Igét hirdet id. Kulcsár Sándor a Clevelandi Magyar Baptista Gyülekezet új lelkipásztora.
Reklám
Kövér: katasztrofális hiba volt a sorkötelezettség eltörlése
Kövér László katasztrofális hibának tartja a sorkötelezettség magyarországi eltörlését, a visszaállítását azonban véleménye szerint jelenleg egy uniós tagállam nem tudná hatékonyan megoldani, ahhoz összeurópai döntésre lenne szükség. Az Országgyűlés elnöke az Új Néplap szombati számában megjelent interjúban arról is beszélt: a Fidesz nagy előnye, hogy a párt politikai értékrendje régóta egységes, nincsenek törésvonalak a szervezeten belül.
Kövér László a Tisza-parti városban tett pénteki látogatásán a Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilapnak adott interjúban elmondta: a sorkötelezettség eltörlése miatt kialakult helyzet orvoslásához sokkal több energiára lesz szükség, mint amennyit a sorkötelezettség fenntartására kellett volna fordítani.Hozzátette: ha ma – anélkül, hogy jelentősen megváltozna a közgondolkodás – vissza akarnák állítani a sorkatonaságot, az erősítené a sorköteles fiatal férfiak elvándorlását azokba az országokba, ahol ezt még nem tennék meg.
Kövér szerint vagy összeurópai döntés értelmében állítják vissza a sorkötelezettséget Európa nyugati csücskétől a keletiig, vagy sehogy. Számára egyértelmű – mondta -, hogy Európa és Magyarország azzal is erősebbé válna, ha ez megtörténne. A házelnök szerint a terrorizmus és az illegális migrációval összefüggésben terjedő bizonytalanság miatt egyáltalán nem kizárt, hogy a nem túl távoli jövőben sor kerül a sorkötelezettség visszaállítására.
A házelnök elmondta: Simicskó István honvédelmi miniszter kezdeményezésére a kormányban jelenleg azon dolgoznak, hogy a haderőre szánt költségvetés növelésével összhangban – amit Magyarország a NATO-csatlakozásakor vállalt – a honvédség létszámát is bővítsék. Ez azonban elsősorban az önkéntes tartalékosok számának növelését jelenti – fűzte hozzá.
Kövér László kitért a belpolitikai erőviszonyokra is. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy elemzők szerint mindenki a Jobbikot látja a Fidesz-KDNP egyetlen potenciális kihívójának, de szerinte a baloldalra leadott voksok aránya összességében meghaladhatja a Jobbikra leadottakét.
A házelnök szerint semmi jele nincs, de nem kizárható, hogy 2018-ra a baloldal ismét “egységesen össze tud állni”. Kiemelte: nem érdemes foglalkozniuk a lehetséges riválisaikkal, azzal kell törődniük hogy mit tudnak tenni az ország, az emberek boldogulásáért.
Kövér László azt mondta: a Fidesz nagy előnye, hogy a párt politikai értékrendje régóta egységes, nincsenek törésvonalak a szervezeten belül. A változást a generációváltás jelenti a párton belül, mert a fiatal demokraták mára a honi politika “nagy öregjeivé” váltak – fogalmazott. Hangsúlyozta: ez a változás együttműködés keretében, tervezetten megy végbe, egyre föntebb jutnak a párton belül a fiatalok, például Kubatov Gábor és Gulyás Gergely is tagja a párt elnökségének.
Reklám
Magyar parlamenti bizottság tárgyalta a Beke-ügyet, a román nagykövet nem ment el
A nemzeti összetartozás bizottsága mai zárt ülését a Jobbik képviselőinek javaslatára hívták össze. Az erdélyi magyarságot ért sérelmeket tárgyaló ülésen részt vett Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Magyar Levente külügyi államtitkár és Pásztor István, az Információs Hivatal főigazgatója is.
Mint arról portálunk több alkalommal is beszámolt, a román hatóságok egy erősen megkérdőjelezhető eljárás keretében előzetes letartóztatásba helyezték előbb Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi elnökét, majd Szőcs Zoltánt, a szervezet erdélyi elnökét is. A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépéssel foglalkozó ügyészség (DIICOT) terrorakció előkészületével gyanúsítja a két székely fiatalt, véleményük szerint ugyanis robbantani akartak a december 1-jei román nemzeti ünnepen. Az eljárás koncepciós jellegére utal, hogy Bekétől szilveszteri petárdákat, Szőcstől pedig Wass Albert könyveket foglaltak le.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom a múlt héten kezdeményezte a Nemzeti összetartozás bizottsága és a Külügyi bizottság együttes, zárt ülésének összehívását. Mint Szávay István sajtótájékoztatóján fogalmazott, az ülés összehívására azért van szükség, mert az elmúlt hónapokban Romániában egyre több magyarellenes intézkedést lehet tapasztalni, az ország ismét visszafelé indult el a demokrácia és a kisebbségi jogok útján. Ezt a folyamatot tetőzte be Beke István és Szőcs Zoltán hatósági vegzálása. Az ülést kezdeményező Szávay István és Ander Balázs (Nemzeti összetartozás bizottsága), valamint Vona Gábor és Gyöngyösi Márton (Külügyi bizottság) javasolták Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint a román nagykövet meghívását is.
Az ügyet a mai napon végül a Nemzeti összetartozás bizottsága tárgyalta zárt ülésen. Az ülést követően Ander Balázs portálunknak elmondta, öröm számukra már az is, hogy a bizottság valóban összehívásra került, a parlament foglalkozik az elképesztő üggyel. „Szomorú ugyanakkor, hogy sem Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, sem Szijjártó Péter külügyminiszter nem vett részt az ülésen, őket Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Magyar Levente külügyi államtitkár képviselte. A román nagykövet sem jött el, és ő helyettest sem küldött, de legalább a bizottság megkeresésére válaszolt, és egyéb elfoglaltságára hivatkozva azt kérte, hogy egy későbbi időpontban tárgyaljuk a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit. Azt gondolom, hogy erre valóban szükség is van, hisz Románia a mai napig sárba tiporja az általa elfogadott 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozatot, amely széles jogokat biztosítana a nemzeti közösségeknek” – húzta alá a Jobbik képviselője.
