Az amerikai elnök aláírta a jogszabályt, amely kiáll a Peking-ellenes tüntetések mellett
Peking heves tiltakozása ellenére Donald Trump aláírta a hongkongi tüntetések támogatására feljogosító jogszabálytervezetet. Bár közleményében a Fehér Ház igyekszik tompítani a döntés erejét, a kínai kormány máris határozott ellenlépésekről beszél. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió engedékenyebb hangnemre váltott.
Kiválóan időzített hálaadási ajándék – így jellemezte tegnap egy hongkongi tüntető Donald Trump szerdai döntését. Az amerikai elnök ugyanis Peking többszöri figyelmeztetése ellenére végül aláírta azt a törvénytervezetet, amely újabb, az autonóm várossal szemben alkalmazható diplomáciai fegyvertárral vértezi fel kormányát. A Hongkong emberjogi és demokráciatörvény hatálybalépése után Washington megfoszthatja a várost azoktól az előjogoktól, amelyeket egy 1992-es jogszabály következtében a kétoldalú kereskedelemben élvez. Az Egyesült Államok elnöke továbbá szankciókkal, beutazási tilalommal sújthatja azokat a hongkongi tisztviselőket és szervezeteket, akik és amelyek részt vesznek a szabadságjogok megsértésében, valamint a város autonómiájának megcsorbításában.
A kongresszus felsőháza már múlt hét kedden egyhangúlag elfogadta a jogszabálytervezetet. Azóta találgatta a világpolitika, vajon Trump újabb frontot nyit-e Kínával a törvény jóváhagyásával, amivel kapcsolatban korábban az amerikai elnök is hezitált. A Fox Newsnak múlt héten adott interjúban Trump még úgy fogalmazott, hogy bár fontosnak tartja a demokráciáért küzdő hongkongiak melletti kiállást, ugyanakkor Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök a jó barátja, ezért nem szívesen írná alá a törvénytervezetet. Ennek megfelelően a Fehér Ház tegnapi közleményében is próbál óvatosan fogalmazni. Mint írják, a jogszabály adta új eszközöket a nemzetközi kapcsolatokat szem előtt tartva fogják alkalmazni.
Mindez nem nyugtatta meg Kínát, az ázsiai hatalom a hatályosítás kezdetétől szuverenitásának megsértéseként beszélt a tervezetről. – Azt tanácsoljuk az Egyesült Államoknak, hogy ne cselekedjen önhatalmúlag, különben Kína határozott ellenlépéseket tesz, és minden következményt Washingtonnak kell majd viselnie.
Tudatosítanunk kell az amerikai féllel, hogy Hongkong Kínáé, ügyei csakis kínai belügyek – írta nyilatkozatában a kínai külügyminisztérium. Hozzátették, a törvény jól mutatja az Egyesült Államok „sötét törekvéseit és egyeduralkodói hajlamát”. A hongkongi kormány is reagált a fejleményre, megismételve, hogy a jogszabállyal Washington az erőszakos tüntetéseket támogatja. Sejtésük gyorsan beigazolódott, tegnap ugyanis a tüntetők már szimpátiatüntetést tartottak Hongkong utcáin, megköszönve a washingtoni vezetésnek a mozgalmuk melletti kiállást.
Az Európai Unió ugyanakkor a Peking-párti városvezetés mellett foglalt állást. Trump épp akkor hozta meg döntését, amikor az unió külügyi szolgálatának vezetői éves értekezletüket tartják a hongkongi kormánnyal, s a brüsszeli tisztviselők a kapcsolatok további mélyítését hangsúlyozták.
Rendőrök az egyetemen
A rendőrség tegnap elkezdte átvizsgálni a hongkongi műszaki egyetem campusát, amelyet 11 napon át megszállva tartottak a tüntetők, mielőtt a rendőrség felszámolta a demonstrációt. Reggel 8-kor mintegy százfős, bűnüldözőkből, rendőrségi tárgyalókból, pszichológusokból, mentőkből és tűzoltókból álló csapat lépett be az egyetem területére. Chow Yat-ming rendőrfőkapitány-helyettes hangsúlyozta: a cél az egyetem biztonságának helyreállítása és a campus mielőbbi újranyitásának elősegítése. A tűz- és robbanásveszélyes anyagok és egyéb veszélyes tárgyak eltávolítása mellett a rendőrök bizonyítékokat gyűjtenek arra, amit az egyetem állít feljelentésében, hogy az épületeket több helyen megrongálták.
(Buzna Viktor / Magyar Nemzet / MTI)
