Jelzésértékű, hogy az uniós intézményrendszerből egyedül az Európai Tanács elnökét hívták meg. Ki, miért vett részt az egyiptomi békecsúcson?
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, október 13-án Sharm el-Sejkben tartották meg a Gázával kapcsolatos békecsúcsot, amelynek Egyiptom államfője, Abdel Fattah el-Sisi és az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump volt a házigazdája.
Huszonegy ország és számos nemzetközi szervezet delegációja vett részt a megbeszéléseken, az egyes meghívottak részvételét, vagy éppen távolmaradását azonban eltérő megfontolások indokolták. Az eseményen különös figyelem irányult Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétére és fogadtatására, az eseményre való meghívás felértékelte Magyarország diplomáciai helyzetét.
A cél: béke Gázában
A találkozónak Egyiptom adott otthont házigazdaként a Vörös-tenger partján fekvő Sharm el-Sejk városában. A vezető szerep természetesen az Egyesült Államoké volt, amelynek képviseletében Donald Trump elnök
Ezen felül – hosszabb távon – szó volt
Ki, miért utazott a Vörös-tenger partjára?
A meghívottak listája bár népes volt, mutatkoznak benne feltűnő hiányok, és sokak számára meglepő delegációk is feltűntek az eseményen. Érdemes sorra venni a résztvevőket, és azt, hogy milyen szerepük volt a csúcstalálkozón.
Törökország és Katar: Előbbit Recep Tayyip Erdoğan elnök, utóbbit emír Tamím bin Hamad Ál Száni képviselte. A két állam hosszabb idő óta regionális közvetítőszerepet játszik a humanitárius egyeztetésekben, és részvételük növeli a megállapodás legitimitását a muszlim világban.
Jordánia: II. Abdullah király most is a közvetlen szomszéd és biztonsági partner szerepében képviselte országát a palesztinokat érintő ügyben. Országa meghívását a gázai biztonsági erők képzésében tett erőfeszítései is indokolták.
Öböl-menti államok: Az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagjait – Kataron kívül – az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Bahrein és Kuvait képviselték a találkozón, akik pénzügyi és humanitárius szerepük miatt fontosak: ezek az országok jelentős forrásokat és logisztikai támogatást biztosíthatnak az újjáépítéshez.
Kanada: Az Egyesült Államok északi szomszédját Mark Carney miniszterelnök képviselte, az ország pedig szintén a humanitárius segítségnyújtásban és az újjáépítésben vállalhat szerepet. Emellett részvétele az észak-amerikai kontinens egységes nemzetközi fellépését, illetve elkötelezettségét is hangsúlyozta a kérdésben.
Európai államok: Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Hollandia, Görögország és Norvégia politikai és pénzügyi szereplőkként voltak jelen: a kontinens részvétele szükséges volt a humanitárius és újjáépítési csomagokhoz, valamint a nemzetközi politikai konszenzus biztosításához.
Magyarország: Kelet-Európát egyedüli meghívottként Orbán Viktor miniszterelnök képviselte.
Politikai felkiáltójel
Orbán Viktor meghívása rendhagyó és egyben jelzésértékű volt: a magyar kormány – ha nem is hagyományos közel-keleti szereplőként, de a nemzetközi béketörekvések egyik aktív szószólójaként – diplomáciai jelenlétet akart vállalni a válság rendezésében.
A magyar miniszterelnök részvétele komoly nemzetközi figyelmet kapott, miután Donald Trump személyesen is üdvözölte, illetve megszólította a magyar kormányfőt és elismeréssel szólt Orbán Viktorról, illetve erőfeszítéseiről.
Sőt, nyílt támogatásáról is biztosította a jövő évi országgyűlési választásokon.
A magyar kormány számára ez vitathatatlan diplomáciai siker: Orbán Viktor személyes megjelenése lehetővé tette, hogy Budapest szorosabb kapcsolatokat építsen ki a kulcsszereplőkkel, és aktív részese legyen a közel-keleti konszolidációs folyamatnak.
A nemzetközi sajtó egy része ezt a lépést úgy értékelte, mint Magyarország erősödő önálló diplomáciájának demonstrációját.
Hol maradt a két főszereplő és az EU?
Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnököt eredetileg meghívták, ám végül nem vett részt az eseményen: hivatalos indokként egy vallási ünnepet és az egyéb hivatalos elfoglaltságokkal való dátumütközést hozta fel, ugyanakkor a sajtóban megjelent beszámolók szerint
Törökország erőteljes tiltakozása – Erdoğan kilátásba helyezte, hogy nem vesz részt a csúcson, ha azon Netanjahu is jelen lesz – és belpolitikai-gazdasági megfontolások is szerepet játszottak abban, hogy távol maradt az eseménytől.
A Hamász ugyanakkor nem is szerepelt a hivatalos meghívottak között, és eddig is közvetítőkön keresztül érintkezett a nemzetközi közösséggel.
Fontos kiemelni, hogy a találkozóra az uniós intézmények közül egyedül az Európai Tanács elnöke, António Costa kapott meghívást.
Sem az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, sem az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber nem kapott meghívást Donald Trumptól az egyiptomi békecsúcsra.
(Mandiner)
Borítókép: Orbán Viktor és Donald Trump az egyiptomi békekonferencián. Fotó: AFP/Yoan Valat
