A mínusz 20C fok már a múlté, túl vagyunk a melegfront előszelén, és lassan megszűnnek a frontátvonuláshoz kapcsolódó ízületi fájdalmaink is. Vegre süt a nap, mi pedig kesztetve az évezredes beidegződéseinktol nézegetni kezdjük a vetőmagokat a szakáruházak polcain, és szemezni kezdünk a sarokba állított kapákkal, gereblyékkel, és palántás dobozokkal.
Itt megjegyezném, hogy jövő héten van Pongrác, Szervac, Bonifac fagyosszentek lehetőleg ne fagyasszuk le a már kibújt, kiültetett növényeinket, de remélhetőleg nem lesz tőbb fagy – volt elég reszünk belőle az idén. Persze vannak olyan növények is, amiket jobb ha eddig kicsiráztattunk és palantát neveltünk belőlük.
Palántanevelés
A palántanevelés lényege, hogy munkánk gyümölcsét gyorsabban tudjuk élvezni, azzal, hogy a hosszabb tenyészidejű növények fejlődését felgyorsítjuk. Használhatunk a palántázáshoz kifejezetten erre a célra árusított szaporító ládát, vagy akár műanyag, akár égetett cserépedényt, esetleg üres tejfölös dobozokat, a lényeg, hogy az edény alja lyukas legyen, mivel a túlzott mennyiségű öntözővíztől a növények elrohadhatnak.
Milyen földet használjunk?
Az általános virágföldek nem alkalmasak arra, hogy csíráztatásra, palántázásra használjuk őket. Inkabb használjunk termofoldet némi homokkal keverve.
Mire kell még figyelnünk?
Lényeges, hogy növényeink megfelelő hőmérsékletű helyen csírázzanak (21-24°C), és meglegyen a fejlődéshez szükséges páratartalom is. Néhányan az első pár napban sötét fóliával takarják le a ládát, de az átlátszó fóliával történő letakarás mindenképp szükséges a páratartalom miatt. A ládát tarthatjuk ablakpárkányon, vagy üvegházban, a lényeg, hogy a fenti körülmények rendelkezésre álljanak. Ügyeljünk arra, hogy vetőmagokat megbízható helyen vásároljunk!
Kiültetés
Az előnevelt palánták kiültetésekor nagyon kell figyelnünk arra, hogy a növény gyökérzete ne sérüljön. A fő szabály az, hogy a kiültetéskor már ne legyenek talajmenti fagyok. A kiültetést megelőzően növényeinket szoktathatjuk a megváltozott körülményekhez azzal, hogy naponta egy-két alkalommal rövid időre kivisszük őket a szabad levegőre.
Szabadföldi vetés
A szabadföldi vetést a nem melegigényes fajtáknál tudjuk alkalmazni, illetve vannak olyan növények, mint például a sargarepa, retek, borsó, a csemegekukorica, amelyek csak ebben a formában szaporíthatók. Előnye, hogy a palánták növekedése a végleges helyükön megy végbe, a kiültetéssel nem kell őket fejlődésükben megzavarni. Viszont az elvetett mag csak akkor fog kikelni, amikor számára minden környezeti (hőmérséklet, nedvességtartalom, páratartalom, napfény) tényező ideális.
Hagymák, vetőburgonya
Ha megszűnik kertünkben a sár, akkor a dughagymákat március végén elültethetjük. Vetőburgonya ültetésére a népi bölcsesség szerint úgy kell sort keríteni, hogy az a fagyos szentek (Szervác, Pongrác, Bonifác) előtt ne keljen ki, ami ültetési időpontként április végét feltételezi.
Gyökércsomagolt bogyós gyümölcsök, szőlőoltványok, és rózsa :
Március közepétől, ha már nem fagyos és sáros a föld, megkezdhetjük ezeknek a növényeknek az ültetését is. Ássunk egy megfelelő méretű gödröt, tegyünk az aljára kevés trágyát vagy mutragyat (es fontos, hogy keveset), arra egy kis földet, úgy hogy ne érintkezzen a gyökér közvetlenül a trágyával, mutragyaval. Ezután takarjuk be földdel pontosan addig, ameddig korábban (az iskolázás során) be volt takarva, esetleg hideg időjárás esetén kicsit magasabbra. A növényeket minden esetben gondosan meg kell öntözni.
Forrás: legjobbotthon.postr.hu
