A Romániában kibontakozó tüntetéshullámot a demokrácia diadalaként tálalják a hazai lapok, és kísérletet sem tesznek a háttérben zajló folyamatok értelmezésére. Mi most egy Románia-szakértővel megpróbáljuk elmagyarázni nektek, hogy miért rossz, ha a kormányok hazaárulás terhe mellett idegen hatalmaknak szolgáltatják ki az országukat.
Barabás Tibor János külpolitikai szakértővel a román belpolitikai válságot tekintetük át. Kitértünk a mindenkori tüntetések mögött meghúzódó gazdasági érdekekre, a titkosszolgálati játszmákra és a hasznos idiótákra. Az olvasókat arra kérem, hogy úgy tekintsenek Romániára, mint egy baloldal által kormányzott Magyarországra.
A bíróság az SRI (román polgári titkosszolgálat) lehallgatási, megfigyelési adatai alapján ítélte el korrupció miatt Dragnea szocialista pártelnököt. Erre válaszul a kormány lecsökkentette az SRI költségvetését, a parlament segítségével leváltatta az SRI-vel szövetséges ügyészeket, valamint általános törvénykezéssel igyekszik csökkenteni a titkosszolgálat politikusokra nézve veszélyes adatbázisát. A kormány számos módon szűkíteni igyekszik az SRI manőverezési lehetőségét, és inkább a belügyminisztérium (DGIPI) titkosszolgálatára támaszkodik. Mindez azt jelzi, hogy a két hatalmi csoport között már alig köthető kompromisszum, a másik fél legyőzésére törekednek.
Kik állnak szemben egymással?
- A Liviu Dragnea szocialista pártelnök által irányított balliberális kormánykoalíció (Szocialista Párt, PDS – Liberáldemokrata Unió, ALDE), az ezt támogató dél-romániai oligarchák, és ezek eszköze a belügyminisztériumi titkosszolgálat (DGIPI);
- illetve a másik oldalon Klaus Johannis köztársasági elnök, aki a Nemzetbiztonsági Tanácsot elnökli, a politikai ellenzéket vezető Nemzeti Liberálisok (PNL), és ez utóbbiakat a háttérből irányító, nagyvállalkozóként is működő polgári titkosszolgálat (SRI).
Az augusztus 10-i bukaresti, 100 000 fős kormányellenes tüntetés legfőbb oka a városi és a külföldre szakadt fiatalok növekvő elégedetlensége, a mindent ellepő korrupció és nepotizmus volt.
A Facebookon szervezett megmozdulás hatását felerősítette, hogy Romániában jövőre elnök- és EP-választások lesznek, tehát a megszokott latinos temperamentummal beindult a választási kampány – mondja. A bukaresti kormánypalota előtti tüntetést a belügyi titkosszolgálat (DGIPI) partnere, a Vlad Tepes terroristaellenes csendőr zászlóalj verte szét mintegy 100 provokátor, erőszakoskodó, civil ruhás ügynök segítségével, akiket a tömegbe építettek be.
Az erőszakos cselekmények miatt több mint 300 ember került kórházba, köztük 9 csendőr is. Ahogy azt várni lehetett, Johannis államfő, a politikai ellenzék és az SRI, a polgári titkosszolgálat a volt vezetője révén a nyilatkozataikban a kormányt vádolják a tüntetés erőszakba fulladásáért, lemondásra szólítva föl Viorica Dancila kormányfőt, míg a kormányoldal ismeretlen provokátorokat, “kormányellenes puccsot, Majdan-kísérletet”külföldi aknamunkát, felelőtlen ellenzéki politikát sejt a történések mögött.
A belpolitikai küzdelem titkos tétje három nagyvállalkozás, amiért a különböző érdekcsoportok versenyeznek: a Romániához tartozó fekete-tengeri gáz kiaknázása, az állami vagyonból létrehozott Szuverén Befektetési Alap menedzselésének az elnyerése, valamint az általunk is ismert verespataki arany-, ezüst-, ritkaföldfém-készletek tulajdonjoga. Mindhárom üzlet beindulását leállította a kormány az elmúlt hónapokban, számos ellenséget szerezve külföldön is. A belpolitikai küzdelem kiszámíthatatlan fordulatokat vehet, sok függ attól, mi lesz Dragnea ítélet elleni fellebbezésével, hogyan egyeznek meg az érdekcsoportok az üzletek felosztásáról, és hogyan alakul az erősen manipulált média hatására a közvélemény – ecsetelte Barabás T. János elemző.
Az SRI, a polgári titkosszolgálat körüli ellenzék minden bizonnyal igyekszik majd az elkövetkező hónapokban lemondatni a kormányt, erre fogják használni a médiát, a tüntetéseket, az ügyészségeket, az amerikai nyomásgyakorlást és a színfalak mögötti közvetlen „ráhatást”. Nem várható viszont, hogy a szociálliberális kormánykoalíción kívülről hoznának új kormányfőt – egyfajta technokrata kormány formájában –, mert a 2019-es választások előtt jobban megfelel az ellenzéki helyzet Johanniséknak.
