Terjed az elitellenes populizmus, ennek oka a mélyülő jövedelmi különbségek
Holnap kezdődik a Világgazdasági Fórum éves csúcstalálkozója a svájci Davosban. A fórumot 1971-ben Klaus Schwab alapította nonprofit szervezetként, azért, hogy teret adjon a világ állapotára befolyással lévő gazdasági, politikai vezetők vitáinak. Az eredetileg „Európai Menedzsment Fórum” elnevezésű szervezet első gyűlése az alapítás évében volt, amikor Schwab összehívta a nyugat-európai nagyvállalatok 444 képviselőjét Davosba. A gyűlés nem döntéshozó, csak vitafórum.
A davosi éves találkozók eredményei közt vannak rendkívül impozánsak, főként azért, mert a világpolitika irányítói semleges helyszínként használják azt. Itt írta alá 1988-ban Görögország és Törökország a „Davosi deklarációt”, amellyel elkerülték az egymás közti háborút. Itt találkozott egymással 1992-ben Nelson Mandela és Dél-Afrika akkori elnöke, 1994-ben pedig Simon Peresz izraeli külügyminiszter írt alá előzetes megállapodást Jasszer Arafattal a Gázai övezet helyzetéről.
Az idén háromezer embert várnak a svájci városba, akik között ott vannak a Világgazdasági Fórum ezer tagvállalatának képviselői, politikusok, akadémikusok, nem állami szervezetek megbízottai és vallási vezetők is. Bő ezren közülük Európán és Észak-Amerikán kívülről érkeznek, amellyel ez lesz a „legkevertebb” gyűlés. Az idei év vendége, a világ gazdasági és politikai csúcsvezetőin túl António Guterres, az ENSZ új főtitkára, Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára, de megjelenik Helle Thorning-Schmidt, a „Save the Children” nevű nemzetközi szervezet vezetője, Fabiola Gianotti, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) igazgatója is. Különleges vendégként részt vesz a konferencián Negin Khpalwak, Afganisztán első női karmestere és a poplegenda Shakira, aki díjat is kap majd a gyermekek oktatásáért végzett munkájáért.
Az idei tanácskozás jelszava így hangzik: „érzékeny és felelősségteljes vezetés”. A kérdés, amelyet feltettek maguknak a résztvevők: hogyan tudnak a politikai és gazdasági vezetők érzékeny, hiteles válaszokat adni azoknak, akiket cserbenhagyott a globalizmus, és hogyan tudnak felelősségteljes, igazságos és fenntartható megoldásokat kínálni a problémákra. Ahogyan Klaus Schwab a napokban fogalmazott: a világ soha nem látott sebességgel változik, és elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a társadalomról, a munkáról és nemzetállamról való elképzeléseink megbicsaklanak. A fórum alapítója videóüzenetében megnevezte, hogy az idei találkozó középpontjában az alábbi témák lesznek: a gazdasági növekedés stabilizálása, a piacalapú szolgáltatások hétköznapibbá tétele, a negyedik ipari forradalom felhasználása, illetve a nemzetközi együttműködés felélesztése.
A konferenciának a Világgazdasági Fórum szokásos éves jelentése ad különös fontosságot. A jelentésben megállapítják: a globális kockázatok között az elmúlt egy évben kirívóvá vált az elitellenes populizmus terjedése, és ennek elsődleges oka a jövedelmi és vagyoni különbségek mélyülése. A szervezet hangsúlyozta, hogy a vagyoni egyenlőtlenségek nemcsak a fejlett piacgazdaságokban, de a feltörekvő piacoknál is kirívó, miközben az alacsony szakképzettségű munkavállalók részesedése a nemzetgazdasági szintű jövedelemből évtizedek óta folyamatosan csökken. A Világgazdasági Fórum szerint, ha a problémákat nem sikerül megfelelően kezelni, annak robbanásszerű hatása lehet a társadalmi stabilitásra. Ilyen felütéssel vág tehát neki a fórum holnap a davosi csúcstalálkozónak.
Vagyoni egyenlőtlenségek
Kínában a háztartások legtehetősebb egy százaléka a nemzeti összvagyon harmadát, Indiában a leggazdagabb egy százalék a teljes vagyontömeg 53 százalékát birtokolja. Az Oxfam legutóbbi kimutatása szerint a britek leggazdagabb 10 százalékáé a nemzetgazdasági szintű magánvagyontömeg 54 százaléka, ezen belül a felső egy százaléké az összvagyon 23 százaléka. Brit szakszervezeti adatok szerint a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE–100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű vállalatok vezetői az előző egy évben átlagosan 3,4 millió fontot (1,2 milliárd forintot) kerestek, 123-szor többet a brit alkalmazotti átlagbérnél. (VGY)
Foráás: magyarhirlap.hu