A Külügyi bizottság részéről Gyöngyösi Márton, a bizottság jobbikos alelnöke vett részt a zárt bizottsági ülésen. Gyöngyösi az ülést értékelve elmondta, a kormányzat jelenlévő képviselői sajnos nem győzték meg arról, hogy a magyar diplomácia a továbbiakban kellő határozottsággal fog fellépni Beke és Szőcs ügyében, valamint a további romániai magyarellenes intézkedések kapcsán. „A lehetséges diplomáciai fellépések skálája rendkívül széles a jegyzék küldésén és a nagykövet bekéretésén túl is, bár a kormány a jelek szerint még ez utóbbit sem érzi fontosnak. Azt ugyanis megtehette a román követ, hogy ide, a bizottság elé nem jött el, de a kormány hívására nem mondhatna nemet. Szomorúan kell elmondanom, hogy nem érzem azt, hogy a kormánynak szándékában állna a határozottabb kiállás. Pedig világosan látni kell, hogy amíg Románia azt tapasztalja, hogy a magyar külügy nem lép fel egyértelműen a magyarellenes intézkedések ellen, addig továbbra is bármit meg fog merni tenni, és a román hatalom egyre messzebbre fog merészkedni.”
Gyöngyösi hozzátette, a Jobbik alapvetően azt várja el a magyar diplomáciától, hogy határozottan emlékeztesse keleti szomszédunkat azon kötelezettségeire, melyeket az EU-s és Európa Tanácsi tagsága elnyerése idején vállalt, és jogállamhoz méltó módon járjon el állampolgáraival szemben. „Beszéljünk érthetően: ez egy koncepciós eljárás, aminek során vagy egy tucat ponton sérülnek a HVIM tagjainak jogai. Elvárjuk a magyar államtól, hogy a diplomácia eszközein túl gyors és hatékony állami jogsegélyt nyújtson a külhonban meghurcolt nemzettársaink védelme érdekében.” – hangsúlyozta a politikus.
Forrás: itthon.ma
Reklám
Uniós kérdésekről egyeztetett a magyar államtitkár Párizsban
Franciaország és Magyarország egyetért abban, hogy a migrációs válság európai uniós és egyúttal tagállami kezelése továbbra is nagyon fontos kérdés – mondta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek pénteken, Párizsban folytatott megbeszéléseit követően.
Az államtitkárt Philippe Léglise-Costa, a francia elnöki hivatal európai ügyekért felelős főtitkára fogadta.
Mindkét fél úgy gondolja, hogy a migráció okozta komoly kihívások ellenére “a schengeni rendszert meg kell védeni, mert az integrációnak egy olyan organikus szövete, amely az uniós állampolgárok számára a legfontosabb eredmények közé tartozik” – fogalmazott Takács Szabolcs. Szerinte ugyanakkor a belső szabad mozgás megvédéséhez meg kell oldani a külső határvédelmet, amely eddig nem működött. “A vívmányok megőrzése azért fontos, mert ha Schengen nem működne, akkor az kihatna az integráció egyéb területeire is” – mutatott rá.
Franciaország és Magyarország is azon az állásponton van, hogy a határvédelemnek alapvetően nemzeti kompetenciának kell maradnia, a létrejövőben lévő közös európai határvédelmi erőnek pedig kiegészítő erőként kell működnie azon tagállamok esetében, amelyek önállóan nem képesek megoldani a határvédelmüket. Abban is egyetért a két ország az államtitkár szerint, hogy az elmúlt hónapok európai uniós próbálkozásai a migrációs válság kezelésére csak részben vagy egyáltalán nem működnek.
A brit kormány EU-reformjavaslatai kapcsán Párizs úgy gondolja, hogy az Európai Uniót gyengítené, ha a népszavazás döntése nyomán Nagy-Britannia kilépne az EU-ból. Ezért az államtitkár szerint a brit kormányt és az européer erőket azzal lehet segíteni, ha a többi tagállam nyitott marad a párbeszédre, hogy az EU továbbra is vonzó maradjon a britek számára. Az “arányos kompromisszum” elérése a cél a versenyképesség növelésével, a kis- és középvállalkozók helyzetbe hozásával, valamint a nemzeti parlamentek szerepének erősítésével az európai döntéshozatal folyamatában – hangsúlyozta Takács Szabolcs.
Az államtitkár francia partnerének elmondta, hogy a brit szociális ellátórendszer kapcsán az állampolgárok szabad mozgásáról felmerült kérdésben Magyarország nem szeretne diszkriminatív megoldást, amely különbséget tenne uniós állampolgárok között, ugyanakkor kompromisszumra törekszik a brit szociális ellátórendszer reformjában.
Takács Szabolcs azt kérte: az európai költségvetés megtervezésekor vegyék figyelembe az európai partnerek, hogy az uniós pénzek magyarországi felhasználása regionális összehasonlításban a legjobb, azaz Magyarország bizonyította, hogy a kohéziós politika életképes.
Franciaország és Magyarország is elkötelezett a nukleáris energia mellett, és abban érdekeltek, hogy a tagállamok nemzeti szuverenitása megmaradjon az energiamix megválasztásában – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
A Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökeként Takács Szabolcs áttekintette a magyar elnökség eredményeit Roger Cukiermannal, a franciaországi zsidó szervezetek tanácsának (CRIF) elnökével, Haim Korsiával, Franciaország főrabbijával és Patrizianna Sparacino-Thiellay-val, a francia IHRA-delegáció vezetőjével.
Az államtitkár szerint a nyugat-európai zsidóság helyzetére ráveti az árnyékát az a szörnyű merényletsorozat, amelyet Franciaország az utóbbi években elszenvedett. “Van egy új típusú antiszemitizmus Európa nyugati részén, és az IHRA-nak, amely alapvetően az oktatásra fókuszál, lehet szerepe ennek leküzdésében, miután közép- és hosszú távon az oktatás nyújt eszközt ahhoz, hogy a társadalmi integráció, tolerancia és megértés kialakuljon, amelynek hiánya jelenleg nagyon mély törésvonalakat okoz a társadalmakban” – mondta az államtitkár.
