Az európai háborús terv lényege, hogy a háborút meg lehet nyerni a frontvonalon. Ezzel szemben a magyar terv egy diplomáciai terv, amely szerint a háborúnak csak diplomáciai megoldása van, ezért tárgyalni kellene. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak az Európai Unió koppenhágai informális csúcstalálkozójának második napja után csütörtökön.
A kormányfő kiemelte: az asztalon van egy európai háborús terv, amelynek lényege, hogy a háborút meg lehet nyerni a frontvonalon. Ukrajna le tudja győzni Oroszországot, és ehhez Európának minden eszközt, fegyvert és pénzt a rendelkezésére kell bocsátania. Az ukránok ugyan nem tudják visszavenni a területüket, de megállítják az oroszokat ott, ahol most a frontvonal van, és az orosz gazdaság hamarabb fog kimerülni, mint az európai.
Ennek a tervnek a két gyenge pontja, hogy nem tudjuk, milyen hosszú lesz a folyamat, és mennyibe fog kerülni Európának.
Európának nincs elég gazdasági ereje, pénz kellene a fejlesztésekre, a modernizációra, ami nincs. Közben „elégetjük a pénzt” Ukrajnában, amivel csak az amerikaiak járnak jól, mert mi az amerikai fegyvereket vásároljuk meg.
Ezzel szemben a magyar terv egy béketerv, egy diplomáciai terv. Mi azt mondjuk, hogy a háborúnak csak diplomáciai megoldása van, ezért tárgyalni kellene. Két lehetőségünk van: vagy „az amerikaiak kisöccseként követjük a tárgyalásokat, vagy önállóan tárgyalunk, mint Európai Unió az oroszokkal”. Magyarország a másodikat javasolja – tette hozzá Orbán Viktor, jelezve, hogy az ma egy kisebbségi álláspont.
Arra kérdésre, hogy tárgyalt-e Volodimir Zelenszkijjel, azt felelte: nem volt ilyen terv. Előkészítések zajlanak, a külügyminiszterek dolgoznak egy magas szintű ukrán–magyar találkozón, de még nincs azon a szinten az előkészítés, hogy ezt a találkozót létre lehessen hozni.
A miniszterelnök azt mondta:
Ukrajna célja, hogy belevigyék a háborúba Európát, Amerikát, mert egyedül nem tudják megnyerni.
Jelezte, érti hogy az ukrán nemzeti cél minél több országot bevonni a háborúba, de ez ellentétes a magyarok érdekével.
Orbán Viktort kérdezték a horvát miniszterelnökkel a folytatott tárgyalásáról. A kormányfő, aki korábban, a Patriótának adott interjúban beszámolt arról, hogy komoly vitája volt a horvát miniszterelnökkel, mert Andrej Plenkovic szerint Magyarország vásárolhatna kőolajat Oroszország helyett az Adria-kőolajvezetéken keresztül is, „deeszkalációs megbeszélésnek” nevezte a tárgyalásukat.
Úgy értékelt: az elmúlt időszakban „kicsit fölszaladtak a pulzusok, meg a vérnyomás, ez nem jó”. Két baráti ország vagyunk, mindig is kedveltük egymást. Horvátország a magyarok szívében sajátos helyen van, szóval vannak viták, de ezeket lehet rendezni, és nem szabad eszkalálni a konfliktust. Abban maradtunk, hogy hűtsük le a kedélyeket.
Mint mondta: a megbeszélésen nagyon sok gondolat merült fel, ez inkább egy szellemi előkészítése volt azoknak a politikai döntéseknek, amelyeket az október végén megtartandó nyilvános miniszterelnöki plenáris ülésen hoznak majd meg.
Hozzátette, a tagországok miniszterelnökei meg vannak győződve az igazukról, és van egy háborús tervük arra, hogyan verjék meg Oroszországot.
„A legtöbb ország ezek közül soha nem volt orosz megszállás alatt, nem tudják fizikailag, milyen az, amikor háborúban állunk Oroszországgal.”
Emlékeztetett: a magyarok negyven évig orosz megszállás alatt voltak, „úgyhogy pontosan tudjuk, hogy miről szól a történet”, azok az emberek azonban, akik soha nem álltak orosz felügyelet alatt, meglehetősen „nagy étvággyal rendelkeznek”, hogy megverjék az oroszokat a fronton.
Mi béketervet dolgoztunk ki, a többieknek viszont háborús terve van – egyértelműsítette a kormányfő, megjegyezve, a helyzetet béketervvel megoldók és a háborút támogatók álláspontjai távol állnak egymástól.
Utalt arra, egyes vélemények szerint nyomás alá kell helyezni Magyarországot, „ők akarnak valamit, mi meg nem”, de jogunk van ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk.
Borítókép: Illusztráció. Orbán Viktor: Európa a frontban, Magyarország a diplomáciában bízik. Fotó:
