A trianoni békediktátum miatt 1920-ban két részre szakított magyar unitárius közösség tíz éve mondta ki egységét, a Magyar Unitárius Egyház 2012. június 28. jött létre. Ezzel az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház újult erővel szolgálhatja Istent, és küzdhet a magyarságért.
Tíz éve, 2012. június 28-án a kolozsvári belvárosi unitárius templomban kezdődött el az erdélyi és a magyarországi unitárius egyház zsinatának háromnapos együttes ülése, amelyen kimondták a két egyház egyesülését. Az ott elfogadott határozat értelmében a Magyarországi Unitárius Egyház és az Erdélyi Unitárius Egyház egyesülésével létrejött a Magyar Unitárius Egyház.
Az egyházegyesítő zsinat nyilvános, ünnepi része annak idején kora este kezdődött. Kifüggesztették az egyesülés alkalmából készített új egyházi zászlót, felolvasták a zsinat egyesülési határozatát, majd kinyilvánították a Magyar Unitárius Egyház újraalakulását. Ezután aláírták az egyesülési határozatot, és ünnepi istentiszteletet tartottak.
Az egyházak egyesülésére az teremtett lehetőséget, hogy a 2009-ben elhunyt Rázmány Csaba magyarországi unitárius püspök helyett a magyarországi egyházkerület nem választott új püspököt.
Az unitárius egyházat Dávid Ferenc alapította, a vallás lényege, hogy egyetlen isteni személyt ismer el, az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „egy az isten” felirat. Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, ami az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett.
A Magyar Unitárius Egyházat a trianoni határok osztották fel magyarországi és erdélyi egyházra, amelyek egyesülése újra egységbe tömörítette az unitáriusokat.
Orbán Viktor miniszterelnök is ezt a gondolatot emelte ki, amikor idén januárban levélben köszöntötte az unitáriusok püspökszentelő gyülekezetét, abból az alkalomból, hogy a tavaly megválasztott Kovács Istvánt istentiszteleten beiktatták hivatalába Kolozsváron.
Az egész magyarság számára felemelő pillanat volt, amikor kilenc évvel ezelőtt a Trianonban két részre szakított magyar unitárius közösség újra kimondta egységét, bizonyságot téve arról, hogy amit ellenséges hatalmak, torz ideológiák és emberi gyarlóság elválasztott egymástól, azt a közös hit és a határokon átívelő nemzeti összetartozásunk parancsa kilenc évtized után is képes újra egyesíteni
– fogalmazott levelében a magyar kormányfő. Orbán Viktor azt kívánta az új püspöknek, hogy legyen bátor őre és gyarapítója annak a súlyos megpróbáltatások között született kulturális és szellemi örökségnek, amelyet az unitáriusok a kereszténység egyetlen magyar alapítású történelmi felekezeteként hoztak létre az elmúlt öt évszázad során.
A Magyar Unitárius Egyház zsinata szombaton, Marosvásárhelyen elfogadott egy ünnepi nyilatkozatot a tízéves évfordulóra, amelyben kifejtették, hogy Isten iránti hálával gondolnak a tíz évvel ezelőtti egyháztörténelmi eseményre, amikor a zsinat ünnepélyesen kinyilvánította: „A Magyar Unitárius Egyház jövőbeli működésében, szervezeti felépítésében, belső jogrendjében, valamint istentiszteleti és szertartási rendjében egységes egyházszervezetet alkot.”
A kerek évforduló újabb lehetőség az egykori szándék megerősítésére: a Magyar Unitárius Egyház teljes körű egyházszervezeti egységben kívánja megélni a jézusi evangéliumot, az Isten- és emberszolgálat vallását
– emelték ki. Hozzátették: Istenbe vetett hittel és reménységgel kívánják szolgálni a jövőben is egyházuk küldetésének megvalósulását.
Borítókép: Kovács István unitárius püspök (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
