Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió vendége volt. A kormányfő a beszélgetés elején felidézte, 9 hónapja tart a háború. Mint fogalmazott, a szankciók az eredeti elképzeléssel ellentétben nem vittek minket közelebb a háború végéhez.
A szankciók politikája nem érte el a célját, és elhibázott volt”
– húzta alá a miniszterelnök. A kormányfő ugyanakkor rámutatott: az, hogy december 5-én megszűnik a nyers olaj importálása Oroszországból, hazánkra nem vonatkozik, viszont a szankció hatálybalépése hazánkra is hatással lehet, hiszen bár a szankió alól mentesülünk, az olaj árára hatással lesz.
Ezt szeretné Brüsszel
A kormányfő elmondta, tudjuk, mit akar Brüsszel.
Ők azt szeretnék, ha az olaj után a szankciókat kiterjesztenék az atomenergiára és a gázra is.
Ez Magyarországra nézve tragikus következményekkel járna, ezt ki kell védenünk. Mentesítést kell kapnunk”.
Hazánk eddig mindig elérte ezt a célját, tudunk behozni Oroszországból olyan nyersanyagot, amire am magyar gazdaságnak szüksége van, így jó reményekkel veszünk részt ebben a kilencedik csomagról szóló vitában is.
A miniszterelnök rámutatott, folyamatosan küzdenünk kell azért, hogy hazánk érdekei érvényesülhessenek, ezért volt szükség a kormányfő szerint arra, hogy a Nemzeti Konzultációban a magyarok elmondják a véleményüket. A kormányfő elmondta, nem véletlen, hogy már több mint egymillióan kitöltötték a Nemzeti Konzultációt.
A háborúról
A kormányfő kérdésre válaszolva elmondta, akik háborúpártiak, újabb és újabb szankciókat követelnek majd. Hazánk azonban egy másik iskolához tartozik, amelyik azt mondja, hogy
azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése. A békéhez szerintünk tűzszüneten és béketárgyalásokon keresztül vezet az út.”
Gázárakról
Kérdésre válaszolva a kormányfő rámutatott: a horvát elnök és a francia elnök nem tévedett, amikor elmondták, hogy
az nem barátság az amerikaiak részéről, ha négyszer drágábban adják a gázt nekünk, mint amennyiért otthon maguknak.”
Az európaiak egyelőre eltévedtek – mutatott rá a miniszterelnök. Mint fogalmazott: eddig úgy nézett ki leegyszerűsítve az európai gazdasági stratégia, hogy meg kellett próbálni az Oroszországban lévő nyersanyagot és energiát a világ többi részéhez képest olcsón beszerezni, cserébe pedig fejlett európai technológiát befektetések formájában vinni Oroszországba.
Ezt most EU elsöprő többsége véget vetett. Az EU folyamatosan vágja le magát az oroszokkal való együttműködésről, annak ellenére is, hogy még nincs stratégia arra vonatkozóan, hogy honnan szerzünk be olcsó energiát. Pedig máshonnan behozva drágább az energia, ami továbbgyűrűzik, és megjelenik mindenben, ez fölnyomja az árakat, az élelmiszerárakat is, és ebből lesz a szankciós infláció – mutatott rá a kormányfő.
Az EU-s pénzekről
[…]
A miniszterelnök rámutatott, az EU és hazánk között néhány alapvető kérdésben véleménykülönbség van, ezért
ők nem szeretik a magyar kormányt, ők az előző választáson egy baloldali kormányt szerettek volna,
ezért nem adták oda a pénzt az országnak, viszont odagurították a pénzt a baloldalnak, hogy meg tudja nyerni a választást. Így állt elő a guruló dollárok ügye”
– mutatott rá a miniszterelnök. Mint fogalmazott: „ez volt a terv”. Azonban a választásokat Magyarország, a hazai jobboldal megnyerte, így a Bizottság „előrántott mindenféle feltételeket. Mi ennek egy részét értelmesnek, más részét szükségtelennek láttuk”, de hozzátette, még az utóbbiakról is meg tudtunk állapodni. Felidézte:
17 kérése volt a Bizottságnak, ezeket teljesítettük,
és a Bizottság nemcsak elfogadta, de rámutatott arra is, hogy a magyar terv a kiválóak közé tartozik Európában. A miniszterelnök az interjú ezen pontján köszönetet is mondott azoknak, akik részt vettek a tárgyalásokban.
Orbán Viktor szerint a bizottsággal való tárgyalásokhoz türelem kell, de van néhány alapvető kérdés, amiben nem lesz álláspontváltozás. A kormányfő rámutatott: az EU-ban például azt akarják, hogy engedjük be hazánkba migránsokat, fogadjuk el a szankciókat és engedjük be a szexuális propagandistákat az iskolákba. Ezeket azonban nem fogjuk megtenni – szögezte le.
A háború további költségeiről
A háborúnak nemcsak annyi költsége van, hogy az ukrán hadsereget finanszíroznia kell a Nyugatnak, hiszen kiderült az is, hogy az ukrán állam működtetését is a Nyugat finanszírozza. Külső források nélkül ugyanis az ukrán állam nem tud működni. A kormányfő elmondta,
Magyarország belátja, hogy Ukrajnát segíteni kell, segítjük is, de a közös uniós hitelfelvételt nem támogatjuk Ukrajna megsegítésére
– mondta a kormányfő. Ebben az esetben egy adósságközösség lenne az EU, és ezt nem akarjuk – tette hozzá.
A magyar kormány javaslata az, hogy ne keverjük össze az unió költségvetésének a pénzeit és a segítséget. Minden ország súlyozva vállalja a maga részét, és ezt kétoldalú módon adjuk az ukránoknak – részletezte a miniszterelnök. Mi félretettük azt a pénzt, amit oda kéne adni Ukrajnának – tette hozzá.
A teljes összefoglaló a Mandineren olvasható.
A beszélgetést az alábbiakban hallgathatja vissza:
Nyitókép: Képkocka, YouTube
(Mandiner / Kossuth Rádió)
