Életműért járó Arany Nyíl-díjjal tüntették vasárnap Bécsben Karikó Katalin biokémikust a koronavírus elleni vakciák kifejlesztésében betöltött szerepéért. Ugyanakkor a műszaki tudományok területén egyik legrangosabbnak számító német elismerést, a Werner-von-Siemens-Ringet (Werner von Siemens-gyűrűt) is megkapja Karikó Katalin és a BioNTech három másik vezetője, Christoph Huber, Ugur Şahin és Özlem Türeci – jelentette be hétfőn a díjat gondozó alapítvány.
Idén a magyar tudós a főelőadója a díjat odaítélő Vienna Congress com.sult 2022 bécsi tudományos kongresszusnak, amelynek középpontjában ebben az évben az egészség áll.
Kutatómunkájával Karikó Katalin az egész világ számára irányt mutatott, amely sok más orvostudományi területen is új utakat nyithat meg az egészség előtt – mondta a kongresszus kezdeményezője, David Ungar-Klein.
Az üzletember szerint a díjjal jelezni akarják, hogy milyen fontosak a jövő szempontjából a tudományos kutatások.
Karikó Katalinnak „az egész emberiség szolgálatában nyújtott teljesítményét” méltatta a díjátadón Elisabeth Köstinger osztrák gazdasági miniszter. Hangsúlyozta, hogy a biokémikus 40 éve tartó kutatásai közben sosem veszítette el odaadását és mindig követte a saját útját.
„Ez a fegyelem és óriási kitartása emberek milliárdjainak életét változtatta meg”
– mondta.
„Fontos, hogy tényeket és összefüggéseket állítsunk szembe a terjedő tudományellenességgel” – hangoztatta Thomas Szekeres, az osztrák orvosi kamara elnöke.
A Golden Arrow-életműdíjat a régió legnagyobb menedzsment- és üzleti konferenciája alkalmából 2006 óta évente ítélik oda azoknak, akik rendkívüli, látnoki ötleteket valósítottak meg kivételes módon, s lehetővé tették a lehetetlent – olvasható az esemény honlapján.
A január 30-31-i Vienna Congress találkozón, amely már a 19. a sorban, 15 országból 57 előadó, köztük öt Nobel-díjas vitatja meg, „hogyan lehet megmenteni a jövőt”.
(Demokrata / MTI)
A szervezet sajtóközleménye szerint Karikó Katalin 2013-ban csatlakozott a BioNTech-hez. 2020 elején felismerték, hogy az eredetileg daganatos betegségek kezelésére kidolgozott mRNS-technológia a világjárvány elleni oltóanyag fejlesztésének platformjaként is szolgálhat. A megoldás egy új vakcina fejlesztését és klinikai tesztelését tette lehetővé kevesebb mint egy év alatt.
Az mRNS-technológia nemcsak a vírusos fertőzések megelőzésében nyit óriási távlatokat, hanem a daganatos, autoimmun, allergiás vagy az örökletes betegségek kezelésében is. Az mRNS-technológia elméletből a gyakorlatba való átültetése a gyógyítás új korszakába „katapultálta” a világot – áll a közleményben.
A Werner von Siemens-gyűrű idei másik díjazottja Stefan Hell. A 2014-ben Nobel-díjjal kitüntetett német fizikus által kifejlesztett STED-mikroszkópia (STimulated Emission Depletion Microscopy) olyan felbontásban mutatja a biológiai struktúrákat, amely korábban fénymikroszkóppal fizikailag lehetetlennek tűnt. A STED-mikroszkóp segítségével például megfigyelhető, hogyan helyezkednek el a fehérjék a sejtben, és miként hatnak egymásra. A tudósok így jobban megérthetik az olyan betegségek molekuláris mechanizmusait, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a rák.
A Werner von Siemens-gyűrűt 1916-ban alapították a névadó születésének századik évfordulója alkalmából. Az elismerést, egy smaragdokkal és rubinokkal díszített aranygyűrűt 1952 óta háromévente adják át azoknak, akik munkájukkal jelentős előrehaladást értek el a műszaki tudományok terén vagy akik kutatóként új műszaki utakat nyitottak meg.
Az elismerésről beszámoló Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint a Werner von Siemens-gyűrű átadó ceremóniáját decemberben tartják.
(Demokrata / MTI)