Takács Szabolcs elmondta: partnerei nagyra értékelték, hogy a magyar elnökségnek sikerült elérnie, hogy az új uniós adatvédelmi törvényben olyan szöveget fogadott el az Európai Parlament, amely nem korlátozza a holokauszttal kapcsolatos történeti kutatásokat. A múltban ugyanis voltak precedensek több nyugat-európai országban arra, hogy az adatvédelmi törvényre hivatkozva akadályozták a levéltári kutatásokat.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Kampánypénze felét reklámokra költi Clinton
Kampánya teljes költségvetésének a felét akarja a következő három hónapban reklámokra költeni Hillary Clinton – derült ki egy, az amerikai sajtó birtokába pénteken került dokumentumból.
A Demokrata Párt elnökjelöltségére legesélyesebb politikus, Hillary Clinton volt külügyminiszter egy pénteken kiszivárgott dokumentum szerint az év első három hónapjában rekordösszeget szándékozik költeni tévés és egyéb reklámokra, hogy megakadályozza legnagyobb vetélytársa, Bernie Sanders további előretörését. Az iowai és a New Hampshire-i előválasztások előtt pár nappal ugyanis a vermonti szenátor népszerűsége már nagyobb az övénél.
A Clinton-kampány pénzügyi felelősei eddig visszafogott költségvetésű kampányt terveztek, Sanders népszerűségét látva azonban agresszívabb, elsősorban televíziós kampány mellett döntöttek. Az erre szánt összeg azonban nem került nyilvánosságra.
Az elnökjelöltségért ringbe szálló politikusok közül eddig csak Donald Trump, a manhattani milliárdos vállalkozó hozta nyilvánosságra, – meglehet, ő is csak egyetlen részletét – kampányköltségeinek. Azt mondta, hogy januártól hetente kétmillió dollárt költ tévés reklámokra.
Az úgynevezett nagy donorok, akik jelentős pénzekkel támogatnak egy-egy jelöltaspiránst, egyelőre kivárnak. Sandersről tudni lehet, hogy “kisemberek” felajánlásaiból gyűjtött a kampányára, Clintonnak azonban sajtóhírek szerint a Wall Street nagyjai is segítenek.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Megint showműsorra hasonlított a republikánus elnökjelölt-aspiránsok vitája
Újabb show-műsor jellegű, két és fél órás vitát tartottak a republikánus elnökjelölt-aspiránsok. A politikusok abban egyetértettek, hogy a demokrata vezetés alatt az ország katonailag, és a világpolitikában meggyengült.
REUTERS/Carlos Barria
A népszerűségi listát vezető két politikus, Donald Trump és Ted Cruz összecsapása uralta a republikánus elnökjelölt-aspiránsok hatodik nyilvános televíziós vitáját, amely ezúttal a dél-karolinai Charleston városában tartottak. A politikusok ismét sokat beszéltek nemzetközi biztonsági, külpolitikai kérdésekről, megvitatták a menekültkérdést, a globális terrorizmus elleni küzdelem ügyét, és az amerikai nemzetbiztonság helyzetét. Ismét többen bírálták a milliárdos üzletember Donald Trump korábbi muszlimellenesnek talált elképzelését, amely szerint megtiltaná a beutazásukat az Egyesült Államokba. A vitát moderáló Fox News munkatársának kérdésére, hogy az ötlete miatt elhangzottak közül van-e egyetlen érv, ami megváltoztatta az álláspontját, egyértelműen felelt.
“Nem. Fel kell hagynunk a politikai korrektséggel, hogy létrehozzunk egy országot, ahol nem fordulhatnak elő olyan esetek, hogy emberek repülőket vezetnek a WTC-be, hogy lövöldözzenek Kaliforniában. Ki kell derítenünk, mi folyik itt. Azt mondtam, ideiglenesen, nem örökre tiltanám meg a beutazásukat” – mondta Trump, akinek válaszul a korábban favoritnak tartott, most alig pár százalékos népszerűséggel bíró Jeb Bush megismételte: lehetetlen úgy az Iszlám Állam ellen koalíciót létrehozni a közel-keleten, hogy közben kitiltják az országból a muszlimokat. A volt floridai kormányzó láthatóan igyekezett a korábbiaknál jelentősebb szerepet játszani a vitában, így komoly offenzívát indított a demokraták legfőbb elnökjelölt-aspiránsa ellen.
“Hillary Clinton egy nemzetbiztonsági katasztrófa lenne megválasztása esetén. Éppen az FBI folytat ellene vizsgálatot. Gondoljanak bele, ha megválasztanák az ország helyett azzal lenne elfoglalva, hogy ingázzon a Fehér ház és a bíróság között” – mondta derültséget okozva Bush, a volt külügyminiszter e-mail botránya miatti ügyre utalva. Trump belekötött a népszerőségi listán jelentősen lemaradva, de második helyen álló Ted Cruzba, mondván, hogy nem is indulhatna elnökjelölként, mert nem az Egyesült Államokban, hanem Kanadában született.
“Azonban a törvények és a tények nagyon világosak, egy amerikai polgár külföldön született gyereke, született amerikai állampolgár” – mondta Cruz, hozzátéve, ha azt nézi, hogy a szülőknek amerikai földön kellett volna születniük, akkor nem csak ő hanem Marco Rubio és érdekes módon Donald Trump is ki lenne kizárva a Fehér Házért folytatott versenyből.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Obama ismét a fegyvereladás ellen érvelt
Barack Obama amerikai elnök a fegyverviselés és -eladás szigorítása mellett érvelt a CNN hírcsatorna által szervezett nyilvános vitán. 
Obamának az észak-virginiai Fairfax egyetemén helyi idő szerint csütörtök este tartott mintegy egyórás rendezvénye előtti percekben hozta nyilvánosságra a The New York Times az elnök cikkét, amelyben azt írta: nem kampányol olyan demokratikus politikusnak, aki nem támogatja a fegyverviselés és -eladás szigorítását.
