Az előírt szavazatszám 110 százalékának összegyűjtése a célja az őshonos kisebbségekért indított aláírásgyűjtő kampánynak – mondta Veres Hilda, az “Írdalá” kampány operatív igazgatója az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.
Megjegyezte: eddig 1 millió 124 ezer aláírást gyűjtöttek. Ismertette: vasárnap Spanyolország után a nyolcadik országban, Szlovéniában is összegyűlt az előírt mennyiségű szavazat.
Felidézte: a kezdeményezés lényege, hogy az Európában őshonos kisebbségek közvetlenül hozzájuthassanak a kohéziós erőforrásokhoz, amelyek biztosítanák fennmaradásukat, hagyományaik és kultúrájuk megőrzését.
A hét tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni az adott országra vonatkozó minimálisan szükséges számú aláírást.
Az aláírások gyűjtése 2019. május 7-én indult. A koronavírus-világjárványra tekintettel az Európai Bizottság három hónappal meghosszabbította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított polgári kezdeményezés határidejét, amely így 2021. február 7. lett.
(Mandiner / MTI)
Bürokraták kezében a székelyek sorsa
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a napokban a nyolcadik EU-államban is összegyűjthette a szükséges támogatói nyilatkozatokat, így a kisebbségvédelmi kezdeményezés szervezői jó úton haladnak afelé, hogy az unió hetedik sikeres európai polgári kezdeményezése legyen az övék. A székelyek által indított akció célja az, hogy az EU egyik legnagyobb támogatási kerete, a kohéziós politika kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő térségektől.
Miután a tematikájában hasonló Minority SafePacket az Európai Bizottság január közepén elutasította, adódik a kérdés, hogy az unió mit tud tenni egyáltalán a nyelvi-kulturális sokszínűség megőrzéséért. Brüsszelnek pontosan milyen feladatai vannak a kisebbségvédelem terén? Erről Johan Häggmant, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) irányelvi tanácsadóját (képünkön) kérdeztük, aki maga is jól ismeri az Európai Bizottság működését, korábban ugyanis Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós biztos kabinetjében dolgozott. – Az Írdalá.hu és a Minority SafePack kezdeményezések számomra azt is bizonyítják, hogy
a székelyek elképesztően kemény nemzetközi küzdelmet folytatnak a jogvédelem terén.
Ne feledkezzünk meg róla, hogy Vincze Loránt személyében magyar az őshonos kisebbségeket tömörítő legnagyobb európai szervezet elnöke, de jelenleg az ifjúsági szervezet élén is székely fiatal áll. A székelyek élharcosok, húzzák maguk után a kontinens többi nemzeti és nyelvi kisebbségét – magyarázza Häggman az SZNT és a FUEN menetelésére reagálva.
– Ez a fajta bürokratamentalitás szép lassan elidegeníti a polgárokat az EU-tól
– teszi hozzá. Johan Häggman szerint a kisebbségvédelem ügyét nem lehet a szőnyeg alá söpörni, ezt mutatja az SZNT aláírásgyűjtése, illetve a Minority SafePack miatti zúgolódás, ám a politikai megfontolások folyamatos háttérbe szorulása „aggasztó”.
A Magyar Nemzet hasábjain is sokat cikkeztünk arról, hogy egyes ügyekben igenis megvannak az emlegetett politikai megfontolások. Az Európai Bizottság például a rasszista tendenciák megfordítására, az LMBT-közösség jogaival kapcsolatban is nyilvánosságra hozott egy-egy cselekvési tervet tavaly, de hasonlóképp nagy visszhangot kapott itthon a migránsok befogadásáról és integrációjáról szóló brüsszeli dokumentum. Felvetésünkre a szakember nem véleményezi e terveket, viszont a kisebbségvédelemmel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet: elméleti síkon, pusztán a szerződések alapján igaza van az Európai Bizottságnak, amikor azzal érvel, hogy tagállami hatáskörről van szó. – Viszont ennyi erővel mindössze pár területen léteznek kizárólagos uniós hatáskörök, ilyen például az egységes belső piac szabályozása vagy a versenypolitika – vélekedik Häggman, aki szerint a demokratikus deficit szempontjából is veszélyes az említett bürokratamentalitás. – Az európai uniós polgárok okkal mondhatják, hogy fenébe az EU-val, ha nem hallgat ránk! A Minority SafePack egy újabb sikeres európai polgári kezdeményezés volt, amit ráadásul a közvetlenül az európaiak által megválasztott Európai Parlament is teljes mellszélességgel támogatott.
Brüsszelben miért nem tanulunk a hibákból?
– teszi fel a kérdést az egykori bizottsági alkalmazott a brexittel példálózva.
