Újabb feljelentést nyújtott be a Mol és a Slovnaft az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságánál: ezúttal a Janaf visszaélésszerű árképzési gyakorlatát támadja.
A Janaf tartósan és következetesen visszaélésszerű árazási gyakorlatot folytat, amit objektív indokok nem támasztanak alá – áll a Mol közleményében. Mint írták: az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése után – bár a Mol-csoport által megrendelt mennyiség másfélszeresére nőtt – a Janaf jelentősen, közel kétszeresére emelte díját, és ezt a túlzott árszintet a következő években is fenntartotta.
„Immár négy éve nem ad megalapozott indoklást a díjemelésekre, és továbbra is megtagadja az árazás alapjául szolgáló költségtényezőkre vagy módszertanra vonatkozó információk közzétételét” – közölte a Mol.
A horvátországi tranzitdíj fajlagosan jelenleg több mint háromszor magasabb, mint amit a szomszédos, trieszti kikötőből induló
és Németországon át Bécsig vezető TAL-vezeték üzemeltetője felszámol. Fajlagosan közel
kétszer olyan drága, mint amit a Mol-csoport az ukrán szakaszon, háborús övezeten keresztül húzódó Barátság vezetékszakasz használatáért fizet
– hívták fel a figyelmet, megjegyezve, hogy ez „egyúttal jelentősen meghaladja az európai kőolajszállító csővezetékek árait is, amelyek műszaki és gazdasági feltételei nagyon hasonlóak a Janafhoz. A hasonló kihasználtságokkal működő szlovákiai csővezeték díja fajlagosan négyszer, a magyar háromszor, míg fehéroroszországi vezeték hétszer alacsonyabb, mint a Janafé”.
Az Európai Bizottsághoz fordultak
„A Janaf az uniós versenyjog szerint monopol piaci erővel rendelkezik a kőolaj Magyarország és Szlovákia szárazföldi finomítóiba történő szállításának piacán. Az uniós versenyjog a piaci erő visszaélésként sorolja fel a tisztességtelen vételi vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen kereskedelmi feltételek előírását” – írták.
A Mol és a Slovnaft állítása szerint
a Janaf által előírt díjemelések a költségeihez képest túlzottak
és objektíven nem indokolhatók. Magatartásával kihasználja az Oroszország ukrajnai inváziója által biztosított előnyöket, ideértve a Barátság vezeték jelenlegi működésképtelenségét is. Ez károsítja a fogyasztókat, veszélyezteti az energiaellátás biztonságát a sebezhető közép-kelet-európai régióban.
A visszaélés gyanúja miatt ezért a Mol és a Slovnaft újabb feljelentést nyújtott be az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságánál
– közölte a Mol.
A visszaélésszerű árképzés mellett
az orosz kőolajszállítmányok ügyében is uniós szabályt sért a horvát vállalat.
A Janaf továbbra is vonakodik állásfoglalást adni arról, hogy az EU és az USA szankcióinak (beleértve az OFAC rendelkezéseit is) megfelelő, legális szállítmányokat átengedi-e. A Mol és a Slovnaft ebben az ügyben március elején nyújtott be formális panaszt az Európai Bizottságnak – jegyezték meg.
„A meglévő ellátási problémákat további jogbizonytalansággal súlyosbítja az a tény, hogy a szerződéses folyamat húzódik a Janaffal, és a Mol-csoport még mindig nem rendelkezik érvényes szállítási szerződéssel a 2026-os évre. Egyúttal a tervezett kapacitástesztek sem tudtak elindulni a horvát vállalat miatt” – zárul a Mol közleménye.
(Index)
Borítókép: Egy alkalmazott átsétál egy olajtároló tartály tetején a dunai olajfinomítóban, Százhalombattán 2017. április 10-én. Fotó: Bloomberg/Oliver Bunic
