Óriási árvíz sújtja Közép-Európát, eddig ezreknek kellett elmenekülniük otthonaikból, többen meghaltak, árad a Duna, az Elba, az Inn és egy sok más folyó a térségben. Németországban az elmúlt száz év legsúlyosabb áradására számítanak, Prága óvárosa víz alá kerülhet, Magyarországon ötvenéves rekord dőlhet meg: Budapestnél a mostanihoz képest még három méterrel magasabb lesz a Duna vízszintje.
Közép-Európában sok ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, hogy elmeneküljenek az elmúlt hetek esőzései miatt óriásira duzzadt folyók áradása elől. A víz szintje továbbra is emelkedik a Dunán és más folyókon, kétségbeesett védekezés folyik Ausztriában, Németországban és Csehországban is. Az árvíz és a földcsuszamlások miatt eddig legalább négyen vesztették életüket Európában, és további nyolcan eltűntek.
Prágát akkora árvíz fenyegeti, hogy félő, hogy az egész óváros víz alá kerül. A cseh fővárosban eddig 2500 embernek kellett elhagynia az otthonát, de ki kellett üríteni a prágai állatkertet is. Bezártak a metróállomások és az iskolák, jelenleg mindenki aggódva figyeli, vajon az Oltava kilép-e a medréből.
A cseh miniszterelnök, Petr Necas rendkívüli kormányülést hívott össze vasárnap, arra számítva, hogy a következő két nap “kritikus” lesz a főváros számára. A cseh katasztrófavédelem erői mellett mintegy ezer katonát vetettek be eddig a homokzsákok pakolására. A BBC helyszíni tudósítója szerint nagy veszélyben van Prága egyik leghíresebb nevezetessége, a tizennegyedik században épült Károly híd, valamint a parthoz legközelebbi történelmi épületek. A hidat hétfőn kora délután lezárták.
Közép-Európában számos főútvonalat és vasútvonalat kellett lezárni, de volt, ahol a villamosenergia-ellátást is ki kellett kapcsolni elővigyázatosságból. Ausztriában két nap alatt annyi eső esett, amennyi a meteorológiai szolgálat szerint két hónapra is elég lenne. Salzburg mellett egy földcsuszamlás temetett be egy férfit, további három embert pedig még keresnek. A városban és Tirol tartományban összesen háromszáz embert kellett elköltöztetni, az utakra csúszott földet a hadsereg segítségével próbálják eltávolítani. A Pinzgau régió egyes területeit katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítottak.
Forrás: MTI/EPA/Roland Schlager
Németországban a bajor meteorológiai szolgálat további heves esőzésekre figyelmeztetett, amelyek tovább súlyosbítják majd a helyzetet a Dunán és az Inn folyón, illetve a térség többi folyóján. Passau és Rosenheim városokban rendkívüli helyzetet hirdettek. A három folyó – a Duna, az Inn és az Ilz – találkozásánál fekvő Passauban arra számítottak, hogy a 2002-es rekordárvíznél is magasabbra emelkedhet a vízszint. A Duna árhulláma már vasárnap este meghaladta a 2002-ben regisztrált 10,8 métert, hétfő reggelre pedig elérte a 12 métert. A történelmi városrészt már csak csónakkal lehet megközelíteni. Németországban Bajorországon túl Türingiát és Baden-Württemberget is érinti az árvíz, itt a hadsereg segít a védekezésben. A Lipcsétől északra fekvő Eilenburg városában hétezer embert telepítettek ki és vittek menedékhelyekre.
Pozsonynál is le kellett zárni a Duna rakpartját a fokozódó árvízveszély miatt hétfőn délelőtt. A folyó egész szlovákiai szakaszán másodfokú árvízvédelmi riasztást rendeltek el, és a nap folyamán a veszély fokozódására számítanak a folytatódó esőzések miatt. A Duna szlovákiai szakaszának emelkedő vízszintje miatt kialakult helyzet kapcsán hétfőn délelőtt a bősi vízi erőmű műszaki stábja is ülést tart, és nem kizárt, hogy már délután lezárják a folyó szlovákiai szakaszát a hajóforgalom előtt. Az esőzések és a Csehországban kialakult árvízhelyzet fennakadásokat okoz a szlovák vasúti forgalomban is.
Nálunk ötven éve nem volt ilyen árvíz
Magyarországon a katasztrófavédelem szerint keddre derül ki, milyen vízállás várható. A kormányszóvivő viszont délelőtti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az elmúlt ötven év legmagasabb dunai vízállására számítanak. 860 centiméter körül tetőzhet a Duna, vagyis a jelenleginél körülbelül három méterrel lesz magasabb a vízszint.
Az állami védvonalakon a vízügy, a folyó fővárosi szakaszán pedig a Fővárosi Csatornázási Művek megkezdte a védekezéshez szükséges előkészületeket, erőket és eszközöket csoportosítottak át a legkritikusabb pontokra.
Az OKF szakemberei a 2002-es árvízhez hasonló helyzet kialakulásával számolnak, akkor összesen ötmillió homokzsákot használtak fel a védekezés során. A Duna áradása jelenleg Győr-Moson-Sopron megyét – ezen belül főként Mecsért és Dunaszentpált -, valamint a fővárost érinti leginkább, de már zajlanak az előkészületek Komárom-Esztergom, Pest, valamint Fejér, Tolna és Baranya megyében is.
A belügyminiszter az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezésére rendkívüli készültséget rendelt el Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében. Jelenleg 383 kilométeren védekeznek az árvíz ellen, 286,5 kilométeren első-, 35,3 kilométeren másod-, 61,6 kilométeren pedig harmadfokú a készültség.
Ha ideér az árhullám, összesen ezer kilométeren, öt-hatezer ember bevonásával védekeznek majd az árvíz ellen. Ehhez jöhet még az önkormányzatok részéről további 18-20 ezer ember. A Margitszigetet ideiglenes védművel veszik körbe, és a Római-parton is jelentősebb védekezésre lesz szükség.
Dunakeszin az értékeiket mentik az emberek, a Római-parton az [origo] tudósítója szerint már pakolnak a büfések, van, aki a garázsába viszi a holmijait, más a közelbe, a barátja teraszára. A szentendrei mobilgátra holnap emelik fel a szükséges mobilelemeket. Ebben a cikkünkben percről percre követheti az eseményeket Budapesten és Közép-Európában is.
