Természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek tartja a romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége azt a polgári kezdeményezést, miszerint a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia Magyarországon – írja tegnapi számában a Kolozsváron megjelenő Krónika. A lap arra reagáltatott több politikust és közéleti személyiséget, hogy a budapesti Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést.
„Székely vagyok, de a magyar nemzeten belül nem vagyok kisebbség. A kezdeményezést nem támogatom” – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. A szövetség sajtószolgálata közleményben emlékeztetett: az RMDSZ minden egyes népszámlálás alkalmával arra kérte a magyarokat, így a székelyföldieket is, hogy „székely öntudatuk” mellett vállalják magyarságukat, hiszen a magyar közösség valós létszámától függ több olyan alapvető jog is, amely például az anyanyelv-használathoz kapcsolódik.
Nem tartja hasznos kezdeményezésnek a magyarországi próbálkozást Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke sem. A néppárti vezető azokra a román megosztási kísérletekre emlékeztetett, amelyek 1989 után erősödtek fel. Ilyen volt például a rendszerváltás utáni első két népszámlálás metodológiája, mely külön entitásként tüntette fel a magyart és a székelyt.
„Ilyen alapon a jászok és a kunok is alkothatnak külön népcsoportot” – reagált Biró Zsolt MPP-elnök, aki elképzelhetőnek tartja, hogy egyes áttelepültek így próbálnának hasznot húzni a legközelebbi kisebbségi önkormányzati választásokon.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke természetellenesnek és abszurdnak tartja a felvetést. Ugyanakkor nem zárja ki a kívülről irányított provokáció lehetőségét sem. „A törvény szerint az a népcsoport számít hivatalosan elismert kisebbségnek Magyarország területén, amely a magyar nyelvtől és kultúrától eltérő nyelvet beszél és kultúrát képvisel, ugyanakkor legalább száz éve az ország jelenlegi határain belül él. Tudomásom szerint sem a bukovinai székelyek, sem a Ceauşescu-rendszerben áttelepültek vagy a zöld határon átszököttek nem élnek száz éve Magyarországon. Hogy a nyelvükről meg a kultúrájukról ne is beszéljünk” – fejtette ki. Leszögezte: bárhol is élnének, a székelyek magyar identitásúak.
A Krónika által megszólaltatott politikusok közül csak Ráduly Róbert, Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere fogalmazott meg ellenvéleményt. Szerinte Székelyföldön nagyon sok sors- és nemzettársában komoly igény mutatkozik arra, hogy magyar anyanyelvű székelynek vallja magát.
Magyarországon jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. Miután az NVB hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést, a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Amennyiben ezek szabályszerűeknek bizonyultak, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét, majd – az MTA véleményével és az összegyűlt aláírásokkal – felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról.
