A felperesek jogi képviselői azt állítják, hogy a Viking Sigyn és a Hableány kapitánya is hibázott, mindketten megszegték a hajózási szabályokat. A sértettek szerint a baleset következtében sérült a testi épséghez és egészségükhöz fűződő személyiségi joguk, amiért átlagosan személyenként hatvanmillió forintos sérelemdíjat követelnek.
Perfelvételi tárgyalás keretében pénteken megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken a 2019. májusi Hableány-katasztrófa kapcsán a dél-koreai áldozatok hozzátartozói és a tragédia túlélői által indított kártérítési per, amelyben a 78 felperes összesen több mint 4,3 milliárd forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezné a tragédiát okozó Vikin Sigyn tulajdonosát, a Viking River Cruises AG-t, valamint a katasztrófában elsüllyedt magyar hajót működtető Panoráma Deck Kft.-t.
A felpereseket a magyar Oppenheim Ügyvédi Iroda képviseli, amelyet tavaly szerettünk volna megszólaltatni az üggyel kapcsolatban, de elzárkóztak a nyilatkozattételtől.
Borbély Zoltán, a Panoráma Deck egyik jogi képviselője tavaly nyáron a Mandinernek nyilatkozva hangsúlyozta: teljes mértékben vitatják, hogy egyetemleges felelősség merüljön fel a tragédiával összefüggésben. Mint mondta, ha valaki látta a tragédiáról készült felvételeket, annak egyértelmű, hogy az ütközést a Viking kapitánya okozta, aki nem is látta a Hableányt.
A 2019. május 29-én történt végzetes balesetben összesen 28-an vesztették életüket,
amikor a svájci szállodahajó a Margit hídnál utolétre, majd maga alá gyűrte a nála sokkal kisebb magyar rendezvényhajót, amely másodpercek alatt elsüllyedt, magával rántva a belsejében tartózkodó dél-koreai turistacsoport tagjait. A körülbelül tíz fokos Dunából mindössze hét embert sikerült kimenteni. A tragédiában a Hableány kétfős legénysége – Lombos László hajóvezető és Pethő János matróz – szintén életét vesztette.
A rendőrség azonnal nyomozást indított, majd az ügyészség 2019. november végén vádat emelt a Viking Sigyn ukrán kapitánya ellen halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt. A büntetőper jelenleg is tart a Fővárosi Törvényszéken.
A kártérítési eljárás mai, perfelvételi tárgyalásán – amelyen csak a jogi képviselők voltak jelen – az eljáró bíró a felek által benyújtott iratokat ismertette. Ezek alapján
a felperesek szerint a tragédia egyértelműen a szállodahajó hibájából következett be, de szerintük a Hableány üzemeltetőjét is felelősség terheli.
Mindkét hajó kapitánya megszegte ugyanis a hajózási szabályokat.
A felperesek több ponton is a büntetőeljárásban már megismert ügyészségi vádiratban megfogalmazottakhoz hasonló pontokra hivatkoztak, így például arra, hogy a Viking kapitánya nem mérte fel az előzései helyzetet, nem észlelte a Hableányt, nem jelezte előzési szándékát, de a mentés során is mulasztást követett el.
A Hableánynak azt róják fel, hogy kétfős személyzettel nem is hagyhatta volna el a kikötőt, egy második matróz épp arra lett volna alkalmas, hogy észlelje a veszélyt. A Hableány kapitányállásából ráadásul nem volt teljes körű a kilátás, ami szintén akadályozta, hogy észrevegyék a szállodahajót.
A túlélők keresete szerint a beleset következtében sérült a testi épséghez és egészségükhöz fűződő személyiségi joguk, míg a családtagok az egységes családban éléshez fűződő, a személyiségük szabad kiterjesztéséhez fűződő és az egészséghez fűződő személyiségi jogaik sérelme miatt fordultak a bírósághoz. Emiatt átlagosan 60 milliós sérelemdíjat követelnek a két hajós cégtől.
Jogi képviselőjük arra is kitért, hogy
a Viking AG éves bevétele 240 milliárd forint, ehhez képest összesen 50-280 millió forintot akartak felajánlani az áldozatoknak, peren kívüli megegyezés keretében.
Az alperesek vitatják a kereset jogosságát; a Viking AG egyebek mellett ara hivatkozott, hogy nem előzési manőverről volt szó, a szállodahajó pedig csak a Margit híd középső hídnyílásában tudott átmenni a híd alatt, ellentétben a Hableánnyal.
A céget képviselő ügyvéd a tárgyaláson indítványozta, hogy a bíróság állítson fel egy olyan rendszert, amellyel állandóan lehet szondázni a felperesek jogképességét, perképességét, miután többük életkora meghaladja a nyolcvan, sőt a kilencven évet is.
Az ügyvéd szintén indítványozta, hogy függesszék fel a polgári peres eljárást a büntetőeljárás végéig, mert alapkérdések nem tisztázottak, többek közt azt sem, hogy a balesetben kit milyen felelősség terhel.
A bíróság az alperesi képviselő mindkét indítványt elutasította.
(Mandiner)
