Óraátállítás 2016-ban, a nyári időszámítás kezdete, a nappalok hosszabbodnak, az esték egyre melegebbek, a emberek többsége nagyon várja ezt az időszakot. Na de mikor is kell átállítani az órát 2016-ban és miért? Tudj meg mindent az óraátállításról most te is.
Az USA-ban a téli-nyári időszámítás 20 év óta változatlan szabályai 2007-ben megváltoztak: az őszi időszakot 1 hónappal meghosszabbították. A módosítástól az energiafelhasználás további csökkenését várják. Ha ez nem következik be, visszaállnak a jelenlegi rendszerre.
Az USA nyári időszámítási időszaka: március második vasárnapján, hajnali 2:00-kor kezdődik, és november első vasárnapján hajnali 2:00-kor ért véget.
Kialakulásának története
A nyári időszámítás ötlete nem új. Lényegében arról van szó, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához, ami nyáron hosszabb nappalokat okoz. A technikai civilizáció a 20. század elejéig eltért ettől a természetes rendtől, amihez a nyári időszámítást alkalmazó országok próbálnak visszatalálni. Az ókori római vízóra az év során a nappal hosszának megfelelő, eltérő hosszú időskálát alkalmazott. Benjamin Franklin vetette fel először a nyári időszámítás ötletét 1784-ben, a modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta, ő 2 órás átállítást javasolt.
Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre (majd szeptember négy vasárnapján vissza). Willett ötlete megragadta Robert Pearce figyelmét, aki 1908 februárjában erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő az angliai alsóházban. A törvényjavaslatot több ízben az angol parlament elé terjesztették, először 1909-ben tárgyalták, és különbizottságot neveztek ki a vizsgálatára. A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el. Willett 1915-ben meghalt, anélkül, hogy látta volna ötlete megvalósulását.
A mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására) elsőként Németország alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette Nagy-Britannia, az Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra.
A második világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította.
Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
2011-ben Oroszország megszüntette az óraátállítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő lett. Fehéroroszország és Ukrajna ugyanígy járt el.
Hasznos vagy inkább káros?
Rengeteg vita alakult ki körülötte, nagyon sokan vannak, aki mellette vannak, de manapság már többen, akik ellenzik. Előnye mindenképpen az, hogy tovább van világos, főleg azoknak előnyös ez, akik mondjuk délután 5 óráig dolgoznak, reggel sötétben, este sötétben érnek haza, így viszont nem. A családoknak is kedvez, mivel tovább van világos, és több időt lehet a szabadban tölteni, ezzel pedig áramot is spórolnak, mivel kevesebb időt töltenek a lakásban. Előny még az is, hogy kevesebb mesterséges energia szükséges ebben az időszakban, mint télen. Hátránya viszont az, hogy az egészségre rövidtávon károsan hat, sokak szerint az energia megtakarítás nem olyan jelentős, a szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek (ezt nem ellensúlyozza, hogy esténként tovább van világos), ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét.
Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. A tavaszi óraátállítás utáni három napban jelentősen megnövekszik az infarktusos esetek száma. (az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken). A tavasszal néhány napig (egyénenként változó) reggelente az a jellemző, hogy a melatonintermelés még nem állt át, a glükokortikoidszint is alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.
Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel
- Alvászavarok
- Fáradtság
- Depresszív hangulat
- A szívfrekvencia ingadozása
- A koncentrálóképesség csökkenése
- Ingerültség
- Étvágytalanság
- Emésztési problémák
Forrás: agraroldal.hu