A helyszínen a hírtévé munkatársa, Anderson Cooper az interjú elején megkérdezte Obamát: “Van fegyvere? Nem is érezte soha szükségét, hogy fegyvere legyen?” A politikus nemmel válaszolt, noha chicagói éveiből fegyverrel elkövetett erőszak emlékeit idézte fel. “A fegyveres erőszak kétharmada öngyilkosság, a gyermekáldozatok nagy része baleset áldozata, vagyis teljesen nem iktathatjuk ki a fegyver okozta tragédiákat, de a fegyverviselés és -eladás szigorításával jócskán csökkenthetjük az erőszakos cselekedetek arányát” – fogalmazott az elnök, akit a közönség nagy tapssal köszöntött, s akinek a később kérdéseket feltevő vendégek köszönetet mondtak az elnöki rendeletért.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy az NRA (Nemzeti Lőfegyver Szövetség) története során támogatta a fegyvert vásárlók ellenőrzését, de – mint mondta – ma elutasítja, hogy a kormányzatnak van felelőssége abban, hogy a forgalomba kerülő termékek mindegyike biztonságos legyen, akár autós biztonsági övekről, akár lőfegyverekről van szó.
Obama ugyanakkor elutasította, hogy bizonyos körök azt sulykolják: a szövetségi kormány összeesküvést sző, és szükségállapot bevezetésének előjátékaként el akarja venni, be akarja gyűjteni a fegyvereket az állampolgároktól. “Én még egy évig itt leszek, mikor is kellett volna belefognom ebbe az összeesküvésbe?” – mosolyogta el magát Obama. Megismételte, hogy változatlanul támogatja az alkotmányos jogot a lőfegyver-viselésre, ugyanakkor fontosnak mondta a fegyverekkel elkövetett mészárlások visszaszorítását.
A George Mason Egyetem aulájában tartott rendezvényen megjelentek olyan vendégek is, akiknek hozzátartozója fegyveres erőszak áldozata lett. Köztük volt Mark Kelly és felesége, Gabrielle Gifford is. Gifford az az arizonai demokrata párti képviselő, akit 2011-ben egy fegyveres merénylő életveszélyesen megsebesített. Túlélte, betegágyánál ott volt Barack Obama is. A volt politikus férje, Mark Kelly most megfogalmazta a kérdést: Amerikában ma 350 millió lőfegyver van, 65 millió helyen, s vajon hogyan lehet ezt ellenőrizni?
A CNN a rendezvény előtt pár órával hozta nyilvánosságra a legújabb felmérését, s e szerint az amerikaiak 67 százaléka támogatja a szigorításról szóló elnöki intézkedéscsomagot, de 37 százalékuk szkeptikus a megvalósítással kapcsolatban.
Forrás: InfoRádió / MTI
Reklám
Kövér: ha akarná, az EU meg tudná oldani a migráció problémáját
Kövér László szerint az Európai Unió meg tudná oldani a migráció problémáját, ha akarná. Az Országgyűlés elnöke pénteken a Szolnok Televízió Fórum című műsorában azt is mondta, hogy nem érez ellentmondást a befogadástól való elzárkózás és a keresztény elvek között.
A házelnök, a Fidesz választmányi elnöke a Tisza-parti városban tett látogatásakor adott, felvételről sugárzott interjúban a migrációval kapcsolatban úgy fogalmazott: ha az Európai Unió akarná, meg tudná oldani ezt a problémát, “ha nem tudja látszólag megoldani, az azt jelenti, hogy nem akarja”.Kövér László beszélt arról, hogy az Európai Unió – elsősorban Görögország és kisebb részben Olaszország – területére elsősorban tengeri úton érkezik a migránsok tömege, és “mi sem lenne egyszerűbb, mint blokkolni a tengeri útvonalakat”.
Felidézte, hogy a görög hajóskapitányok sztrájkja idején csökkent a migránshullám, de hozzátette, hogy csupán ettől a probléma nem oldódna meg. A menekülthullámot minden lehetséges eszközt felhasználva, az emberiesség korlátait figyelembe véve minél gyorsabban meg kell állítani – hangsúlyozta, megjegyezve: minél hosszabb ideig “mutatja magáról Európa a tehetetlenség képét”, annál inkább küld egyfajta informális meghívót a bevándorlóknak. A tavasz közeledtével elhárulnak a migránshullámot némileg csökkentő időjárási nehézségek – figyelmeztetett.
Kitért arra: segíteni kell azokat az államokat, például Törökországot és Jordániát, amelyek felfogják a közvetlen szomszédságukból áramló valóságos menekültáradatot. Az emberek jelentős része valóban az életét mentve vagy azért menekül, mert lerombolták a lakóhelyét – fűzte hozzá.
Kérdésre válaszolva azt mondta: nem érez ellenmondást a befogadástól való elzárkózás és a keresztény elvek között. A keresztény erkölcsi tanítások életszerűek, pontosan azért, hogy azokat a hétköznapi emberek is be tudják tartani – közölte, hozzátéve: minden problémát elsősorban ott kell megoldani, ahol keletkezett.
Véleménye szerint a keresztény elvek sem kívánnak többet, mint a létező humanitárius elvek alapján megfogalmazott egyezmények betartását. Konkretizálva: Törökországban kell – ahol az emberek már biztonságban tudhatják magukat – emberhez méltó életfeltételeket teremteni ideiglenesen a menekültek számára – mondta. Ezen túl Kövér László szerint semmilyen más kötelezettség nem terheli az Európai Uniót vagy Magyarországot a keresztény elvek alapján sem.
Megjegyezte, meglepő módon azok a baloldali politikusok hivatkoznak a keresztény alapelvekre, akik a menekülthullámot is arra használják fel, hogy “Európa keresztény civilizációs alapjait szétrombolják”.
Kövér László kijelentette: Magyarország vitatott, de jogszerű és hatékony eszközökkel teljesítette uniós vállalásait, kötelezettségeit, megvédte a schengeni határokat, miközben nem sértette meg a menekültügyi egyezményeket. A Magyarországot folyamatosan bíráló országok vagy maguk sértették meg azokat az egyezményeket, normákat, amelyeket vállaltak, vagy tétlenül nézték, hogy például Görögország mindenféle elvárás nélkül “engedje rá Európára” a migránsok százezreit – közölte.
