Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és brit kollégája, Boris Johnson részvételével tartottak nagyszabású megemlékező rendezvényt 1956 közelgő hatvanadik évfordulója alkalmából szerda este Londonban.
Az esemény helyszíne a londoni City központja, a Guildhall volt, ahol a politikai, diplomáciai, üzleti élet és a helyi magyarság több száz meghívott képviselője volt jelen. Ünnepi beszédében Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország mindig harcba szállt szabadságáért és önrendelkezéséért, akár szélsőséges túlerővel szemben is. Elég egy pillantást vetni Magyarország történelmére annak megállapítására, hogy a magyar nép a szabadságharcosok népe. Egyöntetűen bebizonyosodott 1956-ban az is, hogy a diktatúra Magyarországon nem tud gyökeret verni – tette hozzá.
Szijjártó Péter felidézte, hogy 1956-ban Magyarországot külső segítség ígéretével biztatták, a rádióban még az utolsó órákban is azt lehetett hallani, hogy a segítség hamarosan megérkezik. Természetesen soha nem érkezett meg, és a forradalom elbukott. Mégis, 1956 volt az első lépés 1990 felé, amikor a magyar nép végre visszanyerhette szabadságát, és elfoglalhatta régóta megérdemelt helyét az európai nemzetek közösségében – mondta.
Szijjártó Péter szerint Magyarország mindig hálás lesz Nagy-Britanniának és Londonnak, amiért 1956 után sok magyart befogadott és második otthonukká vált. Magyarország hálás azért a szerepért is, amelyet a brit kormány 1990-ben nyújtott az átalakuláshoz – tette hozzá.
Kijelentette: ezekben a napokban világszerte felidézik és ünneplik a magyar hősök emlékét, és ez is bizonyítja, hogy a magyarság globális nemzetté vált.
Boris Johnson brit külügyminiszter felszólalásában hangsúlyozta: abból, hogy 1956-ban a demokrácia és a szabadságszeretet vezérelte felkelést eltiporták, a remény és a derűlátás lángját évtizedekre kioltották, azt az igen erőteljes tanulságot kell levonni, hogy a haladás nem magától értetődő és nem visszafordíthatatlan, a demokrácia folyamatos veszélyben van és védelemre szorul.
„A gyermekeim nemzedékére gondolok, amely nem tud semmit a Varsói Szerződésről, azt is elfelejtette a gulágról, amit egyáltalán hallott róla, és nem tud a magyar felkelésről. Úgy gondolom, e generáció számára életfontosságú, hogy megértessük vele a történelem tanulságait, azt, hogy szabadságjogainkat meg kell becsülni” – fogalmazott Johnson.
Hangsúlyozta: Nagy-Britannia szívesen látja az országban dolgozó magyarokat, jogaikat védeni fogja, és nagyra értékeli „fantasztikus hozzájárulásukat” a brit gazdasághoz és kultúrához.
Szijjártó Péter a szerda esti megemlékező rendezvény előtt több hivatalos programot is lebonyolított, tárgyalt Boris Johnsonnal, valamint Philip Hammond brit pénzügyminiszterrel és David Davisszel, a Brexit-folyamat irányítására létrehozott minisztérium vezetőjével.
Tárgyalásairól magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: Magyarországnak húsbavágó érdeke, hogy London és az EU között olyan kilépési megállapodás jöjjön létre, amely garantálja, hogy az unió és Nagy-Britannia kereskedelmi, befektetési és gazdasági kapcsolatai akadálytalanok és szabadok lesznek, mivel bármilyen akadály vagy nehezítő körülmény megjelenése az EU-brit kapcsolatokban a magyar gazdaságnak is rendkívül komoly károkat okozhat.
Hangsúlyozta: 771 brit vállalat működik Magyarországon, ezek csaknem 49 ezer magyar munkavállalót alkalmaznak. E vállalatok folyamatosan újrabefektetnek Magyarországon, és a cél e folyamat fenntartása és gyorsítása.
A külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: Magyarország tíz brit nagyvállalattal létrehozza a Brit-Magyar Üzleti Tanácsot. Ennek létrejötte garancia Magyarországnak arra, hogy Nagy-Britannia kilépése az EU-ból nem jelenti akadályát a további brit befektetéseknek – tette hozzá Szijjártó Péter, aki szerda délután a londoni magyar nagykövetségen alá is írta a tanács megalapításáról szóló memorandumot több részvevő brit nagyvállalat vezetőinek jelenlétében.
