Szeptember 25–27. között újra életre kelt a magyar népi hagyományok világa a fillmore-i Sík Sándor Cserkészparkban. Több mint kilencven cserkész és vezető érkezett Észak-Amerika és Kanada különböző részeiről, hogy részt vegyen a Központi Regös Hétvégén, amely hosszú évek után ismét megrendezésre került.
A Bocskai Rádió részére készítettem interjút Tábor Krisztinával, a rendezvény parancsnokával, aki elmondta: nagy öröm volt számára, hogy sikerült újjáéleszteni ezt a különleges találkozót. A résztvevőket gazdag program várta: a palóc és gömöri tájegységek táncaiba nyerhettek betekintést, módszertani foglalkozásokon fejlődhettek, valamint kézműves délután keretében kosárfonással, mézeskalács-díszítéssel, faragással, gyöngyfűzéssel és hajfonással gazdagíthatták tudásukat. A hétvége csúcspontját a közös táncház és a baráti szalonnasütés jelentette.
Megszólaltattam továbbá Pigniczky Esztit, a táborparancsnok helyettesét és Kovács Henriket, néptáncpedagógust, egyetemi docenst is, akik a közösségépítő programok fontosságáról, a regős mozgalom különlegességéről és személyes élményeikről meséltek.
Számomra, mint a Bocskai Rádió ösztöndíjasa és a munkácsi 1. sz. Zrínyi Ilona cserkészcsapat segédtisztje számára különösen meghatározó volt ez a hétvége. 2007 óta cserkészkedem, és a regős mozgalmat mindig is a hagyományőrzés és az értékek továbbadása iránti elköteleződésként éltem meg. A magyar népdalok számomra a lelkek üzenetei: dallamaik különös érzékenységgel érintenek meg. A tánc pedig egyszerre játék, kapcsolódás és odafigyelés – egyfajta nonverbális kommunikáció, amely olykor többet árul el a másik emberről, mint a szavak.
Öröm volt újra találkozni régi cserkésztestvéreimmel, akikkel utoljára 2019-ben táboroztunk együtt, például a new brunswicki csapat tagjaival vagy a clevelandi regősökkel. Ugyanakkor új ismeretségekre is szert tettem, hiszen lehetőségem nyílt a kanadai magyar cserkészekkel is kapcsolatot építeni. Külön élmény volt, hogy a hétvégén több KCSP ösztöndíjassal – Tankó Zitával, Tarjányi Gréta Lilivel, Müller Miklóssal és Czagány Rékával – is együtt lehettünk. A közös cserkészháttérnek köszönhetően már az első percektől megtaláltuk a közös hangot, és örömmel éltük át együtt ezt a tartalmas hétvégét.
A Központi Regös Hétvége nemcsak a magyar népi hagyományok átörökítéséről szólt, hanem arról is, hogy a cserkészek közössége határokon átívelve is élő, támogató és összekapcsoló erő tud lenni.