Szerint Európa ezen a vizsgán elbukott. Hozzátette: a mai napig nem látja a szavakon túlmenő erőfeszítéseket a jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében.
Kövér László az interjúban elmondta: az uniós tagállamok egy része a migrációhoz “felemás módon áll hozzá”, ennek oka a vészesen fogyó népességük is. Utalt arra, hogy Magyarországon körülbelül 1980 óta születik kevesebb ember, mint amennyi meghal.
A nők szerepéről nemrég mondott, sokat bírált mondatának legvitatottabb részét a pontosság kedvéért idézte: “azt szeretnénk, ha a lányaink az önmegvalósítás legmagasabb rendű formáját abban éreznék, ha unokákat szülhetnének nekünk”. Ez egyfajta kívánság – hangsúlyozta, hozzátéve: a népességcsökkenés megállítása nem lehetséges csak gazdasági, kormányzati, politikai eszközökkel, a gondolkodásmódot is meg kell megváltoztatni. E nélkül minden erőfeszítés, legyen szó a lakástámogatás ösztönzéséről vagy gyermekek után járó adókedvezményről, hiábavaló erőfeszítés marad.
Úgy fogalmazott: miközben Magyarország népessége fogy, a világé növekszik, és “lesznek jelentkezők, akik szívesen berendeznék a maguk új hazáját itt, a Kárpát-medencében, a mi helyünkön”.
A családok otthonteremtési kedvezményét (csok) érintő kritikákkal kapcsolatban azt mondta, szerinte a baloldali ellenzék cselekedeteit nem az emberek jövője, jóléte motiválja, hanem a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök iránti mérhetetlen gyűlölet, ezért ösztönből támadják a kormány minden intézkedését.
A gyermekvállalás egyik legfontosabb akadályát, az önálló lakáshoz jutás nehézségeit, az ebből fakadó anyagi gondokat a kormány megpróbálja csökkenteni, és támogatja azokat, akik a családi boldogságuk érdekében vállalnak gyermeket és a közösség fenntartásáért is tesznek – közölte.
Szolnokon, a 6. választókerületben vasárnap időközi önkormányzati képviselő-választást tartanak. Kövér László ezzel kapcsolatban azt mondta, nagyon bízik abban, hogy a megyeszékhelyen minél többen támogatják a Fidesz-KDNP jelöltjét, mert rajta keresztül egy olyan kormányzati politikát is támogatnak, amely partnereknek tekinti az önkormányzatokat.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Háborús bűnös az uniós elit
Földi László: Ez nem népvándorlás, hanem invázió
Ma az európai politikai elit – különösen Németország vezetői – egész egyszerűen háborús bűnös. Olyan feltételrendszereket engednek meg ugyanis, tudatosan vagy jóhiszeműen, amelyeket nem lenne szabad. Szembemennek saját államaik értékeivel és érdekeivel. A történelmi elszámoltatást nem lehet majd megúszni – jelentette ki Földi László titkosszolgálati szakértő a bevándorlás és a terrorfenyegetettség kapcsán péntek este, az Echo Televízió Mélymagyar című műsorában.
https://youtu.be/pSbq7JXo7I0
Megjegyezte, nem tudhatjuk, meddig tart az egyébként rendkívül fegyelmezett német társadalom türelme.
A migrációs helyzetet értékelve leszögezte, ez már nem népvándorlás, hanem invázió, háború. Ha ezzel tisztába kerülünk, könnyebb ellene felvenni a harcot. Ezt a kihívást ezért nem lehet „demokratikus módon” megoldani, miközben a válasz egyszerű lenne: nem engedem be az ellenséget.
A szakértő kitért arra is, hogy az alepvető normákat mindenkinek be kellene tartania, s csak megfelelő papírokkal lehetne a Közel-Keletről idejönni. Hiszen Jordániában vagy Törökországban nem lőnek, ott lehetne menekülti vízumot kérni, majd szabályosan továbbutazni Európába.
A kölni, erőszakos eseményekről Földi azt mondta, a valódi elrettentő erőt az jelenti, ha egyszerre több helyszínen tudnak félelmet kelteni. Hirtelen mindenki arra gondolt, ez velem is megtörténhet. Vagyis összehangolt terrortámadásról beszélhetünk a társadalmi rend ellen. De már a migrációs hullám is ebbe a kategóriába sorolható, hiszen az állami hivatalokat, hatóságokat, az államapparátust szinte megbénítja ez a folyamatos roham – fűzte hozzá. Mindezt a háttérből felkészült operatív vezetők irányítják, köztük egykori iraki titkosszolgálati tisztek.
Földi László összegzése szerint az egész eseménysor lényege, hogy fenntartsa a rettegést.
Forrás: magyarhirlap.hu
Reklám
Egyezség a pedagógusminősítésről
Kezdődik a tanfelügyeleti rendszer módosítása: csökken az adminisztráció
Kevesebb teherrel jár majd a pedagógusok, intézményvezetők és a mesterpedagógus szakértők számára a Nemzeti Pedagógus Karral kötött megállapodás eredményeként az önértékelési, tanfelügyeleti és a minősítési rendszer – közölte a szakállamtitkárság.
A Köznevelésért Felelős Államtitkárság hivatalos szakmai egyeztető tárgyalópartnere a pedagógusok köztestülete, a Nemzeti Pedagógus Kar, a köznevelésben dolgozó munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos kérdésekben pedig a pedagógusok reprezentatív szakszervezete – szögezte le tegnap a lapunkhoz eljuttatott közleményében a szaktárca. Az államtitkárság arról tájékoztatott, hogy folytatták a tavaly novemberben megkezdett tárgyalásokat a tanfelügyeleti és intézményi önértékelési rendszer bevezetésének tapasztalatairól. Kedden a Pedagógusok Szakszervezetével, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezettel és az Oktatási Vezetők Szakszervezetével tárgyaltak, csütörtökön pedig a Nemzeti Pedagógus Kar és a Közoktatási Szakértők Országos Egyesületének képviselőivel.
