A 20. századi történelem szégyenteljes sorsfordulóinak egyike volt a magyarországi németek elűzetése szülőföldjükről – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője vasárnap, a német ajkú lakosság kitelepítésének emléknapja alkalmából tartott békásmegyeri megemlékezésen.
Varga Mihály azt mondta, a megbocsáthatatlan, igazságtalan és bűnös tettek sorában élen állnak a kitelepítések, amelyek a második világháború után irtózatos és fájó népvándorlásokat kényszerítettek népekre, népcsoportokra. A második világháborút követően 16 millió németajkú embert üldöztek el Közép- és Kelet-Európából. Ezek az emberek már évszázadok óta honosak voltak ezen európai országokban – mutatott rá.
A Vertreibung – elűzés – „olyan fájdalmas szó nekik, mint magyaroknak, nekünk Trianon” – fogalmazott Varga Mihály, hozzátéve, hogy ez számunkra fontos nemzettörténeti szín, a magyarországi németség megcsonkítását is jelenti.
A miniszter hangsúlyozta: azokra a németajkú honfitársainkra, svábokra emlékezünk, akiket a több évszázados együttélés, közös sors és közösen elképzelt jövő után üldöztek el magyarországi hazájukból. Mindannyian, itt élő magyarok lettünk szegényebbek – fűzte hozzá.
Elmondta: a magyarországi németséggel itt a Kárpát-medencében a középkor óta egy a történelmünk. Az eltelelt századok alatt úgy váltak ezek az emberek és közösségeik a magyar nemzet részévé, hogy megőrizték gyökereiket is, ezért a magyar történelem kivonhatatlan részeseivé váltak, nekik is szülőföldjük lett ez az ország.
A második világháború után azonban megfosztották őket állampolgárságuktól, ingó és ingatlan vagyonuktól, és így telepítették ki őket az akkor romokban lévő Németországba. Semmivel sem igazolható igazságtalanság volt ez – jelentette ki Varga Mihály, hangsúlyozva: a mai Magyarország kormánya és népe minden kollektív bűnösségen alapuló nézetet és döntést elhárít.
Csak építő tenni akarással szolgáljuk jól közös nemzeti emlékezésünket. Igazságot szolgáltatni nem szavakkal, hanem az egymásért és a közös nemzetünk jövőjéért vállalt cselekedettel kell – fogalmazott a pénzügyminiszter.
A megemlékezés végén a résztvevők, közük Varga Mihály és Kiss László (MSZP) kerületi polgármester megkoszorúzták a békásmegyeri Szent József-templom falán lévő emléktáblát.
A megemlékezést a III. kerületi önkormányzat, a kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Braunhaxler Egyesület szervezte.
Az Országgyűlés 2013. december 17-én a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot a német lakosokat szállító első vonatszerelvény.
(Magyar Nemzet / MTI)
