Orbán Viktor miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Tisza István szobrának újraállítása “egy új, nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma lehet”.
A kormányfő hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren tartott szoboravatáson úgy fogalmazott, “a nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?”
A miniszterelnök szerint egy köztéri szobor felállítása önmagán túlmutató értelmet hordoz, oka van annak, hogy forradalmak és világégések gyakran kezdődnek a szobrok ledöntésével. Ha egy szobor ledöntése sokszor egy korszak végét jelzi, akkor egy szobor felállítása gyakran egy másik kezdetét – fogalmazott.
Kiemelte: “ma, amikor ismét önjelölt demokraták védik tőlünk a demokráciát, és valami ködös tartalmú európaiság nevében verik el rajtunk a port csak azért, mert nem fogadjuk el kritikátlanul mindazt, amit Európa nevében brüsszeli bürokraták közölnek velünk, ugyanazt mondhatjuk, mint Tisza István: töredelmesen bevalljuk, mi nemzeti alapon állunk” – idézte a volt miniszterelnököt.
“Sorsszerűnek látszik, hogy amíg a háború első lövése azt az embert ölte meg, aki soha sem képviselte a magyarok érdekeit, addig az utolsó azzal az emberrel végzett, akinek egész élete a magyarok érdekeinek védelméről szólt” – hangsúlyozta. A miniszterelnök kitért arra, hogy a református Tisza Istvánt éppen a reformáció emléknapján, 1918. október 31-én gyilkolták meg.
Orbán Viktor beszédét úgy zárta, “a mai napon olyat cselekedtünk, amit büszkén idézhetnek fel az utánunk következő lelkes hazafiak”. A miniszterelnök Tisza István szobrának újraalkotójával, Elek Imre szobrászművésszel együtt leplezte le a nemzeti lobogóval letakart szobrot, majd Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondott imádságot.
MTI