Számos fontos kérdésben már korábban megegyeztek. Így például arról, hogy az önértékelési rendszer „finomhangolására” van szükség az adminisztráció csökkentése érdekében. Döntés született arról, hogy a teljes körű intézményi önértékelést nem két-, hanem ötéves időszakonként végzik el mind a pedagógusok, mind az intézményvezetők, mind pedig az intézmények. Emellett az önértékelés és a tanfelügyelet átmeneti ideig nem számít bele a pedagógusok minősítésébe – tudatta az államtitkárság. Közölték, a csütörtöki tárgyaláson a felek számos konkrét – eljárásrendbeli és eszközrendszert érintő – kérdésben megállapodtak, ennek köszönhetően az önértékelési, tanfelügyeleti és a pedagógusminősítési rendszer kevesebb teherrel jár majd a pedagógusok, intézményvezetők és a mesterpedagógus szakértők számára. A megállapodások egy része az idei eljárások során is érvényesíthető, míg a nagyobb hord- erejű változások a 2017. évi eljárások megkezdésével lépnek hatályba. Az egyeztetés még januárban folytatódik.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szintén közleményben jelezte: „semmilyen érdemi megállapodás nem jött létre” az államtitkársággal való keddi egyeztetésen, mivel az csak előkészítése volt egy későbbi találkozónak Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a pedagógusok sztrájkbizottságában részt vevő szakszervezetek elnökei között. A PSZ emellett felhívást adott ki „közös cselekvésre”, így karolná fel, illetve csatornázná be azt a tiltakozást, amelyet a múlt héten a miskolci Herman Ottó Gimnáziumnak a közoktatási rendszert bíráló nyílt levele indított el.
Erről egyébként Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón megjegyezte: a fenntartott intézményeknek tudomásul kell venniük a törvényhozás által kialakított kereteket. A pedagógusok munkaadója az állam, amely ezt a feladatot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül látja el – hangsúlyozta, hozzátéve, nem nyitnak vitát arról, a munkaadó milyen szervezeti formában látja el feladatát, mert ez a kormányzat felelőssége. Megjegyezte, folyamatosan romlik a gyermekek tudásszintje, és „nem dughatja homokba a magyar pedagógustársadalom a fejét, mintha ehhez neki semmi köze nem lenne”.
Forrás: magyarhirlap.hu
Reklám
Svájc a menedékkérőket is bevonja tartózkodásuk finanszírozásába
A svájci hatóságok arra kötelezik a menedékkérőket az országba történő beutazáskor, hogy adják le a náluk lévő értékek ezer frank (majdnem 290 ezer forint) feletti részét, hozzájárulva ezzel tartózkodásuk költségeihez.
A svájci állami televízió (SRF) csütörtök este ismertette a menekültügyi törvényben szereplő előírást.
Az SRF 10 vor 10 című adásában egy olyan szíriai apát mutattak, aki szülőföldjén eladta a család házát, hogy finanszírozni tudja menekülésüket. Mint mondta, amikor Svájcba érkeztek, még volt nála nagyjából 2 ezer frank, de ebből csak ezret tarthatott meg, a többit le kellett adnia, amiről egy elismervényt kapott.
A svájci menekültügyi államtitkárság (SEM) megerősítette a már évek óta bevett gyakorlat létezését. Mint közölték, a jogszabály azt írja elő, hogy a menekültek vegyék ki részüket az ügyükkel kapcsolatos eljárási és végrehajtási költségekből, valamint fizessék vissza a kapott szociális juttatásokat, amint erre lehetőségük van.
Így ha a menekültek munkába állnak, le kell adniuk bérük 10 százalékát legfeljebb 10 éven át, vagy amíg a befizetett összeg el nem éri a 15 ezer frankot (4,3 millió forintot) – magyarázta Lea Wertheimer, az államtitkárság szóvivője. Aki hét hónapon belül önként elhagyja az országot, a beszedett pénzt visszakapja – tette hozzá.
Dánia az utóbbi hetekben nemzetközi bírálatok kereszttüzébe került, miután az új kormány azt javasolta, hogy a menedékkérők vagyontárgyaik leadásával finanszírozzák az országban való tartózkodásukat.
Svájcban a hatóságok tavaly 112 menedékkérőtől 210 ezer frank (több mint 60 millió forint) értékben foglaltak le vagyontárgyakat és készpénzt az SRF 10 vor 10 adása szerint.
Forrás: InfoRádió / MTI
Reklám
Felcsíkon forgatott a Hazajárók csapata
„Mi turisták vagyunk, és a Kárpátok a mindenünk, a kedvenc hegységünk. Egész életünket arra tettük fel, hogy a Kárpát-medence tájait járjuk, a hegyeket, ugyanígy a medence legkülönbözőbb területeinek a magyar közösségeit. Rengeteg élményben volt részünk, olyan tapasztalatokat szereztünk, hogy szerettük volna, ha ezt mások is megtapasztalják” – vallja Moys Zoltán, a Hazajárók című közismert televíziós műsor rendezője.
A napokban Felcsíkon forgatott stábjuk hat tagja, és bár egy részt terveztek, végül kettőnek a felvételeit készítették el, hiszen amint a rendező beszélgetésünk során elmondta: minden faluban rengeteg kiváló magyar ember él, számtalan a műemlék, a hagyomány, a legenda, amit nem lehetett „kihagyni”.
2011 őszén indult Hazajárók, és mint Moys Zoltántól megtudtuk: hegyjáró emberekként az volt az alapkoncepciójuk, hogy bemutassák a nézőknek a Kárpátok hegyrendszerét. „Közben persze szembesültünk azzal, hogy a hegyek lábánál élnek emberek is, legtöbbször magyar közösségek, és akkor kettős lett a cél, hogy a hegyek mellett bemutassuk azokat az embereket is. Olyan rengeteg élményben volt részünk, hogy szerettük volna, ha ezt mások is megtapasztalják. Az egész műsor azért indult el, mert gyerekkorunk óta azt tettük, amit most, vagyis jártuk a Kárpát-medencét, és találkoztunk rengeteg jó emberrel. Nagyon sokan nem tudják, hogy a saját hazájukban olyan földrajzi-természeti értékek vannak, és olyan emberi kapcsolatok születhetnek, ami sehol nyugati országban nem tapasztalható meg. Milyen jó, ha az ember, amikor például a nyaralását tervezi, nem a görög tengerpartra meg Olaszországra gondol, hanem azt mondja, hogy menjünk el a Szent Anna-tóhoz, vagy a Déli-Kárpátokba, illetve Kárpátaljára, Felvidékre, és igazából saját kis közegünkben sokkal nagyobb élmények és csodálatos helyek várnak– véli a rendező.
