A kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány.
A hétfőn benyújtott javaslat célja az indoklás szerint a kiemelt budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos egyes állami feladatok kereteinek meghatározása, valamint a már előkészítés alatt álló Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program megvalósítása érdekében egy önálló törvény megalkotása. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata szerint a jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy európai uniós forrásból finanszírozott budapesti kormányzati közterület-, köztér-, illetve magasépítési ingatlanfejlesztések, valamint a fővárosban, illetve az agglomerációban megvalósuló vonalas közlekedési infrastruktúrafejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy száz százalékban – közvetlen vagy közvetett – állami tulajdonban álló gazdasági társaságok valósítanak meg, és amelyeket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított.
A törvénytervezet megalkotja a kiemelt nemzetközi sportesemény fogalmát is, ide sorolva a Budapesten megvalósuló kiemelt jelentőségű nemzetközi vagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó sporteseményeket. A javaslat szerint egy a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése, ezen belül a kormányzati döntés-előkészítés, a beruházás előkészítése, a tervezési program összeállítása, a terveztetés és az engedélyeztetés, valamint a kiemelt nemzetközi sportesemények rendezési jogának megszerzésére irányuló pályázattal és szerződéskötéssel összefüggő feladatok ellátása.
A törvénytervezet a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program (korábbi nevén Kemény Ferenc Program) megvalósítására irányadó különös szabályokat is meghatározza. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen valósul meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros.
A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújításához és hatékony fejlesztéséhez szükséges keretek lefektetésére is javaslatot tesz. Ez az indoklás szerint megteremti annak lehetőségét, hogy a terület méltó megjelenését biztosító fejlesztési beruházások koordinálására hatékonyabb legyen. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvényi rendelkezéssel a törvényhozás gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig elhelyezkedő területére vonatkozóan is – szerepel az indoklásban.
A javaslat egy felülépítmény nélküli fővárosi önkormányzati telket vonna az állami tulajdon körébe. A törvényjavaslat módosítja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló jogszabályt, kiegészítve azt a “kiemelten közérdekű beruházás” intézményével. A javaslat ide sorolja a kiemelten fontos, közérdekű – különösen energetikai, közlekedésfejlesztési, környezetvédelmi, vízügyi és vízvédelmi, katasztrófavédelmi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, közigazgatási, illetve oktatási, egészségügyi, kutatás-fejlesztési, kulturális, örökségvédelmi, sport, városfejlesztési – célt szolgáló, közfeladat ellátásával összefüggő beruházást.
A kormány egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást egyidejűleg kiemelten közérdekű beruházássá is nyilváníthat majd a javaslat szerint. A törvénytervezet célja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996-os törvény és a mozgóképről szóló 2004-es törvény módosítása is, tekintettel az Európai Bizottság határozatára, amely Magyarország filmszakmai támogatási programja esetében jóváhagyta a közvetett támogatás mértékének 25 százalékról 30 százalékra növelését.
MTI
