Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán emlékezett meg Szőcs Gézáról. A költő, irodalmár, kultúraszervező, Orbán Viktor kulturális főtanácsadója halálhírét csütörtökön jelentette be a Magyar PEN Club.
https://www.facebook.com/orbanviktor/posts/10158726334436093
(Origo)
Demeter Szilárd: Búcsú Szőcs Gézától
„Elmondhatom neked, mert azt hiszem, barátok vagyunk, de ha nem lennénk, akkor is elmondanám”, kezdte általában, ha nagyon fel akarta kelteni a figyelmemet.
Pedig nem voltunk barátok. A szó klasszikus értelmében biztosan nem. Túl nagy költő volt ahhoz, hogy a barátja lehessek, ha a barát az, akire rábízod a családod, amikor háborúba mész.
Géza inkább eljött a harctérre. Vagyis vissza, egész életét úgy töltötte, mint aki lövészárkok közt sétálgatva alkot, nem törődve az egyszerre rázúduló ellenséges és baráti tűzzel. Mint akin nem fog se fegyver, sem átok – és mint akin nem segít az ima.
Tiszteltem, becsültem, aggódtam érte, olykor morogtam rá, de hát ismeritek, Géza.
És azt szerettem volna, ha verset ír. Fölajánlottam, hogy építek számára egy piedesztált, kapaszkodjon fel rá, alkosson, hogy hasson, hogy gyarapodjunk.
Elsétált. Nem mondta, hogy nem, csak úgy elsétált, mint akinek halaszthatatlan dolga van, nem ér rá önnön szobrát faragni, majd beszélünk, szólt vissza.
Nem ő akart a fellegek fölé kerülni, azt várta, hogy mi nőjünk föl hozzá. Csakhogy Géza volt az a teknősbéka, akit senki Akhilleusz nem ért utol, mert mindig volt egy kis előnye.
Az a rettenetesen sok esze.
Az a rettenetesen sok gondolata.
Az a rettenetesen sok szép szava.
Föl-föllebbentette a Májá-fátylunkat, megmutatta, milyen mély a szakadék, aminek a peremén állunk.
Ha nincs híd, akkor repülni kell, bólintott ilyenkor mintegy magának, logikus.
Nem tudunk repülni, Géza.
Vidám szikrák a szemében, dehogynem, mondta, és azzal repült is.
Hajtotta az a rettenetesen nagy hite.”
(A teljes írás itt található)
Orbán János Dénes: a legnagyobb élő magyar költő távozott
Szőcs Géza önmagában kulturális intézmény volt, halálával a legnagyobb élő magyar költő távozott közülünk – mondta Orbán János Dénes költő, prózaíró, irodalomszervező pénteken az MTI-nek a csütörtökön elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költőre, íróra, újságíróra, politikusra emlékezve.
„Félreismerhetetlen stílusa, merész képzettársításai, játékossága és érzelmessége lenyűgöző volt. Vaskos könyvet lehetne írni arról is, hogy mennyi emberen segített. Az 1990-es évek káoszában számos művészt és diákot a szó szoros értelmében a hajléktalanságtól mentett meg. Minket, fiatal erdélyi írókat fölkarolt, és olyan lehetőségeket biztosított számunkra, hogy azt hittük, álmodunk” – hangsúlyozta Orbán János Dénes az MTI-nek.
Mint kifejtette, Szőcs Géza volt az Előretolt Helyőrség irodalmi műhely szellemi atyja és mecénása, és ez a műhely mára a magyar állami íróakadémiává nőtte ki magát. „Szőcs Géza hirtelen és váratlan halála nem csupán űrt hagy maga után, hanem egyenesen irodalomökológiai katasztrófa” – fogalmazott végül Orbán János Dénes. (Demokrata)
Tőkés László: óriási veszteség érte az erdélyi magyarságot és az egész magyar nemzetet
Óriási veszteség az erdélyi magyarság és a teljes magyar nemzet számára Szőcs Géza költő, újságíró és politikus halála, aki a magyarság egyik legnagyobb formátumú költője, az autonómiapolitika oszlopos tagja volt – nyilatkozta pénteken Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az MTI-nek.
Kifejtette: kortársak voltak a szó szoros értelemben, egyben kolozsváriak, ez a körülmény szorosan összekapcsolta őket, életük sok tekintetben összefonódott. Fájdalmas, hogy kidőlt az erdélyi harcosok sorából Szőcs Géza, akinek távozása óriási veszteség az erdélyi magyarság és az egész nemzet számára. Úgy vélte, Szőcs Géza akkor alapította az Ellenpontok című szamizdat folyóiratot, amikor már nem volt hova hátrálni az 1980-as évek elején, Nicolae Ceausescu diktatúrája falhoz állította a romániai magyarságot.
Ebben az állapotban álltak elő azok a kevesek, akik fel merték emelni szavukat a diktátor rendszere ellen, így Szőcs Géza is. A volt európai parlamenti képviselő és református püspök felidézte azokat az időket, amikor Désen tetten érte őket a Securitate és csoportos leleplezések történtek. Emlékeztetett arra, hogy Szőcs Géza a rendszerváltozás kiemelkedő alakjaként 1989 után szerepet vállalt az alakuló Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ), amely azonban később az „egypártrendszeri eltorzulás” során „kilökte magából”, így hosszú és gyümölcsöző életpályáján más utakon találta meg a kibontakozást, gazdag költői termésével és magyarországi közéleti szereplésével az egész nemzetet tudta szolgálni.
„Meghajtjuk fejünket az ő emléke és életműve előtt, és rendezzük sorainkat, hogy méltók legyünk ahhoz, amit ő képviselt, amiért harcolt és munkálkodott” – mondta Tőkés László. (Demokrata)