Moys Zoltán (fotó: hazajaroegylet.hu)
Büszkék, hogy bemutathatják
Eleinte úgy próbálták kiválasztani a forgatási helyszíneket, hogy legyen egy egészséges földrajzi egyensúly, hogy minden területre eljussanak, a Kárpátok minden hegységébe, aztán mind több meghívásuk lett. „Most például azért vagyunk itt, mert a madéfalvi veszedelem évfordulóján tartott megemlékezésre három éve kaptunk meghívást, és most jött el az idő, hogy részt tudjunk venni. A forgatásaink fele jelenleg meghívásos alapon zajlik, egyre több olyan lokálpatrióta hív minket, aki büszke arra, ahol él, és szeretné bemutatni nekünk, mi viszont büszkék vagyunk arra, hogy ezt bemutathatjuk” – meséli Moys.
Nehézség a szívélyes fogadtatás
Bármennyire furcsán hangzik, legfőbb nehézségként a rendező a szíves vendéglátást említi. „Kevés időnk van egy-egy részt leforgatni, de óriási szeretettel várnak mindenhol, és így néha nehéz továbblendülni egy-egy helyszínről. Eléggé be van osztva az időnk, de sokszor olyan kedvesen fogadnak – volt olyan, hogy disznót vágtak miattunk –, hogy az már a forgatás rovására is megy. Egy rész forgatása kb. 2-3 nap alatt zajlik. Székelyföldön a legnehezebb, mert normál esetben, ha szórványtelepen vagyunk vagy egy olyan helyen, ahol mondjuk kevesebb magyar él, egy óra alatt le tudjuk forgatni a műsort, de itt több óra kell egy faluhoz, mindenhol rengeteg a legenda, sok olyan helyi ikonikus ember meg helyszín van, hogy órák telnek el.”
Ráeszméltek, hogy magyarok
Mi jelent a legnagyobb elismerést a Hazajárók létrehozói számára? „Mindig azok a helyi emberek, akik nézik a műsorunkat, felismerik a szereplőinket, és éreztetik, hogy amit csinálunk, az számukra fontos. Főleg a szórványtelepüléseken próbálunk nagyon koncentrálni arra, hogy felkaroljuk és bemutassuk azokat az apró magyar településeket, amelyek már utolsó bástyái a magyarságnak egy-egy területen, s ha ott járunk, és ott kapunk pozitív visszajelzéseket, nagyon fontos számunkra. Volt például olyan, hogy egy néptánccsoport azért alakult meg a faluban, mert tudták, hogy mi érkezünk. Ráeszméltek, hogy ők magyarok, és fontos számukra a néphagyomány” – idézi fel.
Székelyföldön szeretik legjobban
A Kárpát-medencét járva, hol a legjobb számukra – kérdeztem Moys Zoltántól. „Nekünk az, hogy hol szeretjük a legjobban, és mi a legfontosabb számunkra, különválik. Nagyon fontos célunk, egyfajta missziónk, hogy a szórványmagyarságot felkaroljuk, azokat a településeket, ahol szórványban élnek a magyarok. De hogy hol szeretjük a legjobban, őszinte leszek: természetesen Székelyföldön, de ez azért van, mert itt egy olyan különleges világ vár ránk, amit nagyon nehéz leírni. Itt mindenhol olyan hihetetlen vendégszeretettel fogadnak minket, ami összehasonlíthatatlan, olyan élmények várnak ránk itt, amit nem lehet a műsorban átadni. A műsor kereteit szétfeszíti a valóság. Amit átélünk itt egy-egy forgatás alkalmával, nehéz belesűríteni 26 percbe. Mindenkit arra biztatok, aki nem itt él, hogy jöjjön el, és a saját bőrén tapasztalják meg, milyen, amikor egy világ végének tűnő kis székely faluba elérkezik a Kárpát-medence bármelyik szegletéből, éljék át ezt a szeretetet” – hangsúlyozza.
Székelyföld a magyarság lelkiismerete
Hobbi és munka szétválaszthatatlan számukra, tulajdonképpen baráti társaság a stáb. „A Kárpát-medence minden szegletét bejártuk már, voltunk Őrvidéken, Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján, de Székelyföldre mindig annak tudatában jövünk, hogy itt olyan emberekkel találkozunk, akik tudják, mi a honismeret, hazaszeretet, az identitástudat megőrzése, amiről a műsorunk szól. Székelyföld tulajdonképpen a lelkiismerete a magyarságnak, egy akkumulátora, ami példamutató erőt sugároz. Példa arra, miként lehet a huszonegyedik században úgy megőrizni az identitásunkat, hogy közben haladunk a korral, úgy kapaszkodunk a múltunkba, hogy közben a jövőnket építjük. Úgy érezzük, ez Székelyföldön megvalósul. Nem egy skanzenszerű hagyományőrzésről van szó, hanem jövőépítésről is egyben. A kettő összekapcsolódik, és ez mintaértékű szerintünk az egész medencére – véli Moys Zoltán tiszteletbeli székelyként.
Reklám
Bakk Miklós szerint Budapest elfogadta a létező erdélyi politikai erőviszonyokat
Erdélyi elemzők szerint csekély az esélye annak, hogy egy erdélyi magyar választási párt színeiben egymással összefogva vegyenek részt az idei választásokon az erdélyi magyar pártok.
Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanára szerint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) között zajló taktikai, retorikai küzdelem részéről van szó. “Azt hiszem, az EMNP is tisztában van azzal, hogy az RMDSZ nem fogadja el ezt a javaslatot” – jelentette ki az elemző. Hozzátette, hogy az RMDSZ és az EMNP között “együttműködési versengés” folyik. “Mindkét fél a pozícióinak a feladása nélkül akarja bizonyítani, hogy ő az együttműködőbb. Nyilván a versenyhelyzet marad” – állapította meg Bakk Miklós.
