A szórványban élő közösségek a magyarság végvárai, amelyeknek kulcsszerepük van az összmagyarság megmaradásában – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára november 15-én, a magyar szórvány napján.
Potápi Árpád János felidézte: az Országgyűlés 2015. november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította.
Az államtitkár hangsúlyozta: ha a szórványmagyarság meggyengül vagy elvész, utána a tömbmagyarság következik, ezért is fordít a magyar kormány kiemelt figyelmet a szórványmagyar közösség megerősítésére, támogatására.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár rámutatott, hogy a szórvány közösségek a Kárpát-medencében a Magyarországon kívüli magyarság közel felét teszik ki. A huszadik században drasztikusan megfogyatkoztak, de az elmúlt bő egy évtized igazolta azt, hogy nincs visszafordíthatatlan folyamat.
Potápi Árpád János kiemelte: a Nemzetpolitikai Államtitkárság számos szórványban működő intézmény, szervezet, szórványkollégium kiszámítható támogatását biztosítja, így többek között a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványt, a szamosújvári TÉKA alapítványt, az „after-school” programot működtető Iskola Alapítványt, a felvidéki Rovás Polgári Társulást, a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttest, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Szórványprogramját, valamint a kárpátaljai szórványban működő iskolákat, óvodákat, intézményeket.
Felidézte: a Nemzeti Újrakezdés Program keretében támogatják a szórványban működő intézmények és szervezetek működését, fejlesztését, valamint programjait, emellett kifejezetten a szórványközösségek támogatására jött létre 2015-ben a Petőfi Sándor Program, amelynek keretében ösztöndíjasokat küldenek a szórványban működő magyar szervezetekhez. Hozzátette: 2015 óta már több mint 300 fiatal segítette a Kárpát-medencei szórványban működő magyar közösségeket.
