Jó értelemben szenzációs írás jelent meg a csíkszeredai Székelyföld folyóirat januári számában. Ferenczes István költő azt állítja – kőkemény bizonyítékok alapján –, hogy a zseniális román költő, Tudor Arghezi édesanyja szentegyházi székely nő volt, apja pedig Bukovinából Székelyföldre telepedett német.
Az írást két román kulturális lap is átvette, egy Târgu Jiu-i és egy marosvásárhelyi, innen pedig egyetlen lépés volt a teljes ismertség: az Adevărul napilap közöl terjedelmes cikket a témáról.
A hivatalos életrajzi adatok szerint, a 20. század legnagyobb román költőjeként számon tartott Arghezi szülei Theodorescu Nae és Mária voltak, művésznevét pedig az Argeş folyótól kölcsönözte. Csakhogy Ferenczes István költő kutatni kezdett, és érdekes adatokra bukkant. A kiindulópontja az volt, hogy Kányádi Sándor visszaemlékezéseiben említette, 1962-ben, amikor meglátogatta a román lírikust, kiderült, hogy számára nem idegen a magyar nyelv, mi több, székelyföldi gyerekkorára is hivatkozott.
Ferenczes a detektívmunkát követően felfedezését a Székelyföld folyóiratban tette közé. A bukovinai német apával és székely anyával rendelkező Ergézi Rozália Szentegyházán született 1859-ben, majd apja halálát követően elszegődött 19–20 évesen szolgálni Bukarestbe. Megismerkedett a költő eljövendő apjával, Nae Teodorescuval, aki cukrászként dolgozott. Az apa a későbbi költő anyját nem vállalta fel, mivel másvalakit, egy gazdag lányt vett helyette feleségül, de a gyereket elismerte, Ion N. Theodorescu néven. Így történhetett meg, hogy Arghezi minden bizonnyal Székelyföldön, a nagyszülőknél is tartózkodott vagy három évet.
Az anyának 11 évvel később született egy másik fia is, Alexandru, akiből később ügyvéd lett. Ergézi Rozália sorsa nehéz volt: miközben két gyerekét nevelte, dolgozott az üzletben, és a majdani festőt, Jean Alexandru Steriadit is táplálta szoptatós dajkaként. Rozália élete fiai felnőttkorba lépése után sem könnyű, unokáit neveli. Gyermekei úgy mutatják be, mint a német nevelőnőt. Vladimir Udrescu költő szerint ennek oka nem egyértelmű, lehet a korszellem, miszerint a megesett szolgálóleánytól el kell határolódni. További kérdőjeleket támaszt az a tény, hogy egy elmegyógyintézetben elhagyatva hunyt el 85 évesen, miután felnevelte az unokáit, és Arghezi exfelesége kitette a lakásból. Lehet, már nem tudjuk meg soha pontosan, hogy Arghezi miért használta művészneveként az anyja családi nevét, ám annyit talán megkockáztathatunk, hogy azért, mert mély benyomást hagyott benne Székelyföld.
[Forrás: hirmondo.ro]