A politológus szerint a budapesti kormányzat együttműködést sürgető állásfoglalásai – melyek legutóbb Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes révén jutottak kifejezésre – azt jelzik, hogy Budapest elfogadta a létező erőviszonyokat. “Ez azt is jelenti, hogy ha nincs együttműködés, az erősebb felet fogja támogatni” – fogalmazott Bakk Miklós, aki szerint az RMDSZ ma sokkal előnyösebb helyzetben van a magyar kormánnyal való együttműködés tekintetében, mint korábban volt.
Kiss Tamás szociológus, a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója is úgy látta, hogy maga az EMNP sem hiheti, hogy létrejön a választási párt. “A romániai magyar politika domináns szereplője az RMDSZ, a szövetségnek pedig ez nem felel meg” – magyarázta az elemző. A szociológus a választási racionalitás szempontjából fajsúlyos érvnek tartotta, hogy az RMDSZ egy 26 éve bejáratott márkanév, amelyet nem érdemes feladni. Hozzátette: nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyarság összefogást vár a politikai szereplőktől, de a választók beérnék azzal is, hogy az összefogás az RMDSZ szervezeti keretében történjék meg.
Kiss Tamás úgy vélte: segíti is, meg nem is az összefogást az, hogy Budapest ezt várja el a politikai szereplőktől. Hozzátette: az RMDSZ ellenzékeként megszületett Magyar Polgári Párt (MPP) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) eddig “a magyar nemzetpolitika támogatásával” tudott részt venni a választásokon. A budapesti támogatás azonban mára elfogyott, és mára az RMDSZ is legalább annyira tárgyalópartner a magyar kormány számára, mint a két kis párt.
A szociológus szerint az RMDSZ, tudatában annak, hogy budapesti pozíciói megerősödtek, kevésbé kényszerül a megegyezésre, mert abból indulhat ki, hogy az EMNP-nek amúgy sem lesz erőforrása egy hangsúlyos választási részvételre. Hozzátette, a megegyezés elvárása az EMNP-t lökheti abba az irányba, hogy nagyobb kompromisszumkészségről tegyen tanúbizonyságot.
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón jelentette be, hogy egy választási párt létrehozását javasolták az RMDSZ-nek, amely a nyári önkormányzati választásokon és az őszi parlamenti választásokon is megteremtené a lehetőséget a közös indulásra.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke csütörtökön bírálta az EMNP javaslatát, és kijelentette, hogy az RMDSZ ragaszkodik a társadalomszervezői szerepre is alkalmas szövetségi struktúrához. Azt is hozzátette azonban, hogy folytatják a tárgyalást az EMNP-vel.
[Forrás: MTI]
Reklám
Csoportelső a férfi magyar vízilabdacsapat
A magyar válogatott végzett a D csoport élén a belgrádi vízilabda Európa-bajnokság férfi tornáján, mivel péntek este a görög csapat kikapott az orosz együttestől.
Az első fordulóban a magyarok 8-8-as döntetlent játszottak a világbajnoki bronzérmes görögökkel, majd legyőzték az oroszokat, végül a törököket, míg a görögök a második körben nyertek a törökök ellen, így az esti mérkőzésen akár a csoportelsőség is összejöhetett volna nekik egy nagy különbségű győzelemmel.
Ehhez képest nem úgy tűnt, mintha mindent kiadtak volna magukból, vereségükkel pedig harmadikként zártak, így elérték azt, hogy továbbjutásuk esetén a negyeddöntőben ne a címvédő és világbajnok szerbekkel kelljen majd összecsapniuk.
A magyarok a nyolcaddöntőben vasárnap a grúzokkal játszanak, győzelem esetén pedig minden bizonnyal a horvátokkal találkoznak a negyeddöntőben.
A férfi tornán egyetlen olimpiai kvóta talál gazdára, de a szerb, a horvát és a görög csapat már biztos résztvevője a riói játékoknak. Amennyiben a magyar válogatott itt nem tud kvótához jutni, akkor áprilisban, Triesztben lesz még erre esélye, ott 12 csapat küzd majd négy helyért.
Azon a viadalon öt, vagy ha az óceániai térség nem képviselteti magát, akkor hat európai válogatott vehet majd részt, mégpedig a kontinensviadalon elért helyezése alapján. Ebben a sorrendben nem szerepelnek majd azok a csapatok, amelyek előzőleg már szereztek kvótát.
Eredmények (az Eb honlapja alapján):
férfiak, 3. forduló:
D csoport:
———-
Oroszország-Görögország 9-8 (2-2, 2-2, 2-4, 3-0)
korábban:
Magyarország-Törökország 20-5 (4-0, 4-1, 5-1, 7-3)
A csoport végeredménye: 1. Magyarország 7 pont, 2. Oroszország 6, 3. Görögország 4, 4. Törökország 0
C csoport:
———-
korábban:
Olaszország-Grúzia 21-1 (5-1, 6-0, 6-0, 4-0)
Románia-Németország 14-13 (3-3, 3-2, 5-5, 3-3)
A csoport végeredménye: 1. Olaszország 9 pont, 2. Románia 6, 3. Németország 3, 4. Grúzia 0
A csoportokból mindegyik csapat továbbjut a nyolcaddöntőbe, ahol majd keresztbejátszás következik a legjobb nyolc közé kerülésért.
nők, 3. forduló:
B csoport:
———
korábban:
Olaszország-Horvátország 31-2 (8-0, 7-0, 8-1, 8-1)
Franciaország-Németország 12-3 (2-0, 3-2, 4-0, 3-1)
Spanyolország-Szerbia 21-6 (6-0, 5-4, 4-1, 6-1)
A csoport állása: 1. Spanyolország 9 pont (71-11), 2. Olaszország 9 (63-8), 3. Szerbia 3 (27-39), 4. Franciaország 3 (17-34), 5. Németország 3 (20-47), 6. Horvátország 0
Forrás: InfoRádió / MTI
Reklám
Reklám
