Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén, december 8-án, a zsúfolásig megtelt Szent István-bazilikában tartott ünnepi szentmisén kétszáznegyven fiatal tett először fogadalmat a Regnum Marianum ünn
December 8-án este zsúfolásig megtöltötték a Szent István-bazilikát nyílt tekintetű, mosolygós fiúk és lányok, papok – a Regnum Marianum közösség tagjai. A Szeplőtelen Fogantatás titkának ünnepi szentmiséjét Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa vezette; szentbeszédet Somogyi Sándor, Soma atya, a Regnum házfőnöke mondott, míg a közösség papjai koncelebráltak.
Zengjen a Bazilika! Énekeljünk együtt, ne valamiféle előadás legyen a szentmise – hangzott a felszólítás, amelynek a fiatalok maradéktalanul eleget tettek. A közösség hagyományaihoz híven a zenei szolgálatot a Regnum tagjai végezték.
A több mint 1000 jelen lévő, fogadalmát megújító Regnum-tag között akadt olyan is, aki 75-ödször újította meg fogadalmát.Somogyi Sándor atya, miután köszöntötte a Regnum Marianum közösség tagjait és a vendégeket, hangsúlyozta: fontos, hogy ne burkolózzanak magukba, hogy nyitottak legyenek egyház és társadalom felé.
Mit ünneplünk ma? – hangzott Soma atya kérdése szentbeszédének kezdetén. – Mondhatnánk, a Regnum fő ünnepét. De, mint Beton püspök atya, Balás Béla megmondta: nem mi vagyunk az elsők, hanem Szűz Mária.
Homíliájában Somogyi Sándor az evangéliumra (Lk 1,26–38) emlékeztetve így fogalmazott: Sötétség borult a földre, eláradt a bűn, de az Atya úgy látta, elérkezett az idő. Fia így szólt: Atyám küldhetsz, indulok. Akármennyire sötét az ég, sáros, gazos, tüskés a Föld, én lemegyek, hogy kimentsem az embereket a bűn sötétjéből. Csak egyet kérek Tőled: az az édesanya, akinek méhében elindul földi életem, egészen tiszta legyen. Ne terhelje semmi bűn. Az Atya lenézett, s amikor Anna méhében megfogant Mária, egészen tisztának teremtette. Az angyalok csodálkozva néztek, amint a föld sötétségében felragyogott Mária lelke.Nemcsak azért volt tiszta, mert nem tett semmi rosszat, hanem mert egész életében Isten minden hívására, kívánságára igent mondott. Kegyelemmel teljeset. Olyan volt, amilyennek Isten az embert megálmodta. Őt ünnepeljük ma – fogalmazott a házfőnök, aki a következőkben a közösség születését idézte fel.Alapító atyáink be akartak kapcsolódni az egyháznak egy nagyobb közösségébe, a Mária Kongregációba. Rómában 1902. szeptember 24-én beíratták annak anyakönyvébe közösségüket. A kongregáció mindegyik csoportja valamelyik Mária-ünnepről nevezte el magát. Atyáink a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét választották. Bizonyára azért, mert abban a korban hivatalosan ugyan katolikus ország voltunk, ezeresztendős fönnállásunkat ünnepeltük, azonban a szép külső mögött rengeteg hitetlenség, szabadosság húzódott. Az atyák azt akarták, a fiatalok valóban hívő keresztényekké váljanak, és Mária példájára igyekezzenek igazán Isten akaratát követni, hitüket másoknak is átadni, Mária országát építeni, miként Szent István királyunk neki ajánlotta fel hazánkat.A folytatásban Somogyi Sándor személyes emlékeihez fordult. 1950-ben került a rendbe, amikor a Damjanich utcai, egykor volt kápolnának már csupán a romjai emlékeztettek a világháború borzalmára. A szomszédos Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomban tartottak ünnepi szentmisét, Shvoy Lajos püspök vezetésével. A templomot egy évre rá lebontották.Mint mondta: útban volt az akkori nagyságoknak, akik a Damjanich utcai házat is elvették a Regnumtól, amelynek tagjai ezt követően lakásokban, erdőkben húzták meg maguknak.1960-ban, Szent Cecília napján négy atyát lecsuktak, a következő esztendőben hat atyát és két civil testvért ítélt el a bíróság, köztük Werner Alajost, a Regnum Marianum Hitoktató Központ házfőnökét.Ki akartak irtani minden keresztény közösséget – jelentette ki Soma atya. – Amikor a közösség megmaradt tagjai egy templomkertben Mária ünnepén összegyűltek imádkozni, otthon már rendőrök vártak rájuk. Újabb per következett és újabbak mentek a börtönbe. Mindvégig bíztak azonban abban, hogy Mária édesanyjuk nem hagyja el őket, s tovább élhetnek a hitetlen, a hatalom támadásai ellenére.Szentbeszéde zárásában a házfőnök atya figyelmeztetett: Isten a történelem ura. Negyven év után összeomlott a rendszer és az ország, az egyház erősebben jött ki belőle, mint előtte volt. Azok hitéből nőtt fel a mai nemzedék, akik vállalták azt, hogy hitük, kiállásuk miatt munkahelyükön baj érte őket, szakmájukban akadályoztatás.A homíliát követően következett a fogadalmi ima és a fogadalmak megújítása. Amíg az előző években név szerint szólították az először fogadalmat tévőket, most kiemelkedően nagy létszámuk ezt nem tette lehetővé. Ezért a „népeket” szólították, majd név szerint Lejtényi Emánuel káplán atyát. A közös hitvallást Soma atya vezette.Az újonnan fogadalmat tettek kézfogásába Soma atyának besegített három egykori házfőnök. A kézfogás mellé mindenki jelvényt kapott.A szentmise záróáldása előtt került kihirdetésre és átadásra a közösségért végzett kiemelkedő szerepvállalás elismeréseként a Pro Regno Mariano és a Regnum Marianum Év Embere díj. Előbbit Rochlitz Tibor és Temesi Ágoston, utóbbit Nacsa Gellért kapta. Korábban kerültek díjazásra az év vezetői: Dörnyei Kristóf és Gerber Krisztina.
forrás: magyarkurir.hu
