Vezető amerikai lapok, eltérő szempontok alapján ugyan, de az elnök és a kongresszus közötti együttműködést sürgettek szerdán, miután a “félidős” választások eredményeképpen egységesen republikánus ellenőrzés alá került a kongresszus mindkét háza.
A centristának tekintett The Washington Post vezércikke szerint a republikánusok nem viselkedhetnek többé úgy, mintha jelentéktelen ellenzéki párt lennének, és ha a 2016-os elnökválasztás előtt be kívánják bizonyítani, hogy “a demokratáknál alkalmasabbak a kormányzásra, akkor ez egy jó lehetőség arra, hogy kezelésbe vegyenek elintézésre váró problémákat – és hogy eredményekre törekedjenek ahelyett, hogy másokat okoljanak a kudarcért”.
A lap ugyanakkor rámutatott, hogy nem ez az egyetlen lehetséges út és a megerősödött republikánusok olyan következtetésre is juthatnak, hogy a folyamatos Obama-ellenes ellenzékiség és az ideológiai alapú pontszerzés állította rá őket a hatalomhoz vezető útra. A demokratákat a maguk részéről az a lehetőség kísértheti meg, hogy alábecsüljék az eredmények jelentőségét, az idei választások politikai földrajzi feltételeivel magyarázva azokat, és ne lássák be a kompromisszum értelmét. Barack Obama elnök is az egyoldalú rendeletek eszközéhez folyamodhat, ami meghiúsítja a kompromisszumot.
A The Washington Post szerint a republikánusoknak a jóhiszemű törvényhozás lehetőségeként kellene felfogniuk a következő két évet, és nem arra törekedniük, hogy a komoly munkát a következő választások utáni időkre halogatva, abban az álomképben élve, hogy az ország végérvényesen konzervatív irányba fordult. A lap Obamát is óvta a kiegyezés lehetőségének elutasításától.
A konzervatív The Wall Street Journal szerkesztőségi állásfoglalása azzal vádolta meg az elnököt, hogy az elmúlt két évben a liberális politikai követeléseket és a pártos megosztottságot következetesen a gazdasági növekedés és a kompromisszum elé helyezte, ami segítette a republikánusokat a visszatérésében.
“A kérdés most az, hogy meg fog-e változni annyira, hogy megmentse elnökségének utolsó két évét” – hangzott a cikk.
A lap szerint Obamámak ehhez kezdetben el kellene ismernie, hogy sok republikánus többet szeretne tenni annál, mint hogy pusztán az ő ellenzékeként szerepeljen, és hogy még a legpártosabb választók is elvárnak bizonyos eredményeket tőlük. Az elnöknek a gazdasági növekedés serkentése érdekében együtt kellene működnie a republikánusokkal. Ha megosztozna velük az erkölcsi elismerésben és nem próbálná az akaratát maradéktalanul keresztülvinni, akkor a bevándorlás és az adóreform ügyében is lehetővé válna a megegyezés.
A liberális The New York Times vezércikke azt hangoztatta, hogy a republikánusok legtöbb választási ígérete negatív természetű volt. Egyebek között az egészségügy és a Wall Street reformjának visszavonását, valamit Obama több elképzelésének meghiúsítását ígérték.
“Egy olyan környezet megteremtésével, amelyben minden kezdeményezés ellenállásba ütközik és amelyben semmit sem lehet elintézni, a republikánusok egy olyan elnök képének kialakulásában segédkeztek, aki gyenge és nem hatékony ” – hangzott az állásfoglalás.
A lap szerint a kongresszus egésze fölötti irányítás megszerzése arra ösztönözhetné a republikánusokat, hogy kompromisszumra jussanak Obamával, mert szükségük van rá, hogy megmutathassák, kormányozni is tudnak, nem csak obstrukciót gyakorolni. A The New York Times az együttműködés lehetséges terepeként említette meg a csendes-óceáni országokkal való szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozását.
Mivel azonban a republikánus frakciók a kongresszus mindkét házában konzervatívabbá válnak a mostaninál, a győztes jelöltek kötelességüknek tekintik majd, hogy valóra váltsák az elnök politikájának következetes ellenzését, amit a választási kampány során ígértek. A lap sürgette, hogy a szenátusi többség leendő vezetője, Mitch McConnell szerezzen érvényt a győzelmi beszédében hangoztatott szavainak, melyek szerint a “kétpárti rendszernek nem kellene azt jelentenie, hogy örökös konfliktus van”.
