Szabadulószoba segítségével érzékeltetik a kommunizmus kegyetlen mivoltát a középiskolásokkal Brassóban.
Az oktatási projekt célja, hogy élményszerűen bemutassa egy elnyomó rezsim mindennapi életre gyakorolt hatását. Mégpedig egy olyan generáció számára, amelynek tagjai szerencsére nem tapasztalják meg saját bőrükön a diktatúra szörnyűségeit, miközben jelentős részük pozitívan viszonyul – a hamar felejtő felnőttek többsége által is inkább jónak tartott – kommunizmushoz.
A „Szabadulás a múltból” című projektet a 100% Playground Egyesület valósította meg a brassói Transilvania Műszaki Főgimnáziumban, ahol december 10-től lesz látogatható a szabadulószoba. A kezdeményezés innovatív koncepciót alkalmaz: a korhű díszletekkel kialakított szabadulószobát két virtuális valóság modullal kombinálják, hogy újraalkossák egy diktatúra nyomasztó légkörét.
A projekt ötlete olyan környezetben született, amelyet a szervezők aggasztónak tartanak: felmérések szerint a fiatalok csaknem fele jónak tartja a kommunizmust, és Nicolae Ceaușescu diktátort pozitív vezetőként ítéli meg. A projekt célja ezen percepciók ellensúlyozása, azáltal hogy lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy közvetlenül megtapasztalják, mit jelent a szabadság elvesztése, a cenzúra, a hiányok és az állandó félelem – számolt be a Brasovmetropolitan.ro helyi hírportál.
Szabadulószoba kommunizmusidéző kulcspillanatokkal
A szervezők hangsúlyozzák, hogy ez nem egy hagyományos óra, de nem is játék. Az élmény, amely öt fizikai állomásból és két VR-jelenetből áll, a kommunista valóságból ihletett kulcspillanatokon vezeti végig a diákokat:
a mindennapi hiányosságoktól és erkölcsi dilemmáktól („lopjak vagy ne lopjak?”) egészen a határhelyzetekig, ahol dönteniük kell: engednek-e a rendszer nyomásának, vagy megőrzik integritásukat, vállalva a szabadságuk elvesztésének kockázatát.
„A Szabadulás a múltból egy innovatív oktatási projekt, amely egy immerzív szabadulószobás élményen és két VR-jeleneten keresztül vezeti be a diákokat a kommunizmus kemény valóságába. Abban a helyzetben, amikor a fiatalok közel fele jónak tartja a kommunizmust, és Ceaușescut pozitív vezetőként látja, a projekt ritka lehetőséget kínál arra, hogy átérezzék, mit jelent a szabadság elvesztése, a nyomás, a cenzúra és egy elnyomó rezsim manipulációja.
Ez nem lecke, és nem játék.
Ez egy kontrollált tér, ahol a fiatalok a saját élményükön keresztül értik meg a demokrácia és a diktatúra közötti különbséget – egy olyan tapasztalat, amely megváltoztatja a percepciókat, fejleszti a kritikai gondolkodást és erősíti a civil rezilienciát” – vallják az ötletgazdák.
A StartONG nevű finanszírozási program keretében a bodzafordulói Mircea Eliade Gimnáziummal partnerségben megvalósított projekt célja a kritikai gondolkodás fejlesztése, a civil reziliencia növelése és a demokratikus értékek megerősítése a diákok és az iskolai közösség körében. A szervezők úgy vélik, hogy egy jól informált, érzelmileg is a múlthoz kapcsolódó generáció mélyebben megértheti a mai szabadság értékét.
Maga a szabadulószoba 5 fizikai állomásból és 2 VR-jelenetből áll.
A felépítés egy gondosan kidolgozott előrehaladást tesz lehetővé, amely az első állomástól – amelyet lelkesedés, sürgés-forgás és energia jellemez – elvezeti a résztvevőket a hiányosságok, az igazságtalanság és az abszurditás kemény valóságával való szembesüléshez a második állomáson.
