A Magyarországról szóló parlamenti jelentés szerzője eddig nem találkozott olyan érvvel, ami megkérdőjelezné az általa készített dokumentum magyar kormánypárti- és más jobbközép képviselők által továbbra is kategorikusan elutasított következtetéseit. Rui Tavares jelentéséről várhatóan június 19-i ülésén szavaz az állampolgári jogi szakbizottság, a plenáris szavazás pedig július elején lehet.
Tavares újságíróknak elmondta, hogy az álláspontok között húzódó széles árok ellenére esélyt lát egy arany középútra, ugyanakkor hozzátette, hogy eddig nem hallott olyan érveket, amelyek megingatták volna jelentéstervezetének fő megállapításait és következtetéseit.
A raportőr a csütörtöki vitán világossá tette, hogy a legfrissebb magyarországi törvényhozási fejleményeket is be kívánja építeni jelentésébe, amely már több mint egy éve készül. A legújabb elem a nemzetbiztonsági törvény, amely azoknak a bíráknak, ügyészeknek, diplomatáknak és közszolgáknak a fokozott ellenőrzéséről szól, akik bizalmas anyagokkal dolgoznak. Tavares ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a törvény értelmében a célszemélyeket “a munka felvételétől kezdődően 30 napon át megfigyelhetnék, telefonbeszélgetéseiket lehallgathatnák és email levelezésükbe is belenézhetnek”. Hozzátette, hogy várja a kormány tájékoztatását a jogszabályról.
Emlékezetes, hogy Tavares május elején előterjesztett jelentésében meglebegtette az uniós szerződés 7-ik cikkének első bekezdése szerinti mechanizmus elindítását Budapesttel szemben, amennyiben a magyar kormány nem reagálna pozitívan az EP majdani határozatában megfogalmazott ajánlásokra. A szerződés vonatkozó pontjában nincs szó szankciókról, így a szavazati jog felfüggesztéséről sem. Ehelyett egy párbeszédet és monitoringot magába foglaló folyamat legvégén maximum azt mondhatnák ki, hogy az országban fennáll az alapvető jogok folytatólagos és súlyos megsértésének a veszélye. De még ez is csak akkor következne be, ha a tagállamok négyötöde és az EP kétharmada támogatja.
A LIBE szakbizottságban csütörtökön tartott vitán egyedül a liberális frakció nevében felszólaló képviselők szorgalmazták egyértelműen, hogy elfogadása óta először alkalmazzák a 7-es cikk szerinti eljárást hazánkkal szemben. “Itt az ideje, hogy lépjünk és alkalmazzuk. ha most nem tesszük, akkor mikor fogjuk? Valószínűleg soha” – jelentette ki Cecilia Wikström, svéd liberális képviselő. Az ALDE frakció tagja részben a Velencei Bizottság múlt héten kiszivárogtatott véleményének tervezetére (tehát nem a végleges szakvéleményére) hivatkozott, ami meglehetősen kritikusan minősítette a negyedik alkotmánymódosítást. Tavares ugyanakkor azt nyilatkozta magyar újságíróknak, hogy ő személy szerint “nem nyom a hetedik cikk felé” – írja a BruxInfo.
A szakbizottsági vita ugyanakkor az előzőhöz képest ezúttal is rámutatott arra, hogy a képviselők többnyire párthovatartozásuktól függően a jelentés tervezetének még a legalapvetőbb kérdéseiben sem értenek egyet. Az 551 módosító indítványból több mint kétszázat jegyző fideszes képviselők “tartalmi és tényszerű hibák, torzítások és értelmezésbeli problémák miatt” számos részt törölnének (olyan is van közöttük, aki az egész jelentést úgy, ahogy van törölné) vagy módosítanának.
Gál Kinga, a szakbizottság egyik alelnöke, aki a módosító indítványok többségét jegyzi, Tavares szemére vetette, hogy jelentése nagyon szubjektív megállapításokat tartalmaz és kettős mércét alkalmaz, mert olyan jelenségeket kritizál Magyarországon, amelyek más tagállamokban is jelen vannak. Gál Kinga újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, hogy az Európai Parlamentnek mandátuma sincs a jelentésben szereplő ajánlások megtételére, amelyek egyesek szerint lényegében a 2010 tavaszi állapotok visszaállítását jelentenék.
“Egyetlen konkrét jogsértést sem tudnak felmutatni a magyar kormánnyal szemben, miközben más tagállamok esetében ilyenek előfordulnak, de azok felett szemet hunynak” – jelentette ki a képviselő, aki a szlovákiai magyar Malina Hedvig terhére elkövetett emberi jogi sértéseket hozta fel az egyik példaként állítására.
Gál hangsúlyozta, hogy nem tud elképzelni kompromisszumot a szövegről “(A jelentés) úgy ahogy van elfogadhatatlan” – mondta. A néppárti politikus egyértelműen attól tart, hogy a bal- és liberális pártok a folyamat végén elfogadtathatnak egy Magyarországot elmarasztaló parlamenti határozatot. “Egy baloldali többség nélkül nem jutottunk volna el idáig” – utalt arra, hogy a folyamat enélkül nem juthatott volna ilyen messzire az Európai Parlamentben.
Az állampolgári jogi szakbizottságnak 60 tagja van, közülük 30-an tartoznak a szocialista, a liberális, a zöld és az egyesült baloldali frakcióhoz. A néppártiak száma ezzel szemben 23, a többiek függetlenek. Elvileg tehát a négy párt egy-két függetlennel kiegészülve keresztülviheti az akaratát a szavazáson, ám a 7-ik cikk kapcsán nincsenek teljesen azonos hullámhosszon. A jelentés csütörtöki vitáján is kiderült, hogy miközben a liberálisok képviselik ebben a kérdésben a legradikálisabb álláspontot, addig a szocialisták például jóval óvatosabbak, a 7-ik cikkről nem is beszélnek.
Rui Tavares arra számít, hogy a LIBE júniusban (várhatóan június 19-i ülésén) megtartja a szavazást a Magyarországról szóló jelentésről, ami ezt követően az újabb módosító indítványok beterjesztését követően a július eleji plenáris ülés elé kerülhet. Megfigyelők szerint könnyen előfordulhat, hogy a nyári szünet előtti utolsó momentum lesz a magyar demokrácia helyzetének szentelt jelentés vitája és szavazása. Több mint valószínű, hogy a plenáris vitán Orbán Viktor kormányfő is részt vesz majd a plenáris vitán.
