Klaus Werner Iohannis román államfő szerdán Budapestre látogatott, ahol Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta. Az ünnepélyes köszöntő után a két államfő delegációk közti és négyszemközt tárgyalásokat folytatott egymással, amelynek eredményeiről az azt követő sajtótájékoztatón számoltak be.
A magyar köztársasági elnök elmondta, alapvetően öt fontos témát jártak körül. Egyúttal kifejezte örömét, amiért 14 év után először újra román köztársasági elnök érkezett Magyarországra. Hozzátette, reméli, a jövőben sikerül tartani az évenkénti hivatalos államfői látogatások a két ország között.
Közölte, a sok megbeszélni való téma miatt kettejük négyszemközti beszélgetése kissé elhúzódott. A tárgyalás során beszéltek az Ukrajnában és Izraelben zajló háborúkról, a Romániai magyar kisebbségek helyzetéről, Románia schengeni csatlakozásáról, a 2024-es magyar EU-s soros elnökségről, valamint a két ország közötti gazdasági és energetikai kapcsolatokról.
Román gázt Magyarországra
Novák Katalin lapunk kérdésére elmondta, hogy ez utóbbi kifejezetten fontos Magyarország számára. Hozzátette, az Oroszországtól való függetlenedésben Magyarország számít a romániai energiaforrásokra. Felvetésünkre, hogy hosszú távon várható-e, hogy a Neptun Deepből is szállítsanak gázt Magyarországra, azt felelte:
„A Neptun Deeppel valóban megnyílhat egy új lehetőség. Örülnék neki, ha az Európai Unió támogatná ezt a beruházást, hiszen a Neptun Deep létrejötte közös érdek.”
Hozzátette, az onnan érkező gázellátás egyelőre nem egy most esedékes kérdés, de Magyarország mindenképp igényt tart erre a lehetőségre.
Klaus Iohannis elmondta, bár 2050-re az Európai Unió vissza akarja szorítani a gázellátást, addig is nagyon fontos, hogy a tagállamok energiaigénye ki legyen elégítve. Hangsúlyozta, Románia a földgáz mellett nukleáris energiát is használ, előbbiből pedig vannak is forrásaik. Nemrég az ország tenger partjainál kerültek elő kiaknázatlan területek, amelyek kinyerésére két vállalat már el is indított egy beruházást.
„Románia releváns energiabeszállító lehet Magyarország számára”
– értékelte a fejleményeket.
A teljes cikk az alábbi linken olvasható.
(Mandiner)
Iohannis reméli, hogy Magyarországnak is jut majd a román gázból
A román államfő elmondta: a találkozón beszéltek a nemzeti kisebbségek jogairól, és egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók hozzájárulnak a hidak építéséhez az anyaország és az állampolgárság szerinti ország között.
Szót ejtettek a gazdasági és szektoriális együttműködés fejlesztéséről, infrastrukturális fejlesztésekről, valamint az energetikai biztonságról is
– folytatta. Azt mondta, nyitottak arra, hogy támogassák a romániai magyar befektetéseket az ország egész területén, egyúttal bátorítják a román cégeket is arra, hogy fektessenek be Magyarországon. Hozzátette: nagyon jó együttműködési lehetőségek vannak a gazdaságban, amelyeket fontos kihasználni.
A román-magyar energetikai együttműködésekre vonatkozó kérdésre Klaus Iohannis kifejtette: fontos az elmozdulás a zöld gazdaság felé, de addig is, amíg megvalósul a teljes áttérés a megújuló energiaforrásokra, a gazdaságnak „túlélnie, fejlődnie, növekednie kell”. Mindnyájunknak szüksége van forrásokra az átmeneti időszakban is, például földgázra és nukleáris energiára – mondta. Beszélt arról is, hogy Románia nemrégiben jelentős földgázforrásokat talált fekete-tengeri partja mentén.
Reméljük, ezt az erőforrást ki lehet használni a közeljövőben, és Románia Magyarországnak is releváns beszállítója lehet, hiszen egész Európa el akar szakadni az orosz forrásoktól
-magyarázta Klaus Iohannis, aki a találkozón kifejezte részvétét Sólyom László egykori magyar államfő halála miatt.
A teljes cikk az alábbi linken olvasható.
Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után a Sándor-palotában 2023. október 11-én. MTI/Bruzák Noémi
