró tüzérségi rendszert semmisített meg lőállásban vagy a szállítás során.
(Krónika)
