Szent Miklós napja különleges helyet foglal el világszerte, és nálunk, a magyar hagyományban is mély gyökerekkel rendelkezik. A december 6-hoz kötődő szokások minden országban másként jelennek meg, de mindegyik közös üzenete a nagylelkűség, az odafigyelés és a szeretet.
De ki is volt Szent Miklós?
A 4. században élt Myra püspöke, akit már életében szentként tiszteltek. Legismertebb legendája egy elszegényedett családról szól, ahol a három leány hozomány nélkül maradt. Szent Miklós titokban aranyat dobott be az ablakon – vagy néhol úgy mondják: a tűzhely fölött száradó harisnyákba –, hogy megmentse őket a szegénységtől. Ez a történet az ajándékozás, az önzetlenség, a csendes jócselekedet alapja lett.
A magyar hagyományban Szent Miklós napja a gyermeki izgalom és a szívből jövő várakozás ünnepe. Nálunk a Mikulás az éjszaka leple alatt érkezik, és cipőbe, csizmába rejti a meglepetéseket. A magyar családok többségében az ünnep hangulata egyszerre játékos és nevelő jellegű: a jó gyerekek csokoládét, narancsot, diót kapnak, a virgács pedig emlékeztet arra, hogy mindig lehet egy kicsit jobbnak lenni.
Sok helyen a Mikulás nem egyedül érkezik: régi néphagyomány szerint angyal és krampusz kíséri, akik a jó és rossz tetteket tartják számon. Bár a krampusz alakja ma már egyre inkább játékos figura, a hagyomány lényege a lelkiismeretre való nevelés marad.
Más országokban hasonlóan szép hagyományok élnek. Hollandiában Sinterklaas ünnepi felvonulással érkezik, a gyerekek kitisztított cipőbe várják az ajándékot. Németországban Nikolaus személyesen keresi fel a gyerekeket, akik verssel vagy énekkel köszöntik. A tengerentúlon pedig a Mikulás Santa Claus alakjává formálódott, aki a kandallóra akasztott zoknikba hozza a meglepetéseket.
Szerte a világban Szent Miklós a gyermekek különleges védőszentje. A gyerekek levelet írnak neki, nemcsak azt sorolva, mit szeretnének kapni, hanem azt is, milyen jócselekedeteket tettek az év során. A hangsúly a hála, a felelősség és az önzetlenség erősítésén van.
Bár a hagyományok sokfélék, üzenetük közös: öröm adni, öröm szeretettel fordulni egymás felé, és a legnagyobb ajándék sokszor a közös élmény maga.
Szent Miklós püspök alakja arra tanít, hogy a jóság csendben is nagy erő, és hogy a legkisebb figyelmesség is fényt gyújthat valaki életében. Ha advent időszakában más népek szokásaiból is átveszünk egy-egy ötletet – legyen az cipők előkészítése, közös éneklés, vagy a Mikulásnak szánt kis finomság –, az gazdagítja családi életünket, és segít megtartani az ünnep valódi üzenetét.
