– A rakéta sikeresen elstartolt. Holnap délben dobják ki a SMOG-1-et és holnap este 8-9 óra körül lesz hallható Magyarországon a miniműhold jele – tájékoztatott Gschwindt András projektvezető. A műegyetemi oktatók és hallgatók közreműködésével készült negyedik magyar műhold két nappal az eredetileg tervezett indítás után tehát útnak indult.
Az első űrbe küldött hazai műhold a Masat–1 volt. A mintegy ötéves fejlesztés eredményeként elkészült eszközt 2012. február 13-án indították útnak és csaknem három éven át kiválóan működött. Számos csúcsot megdöntött az 1061 napig a Föld körül keringő Masat–1, de egyszer minden csoda véget ér. 2015 januárjában a légkör sűrűbb rétegeit elérve megsemmisült az első magyar műhold.
Az akkori sikeren felbuzdulva több magyar eszköz fejlesztése kezdődött egymással párhuzamosan. A SMOG-P miniműhold fejlesztése 2014-ben indult a Műegyetemen, végül két éves késéssel 2019. december 6-án startolt el Új-Zélandról. Küldetését 2020. szeptember 28-án sikeresen befejezve elégett a légkörben. A SMOG-P-re több szempontból is világszenzációként tekintenek. Ez volt a világ első működő 1-PocketQube méretű, vagyis 5 x 5 x 5 centiméteres műholdja. Élettartamát három hónapra tervezték, de még nyolc hónappal az indítás után is teljes kapacitással üzemelt. A rendszerek és a tartalékegységek jól funkcionáltak, áramköri meghibásodást nem tapasztaltak a fejlesztők. Végül csaknem 10 hónapig tartott a misszió.
A SMOG-P-vel egyszerre indult a nála kétszer nagyobb (5×5×10 centiméteres) ATL-1, a teljes egészében magánvállalkozásban, a SMOG-csapat bevonásával kifejlesztett hazai műhold. Ez az eszköz is bőven meghosszabbítva a tervezett időszakát teljesítette küldetését, majd pályáját lerövidítve tavaly októberben a légkörbe ért és elégett.
A SMOG-1 a világ első működő 5x5x5 centiméteres kisműholdjának, a SMOG-P-nek az ikertestvére. Ez is a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem oktatóinak irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, szponzorok támogatásával készült. A műhold elsődleges feladata a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, azaz az elektroszmog vizsgálata. Emellett egy ionizáló dózismérő is került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja. Újdonsága, hogy egy fékező hatású szerkezetet tettek a napelemek alá, mely várhatóan lecsökkenti a 18-25 éves pályaélettartamot, így minimalizálva azt az időt, amit űrszemétként tölt a Föld körül a műhold, miután befejezi aktív küldetését.