Ezt követően, a 3. állomáson a cenzúrával és az állandó veszélyérzettel kapcsolatos élmények jelennek meg, amelyeket ma természetesnek és kockázatmentesnek tartunk. Itt jelennek meg az első erkölcsi dilemmák is, például az alapvető kérdés: „lopjak vagy ne lopjak?”. Végül, a 4. állomáson a résztvevőknek a legnehezebb kihívással kell szembenézniük: az árulásról való döntéssel. Olyan helyzetbe kerülnek, ahol újra átélhetik a kommunizmus egyik legnyomasztóbb dilemmáját – engednek-e a rendszer nyomásának, vagy hűek maradnak a saját igazságukhoz, vállalva a szabadságuk, sőt akár az életük elvesztésének kockázatát is. A szervezők várják a középiskolák, iskolás csoportok jelentkezését.
A többség inkább jónak tartja a kommunizmust Romániában
Az elmúlt években több felmérés is készült arról, hogyan vélekedik a romániai lakosság a kommunizmusról bő három–három és fél évtizeddel az 1989-es véres népfelkelés, a diktatúra bukása után. Az eredmények pedig aggasztók. A kommunizmus bűneit vizsgáló és a száműzöttek emlékét ápoló intézet (IICCMER) által az INSCOP közvélemény-kutatótól megrendelt, idén júliusban közölt adatok szerint
a 18 év feletti lakosság 55,8%-a úgy gondolja, hogy a kommunista rendszer „inkább jó dolog” volt Románia számára, míg 34,5% szerint inkább rossz volt. Közel 48,4% állítja, hogy kommunizmusban „jobban lehetett élni”, mint ma.
A nosztalgia személyekhez is kötődik: a válaszadók mintegy 66%-a gondolja úgy, hogy Nicolae Ceaușescu „jó vezető” volt Románia számára, és csak kb. egynegyed tartja őt rossz vezetőnek. A pozitív kommunizmuskép főleg az idősek (60+), az alacsony iskolázottságúak, a vidékiek és kisvárosiak, illetve az anyagilag nehéz helyzetben lévők körében erős.
A fiatalabb korosztály ugyanakkor jóval megosztottabb. A 18–29 évesek körében kb. 45% látja inkább pozitívnak a kommunizmust, miközben közel 48% kimondottan inkább negatív időszaknak tartja – ez az egyik legtöbb elutasító véleményt mutató csoport. A felmérés csak 18 év felettieket mért, tehát a középiskolások (16–18) közvetlenül nem szerepelnek benne.
De a friss érettségizettek és fiatal felnőttek adatai arra utalnak, hogy a legfiatalabb generáció bár kritikusabb, mint az országos átlag, mégis nagyon nagy százalékuk pozitív hozzáállást tanúsít a kommunizmussal szemben.
Nem véletlen, hogy a kommunizmus rémtetteinek relativizálása és a történelem átírása elleni fellépésre szólította fel a minap a kommunizmus bűneit vizsgáló és a száműzöttek emlékét ápoló intézet (IICCMER) Nicuşor Dan elnököt és Ilie Bolojan miniszterelnököt és más közéleti szereplőket a kommunista rendszer megdöntésének közelgő évfordulója apropóján.
Korábban a júliusi felmérést készítő INSCOP igazgatója, Remus Ștefureac úgy fogalmazott: a kommunizmus és Nicolae Ceaușescu ajnározása „az ellenséges hatalom által folytatott információs háború” és „a dezinformációs hullámok, hazugságok és groteszk manipulációk közvetlen következménye, amelyeket főként a közösségi hálózatokon terjesztenek”.
(Krónika)
Borítókép: Illusztráció. Aggasztó példakép. A felnőttek kétharmada szerint Nicolae Ceaușescu „jó vezető” volt Románia számára. Fotó: Tuchiluș Alex