Az elemző szerint rossz hír Romániának, hogy a Fekete-tenger térsége forrong, Törökországban pénzügyi válság van, Erdogan elnök a Nyugattal szemben igyekszik stabilizálni az inflációt és a vállalatcsődöket, de nem valószínű, hogy az amerikai bankvilág ezt tolerálni fogja, így elhúzódó válságra számíthatunk.
A Balkán keleti részén ezen a nyáron visszatértek a régi etnikai, gazdasági feszültségek (szerb-koszovói problémák, Bosznia csődje, macedón belpolitikai válság), itt viszont zavarosan fog hullámozni az uniós, orosz, amerikai, kínai befolyás – tovább bonyolítva régiónk biztonságát. Oroszország érzékeli a délkelet-európai régió problémáit, aktivizálta a fekete-tengeri haderejét és elzárta Odessza kikötőjét. Moszkva célja lehet Ukrajna befolyásolása, az amerikai tőke és katonai jelenlét kelet-európai térnyerésének akadályozása, az Oroszország-ellenes szankciók feloldása, és mindebben már Ankara partnerségére is számíthat. Értékelésünk szerint Romániában is hasonló érdekekért fog fellépni a Kreml.
Mindez frontországgá teszi Romániát az Egyesült Államok biztonságpolitikájában, és Washington számára nő a fontossága annak, hogy a bukaresti kormány erősítse amerikai kötődését.
A washingtoni kongresszus által pénzelt Szabad Európa Rádió viszont igen kritikus Dragneaékkal, a román kormányt teszi felelőssé a tüntetések durva letöréséért, továbbá aggódik az orosz befolyás növekedéséért. Nem véletlenül, mert az orosz média kiáll a román kormány mellett, és amerikai, Soros György pénzelte csoportokat sejtet a bukaresti tüntetések mögött, amelyet szintén puccskísérletnek nevez. Felpörgött az információs hadviselés Romániában, pl. álhírek és internetes trollkodások formájában.
Minden érdekelt fél használja ezt a hibrid hadviselési eszközt, így az orosz média álhíre szerint az amerikai nagykövet elment a bukaresti tüntetésre, egyes Amerika-barát portálok viszont antifasiszta és egyéb oroszbarát ortodox vagy szélsőbalos provokátorokról írnak. A mostani információs küzdelemben a megdöbbentő a manipulálás nagy volumene és gyorsasága. A tüntetés eseményeit hadseregnyi kommentátor magyarázta élőben, többnyire félre – értékelte Barabás.
Az elkövetkező hetekben a román külpolitika a kormány túlélése érdekében várhatóan a rendületlen hűségéről fogja biztosítani Washingtont a színfalak mögött, és ennek megfelelően várható nagyobb amerikai haditechnikai beszerzés bejelentése is. A belpolitikában szintén a kormány túlélése érdekében folytatódik a bíróságok, ügyészségek kormányhoz való közelítése, és az amerikai befolyás növekedése okán várható, hogy Brüsszel egyre kritikusabb lesz Bukaresttel, nyílt konfrontáció törhet ki, ami maga után vonja az EU-s finanszírozások részleges elzárását. A német állami rádió, a Deutsche Welle máris az európai normák megsértésével, a jogállam elleni puccsal vádolja Dragneaékat.
Meglátásunk szerint ezen összetett folyamatban szomszédunk nem Magyarországgal lesz elfoglalva, de a háttérben nő gazdasági kapcsolataink fontossága a románoknak, mert tranzitállam lévén is jelentősen hozzájárulunk stabilitásukhoz. Mi visszafogott, óvatos politikával erősíthetjük gazdasági kapcsolatainkat, ami a legfontosabb hajtóerő lesz politikai viszonyunk fejlődéséhez is, hiszen a két ország üzletemberei megbíznak egymásban, és szívesen működnek együtt – mondja Barabás.
Ugyanakkor egy legutóbbi felmérés szerint a románok fele szerint nem lesz semmi következménye a kormányellenes tüntetéseknek, csak kevesen gondolják úgy, hogy változni fog valami a politikában. Szintén felmérések mutatják, hogy a románok kb. 30%-a vándorolna ki munkát keresve. Csalóka tehát a tévékben megjelenő Románia-kép, a városi fiatalok közül sokan tüntetnek, de a vidéki többség passzív, fásult, összességében csökken az állam intézményeibe vetett bizalom, és a hit abban, hogy hazájuk sikeres lehet a jövőben. Ez utóbbi az igazi tragédia, és számunkra is szomorú, mert természetesen Magyarországnak az az érdeke, hogy a szomszédos ország fejlődjön, virágozzon.
Az elemző így summázza a helyzetet: “a belpolitikai feszültség a meglátásom szerint a jövő év végi elnökválasztásig megmarad, ami alacsony hatékonyságúvá teszi várhatóan a januártól kezdődő román EB-elnökséget, pedig sok közös érdeket kellene érvényesíteni Brüsszelben. Ez utóbbi is példa arra, milyen szorosan összekapcsolódnak érdekeink, mennyire közös a sorsunk.”
