Orbán Viktor elmondta: a legfontosabb kérdés az orosz–ukrán háború, ebben a változatlan magyar álláspontot fogják képviselni.
Ukrajnába nem fegyvereket, hanem békét kellene vinni”
– hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette: tűzszünetre volna szükség, és háború helyett minél hamarabb meg kellene kezdeni a béketárgyalásokat.
Mint mondta, a magyar álláspont világos, hiszen a háború a szomszédunkban van, és a Kárpátalján élő magyarok miatt magyar emberek tízezrei vannak közvetlen veszélyben.
„Magyarország amellett tör lándzsát, hogy a NATO ne változtassa meg korábbi álláspontját, hiszen a NATO egy katonai védelmi szövetség, azért jött létre, hogy megvédje a tagállamait, nem azért, hogy más országok területén hajtson végre katonai akciókat”
– közölte Orbán Viktor. Kiemelte, hogy a magyar álláspont most, a tárgyalások kezdetén teljesen egybeesik a NATO álláspontjával, hiszen a NATO nem küld csapatokat, nem küld fegyvereket, nem képez ki harcoló katonai egységeket, hanem a saját tagállamai védelmét próbálja megerősíteni. – Ez szükséges, helyes, és Magyarország ezt támogatni fogja – szögezte le Orbán Viktor.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tagállamok vezetőivel folytatott egyeztetést követően úgy fogalmazott: „a szövetségesek akkor fogják meghívni Ukrajnát a NATO-ba, amint egyhangú álláspontot képviselnek a kérdésben, és teljesülnek a csatlakozás feltételei”.
Stoltenberg ugyanakkor elmondta, amint ezek a feltételek teljesülnek, úgy Ukrajna felvétele „simábban” fog menni, mint más tagállamoké, a bürokratikus akadályok nagy része megszűnik.
A szövetségesek emellett – mint a főtitkár mondta – megállapodtak egy NATO–Ukrajna Tanács létrehozásáról is, amely lehetővé tenné Kijev számára, hogy biztonsági válsághelyzetben összehívják a NATO döntéshozóit.
.
Szijjártó Péter korábbi Facebook-bejegyzése szerint a két nap tárgyalásainak fontos részét képezi a svéd NATO-csatlakozás is. A vilniusi csúcstalálkozót megelőzően Recep Tayyip Erdogan rábólintott az északi állam tagságára, miután többek közt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel egyeztetett. A külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint Orbán Viktor is tárgyalt Erdogannal a kérdésről, és a jövőben is mindig egyeztetni fog a két vezető.
Az MTI közlése szerint emellett a magyar kormányfő Jun Szogjol dél-koreai államfővel is tárgyalásokat folytatott kedden, melynek gerincét a két ország közti kapcsolatok további erősítése képezte.
A felek megállapították: Dél-Korea immár évek óta az egyik legnagyobb külföldi beruházó Magyarországon, és a kereskedelmi kapcsolatok is rekordokat döntögetnek.
Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország a gazdasági kapcsolatok további erősítésére törekszik, olyan ágazatokban is, mint az atomenergetika vagy a védelmi ipar. Elhangzott: Magyarország és Dél-Korea kapcsolatainak mély gyökerei vannak, ezért a humán területeken, az oktatásban és a kultúrában is érdemes tovább erősíteni az együttműködést – írta az MTI.
