Január második hetén, vagyis január 8-13 között a baptista imaháznál minden nap szeretettel várták azokat a gyülekezeti tagokat és vendégeket, akik az erre a hétre meghirdetett imahétre kívántak ellátogatni és egységben lenni az imaalkalmak által.
Az imahét alatt naponta különböző szentírási részek tanulmányozásával foglalkoztak a hívek egy-egy vendég lelkipásztor vezetésével. Hétfőn dr. László Imre nyugdíjas lelkipásztor vezetésével az “egyedül a Szentírás által” témát járták körül az egybegyűltek, kedden és csütörtökön Kulcsár Sándor lelkipásztor segített az “egyedül a kegyelem, illetve Krisztus által” igerész megértésében, szerdán az akroni Román Baptista Gyülekezet két lelkipásztora, Valentin Tent és Viorel Clintoc az “egyedül a hit által” témára alapozva végezte szolgálatát.
Emellett egy-egy adott kontinensről és annak vallási szempontból való jelenlegi helyzetéről is szót ejtettek. Ezen témák kapcsán építették fel az imákat, beleszőve az igeversekből származó tanulságokat és az adott kontinensen való szükségleteket.
Pénteken, vagyis az imahetet záró napon egy ünnepélyes imaalkalomra került sor, amelyre az ökumenizmus jegyében hivatalosak voltak a más egyházak lelkipásztorai és a híveik is.
Az imaalkalmat a gyülekezet pásztora, Kulcsár Sándor egy köszöntővel és egy bevezető imával nyitotta meg, melyben hálát adott azért, hogy együtt lehetnek a hívek vallási kötődéstől függetlenül, illetve kérte a Jóisten áldását és segítségét, hogy mind a hívek és a pásztoraik kitartóak lehessenek a hit megvallásában és gyakorlásában.
Egy éneket követően külön szeretettel köszöntötte a “házigazda” a vendég lelkipásztorokat, majd felkérte Nt. Tóth Péter loraini református lelkipásztort, hogy röviden mutassa be a kis közösségét, majd szóljon néhány tanító szót a jelenlévőkhöz.
Márk evangéliumának egyik történetét, nevezetesen a mustármagról szóló példabeszédet hozta a hívek elé, melyre felfűzve gondolatait elmondta, hogy Jézus tanításában mindig arra buzdította követőit, hogy legyenek mindig a környezetüknél nagyobbak, mindig törekedjenek kicsit jobbként maguk után hagyni a földet, erkölcsi értelemben törekedjenek kimagasodni.
Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy ha valamit el tudunk kicsiben kezdeni, akkor az később nagyra tud terebélyesedni, ahogy a mustármag is.
A református lelkipásztor beszéde után az evangélikus egyház Kis Magyar kórusa Tamásy Zoltán vezetésével tett szolgálatot, Tamásy Márton zongorakísérete mellett, illetve Simon Judit szóló énekével ötvözve. Majd Nt. Tamásy Éva lelkész tartotta meg szentbeszédét, melyben János evangéliumára építve, az egymás iránt gyakorolt szeretet megélésére hívta fel a figyelmet és a híd építés fontosságára, annak a hídnak az építésére, mely a közös utakat összekapcsolja és egységbe hív bennünket a különbözőségek ellenére és azok megtartásával együtt. Ahogy a lelkész mondta, “Jézus Krisztus a híd építő közöttünk”. Ennek kapcsán nagyon tanulságos, a hétköznapi, apró tettekre épülő, de jelentőségteljes feladatainkra hívta fel a figyelmet a lelkipásztor, ami főként az egymás iránt őszintén kifejezett szeretetre alapszik.
Ezt követően Mezei András atya, a Szent Imre plébánia lelkipásztora osztotta meg az egybegyűltekkel a gondolatait. Előbb az egyházközséget mutatta be pár szóban, majd a dátum miatt kiemelte az imahét záróestjének jelentőségét, hiszen 1568-ban épp ezekben a napokban zajlott és január 13-án ér véget a Tordai országgyűlés, ami épp a vallások közti kommunikációról és párbeszédről szólott az ezen a téren is színes Erdély vidékén.
Ennek mentén hangsúlyozta, hogy “azt kell keresni, ami minket egybeköt”. Ugyanakkor az apostolok meghívásának történetére építve elmondotta, hogy milyen fontos az, hogy mindegy, hogy ki milyen egyházhoz tartozik, “bár vannak különbségek, de a lényeg összeköt bennünket: az Istenbe vetett hit”.
Majd egy szavalat és egy ének által, amit a baptista közösség hívei osztottak meg az egybegyűltekkel dr. Márton Marius adventista lelkipásztor néhány köszöntő szó után egy igazán kedves meglepetéssel kedveskedett a jelenlévőknek. Egy zongoraszólót játszott el, mondván, hogy az adventista közösség nagyon szereti, kedveli a zenét. Egy ifjúsági dal átdolgozásával fordult a hívek felé, majd egy személyes bemutatkozást követően röviden bemutatta a gyülekezetét. Ezt követően pedig az este mottójára, az “egyedül Krisztus által” szentírási versre utalva építette fel szentbeszédét, illetve a magvető példabeszédére. Felhívta ezen gondolatok mentén a figyelmet arra, hogy nem szabad ítélkeznünk, hanem szorgosan szórnunk, vetnünk kell a magokat és a többiről a Jóisten gondoskodik, hogy szárba szökkenhessenek a magok. Illetve egy személyes tapasztalatot is elmondott, mely egy hívő feleség kitartásáról szólott, mely által a férjét is Jézus követésére tudta “csábítani”.
Végül, de nem utolsó sorban a rangidős, a nyugalmazott adventista lelkipásztor is felszólalt, Botánszky Igor, aki két nagyon fontos szentírási történetre fűzte fel gondolatait, a kafarnaumi béna ember meggyógyításának a történetét és Mária Magdolna történetét. Mindkét példánál azt emelte ki, hogy Jézus megbocsátotta a bűnöket, eltörölte őket, ami az örökös lehetőségeket rejti magában számunkra is, hogy jobbá lehessünk.
Az imaalkalom végén, mivel péntekre jutott az ázsiai földrész tanulmányozása, Kulcsár Sándor lelkipásztor röviden ismertette az ottani helyzeteket a vallási tekintetben, majd rövid záró imákban az ottani országok híveiért, az ottani missziókért is imádkozott az egybegyűlt közösség. Majd egy záró ének után a Mi Atyánk közös elmondásával véget ért az imahét.
Az este folytatásaként pedig az imaház alagsorában szerény szeretet vacsora fogyasztása közepette tovább lehetett személyes beszélgetések által is építeni a hidakat.
