A megnyitó után azonnal meg is kezdődött az érdemi munka szekciókban: szerdán szó volt a görög mentőcsomagról, a csökkenő olajárról, és néhány vállalati bejelentés is elhangzott, valamint a konferencia előtt az IMF jelentést tett közzé arról, hogyan is lehetne integrálni a munkaerőpiacra a menekülteket, és hogy ez milyen növekedéssel, illetve kockázatokkal jár.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes tagja szerdán felszólította Görögországot a nyugdíjreform gyorsabb végrehajtására, mert szerinte csak így lehetne újabb részletet felszabadítani az Athénnak megajánlott harmadik mentőcsomagból. Az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF nyáron hagyta jóvá a 2010 óta már harmadik, ezúttal 86 milliárd eurós mentőcsomagot a csőd fenyegette Görögország számára. Az első, 13 milliárd eurós részletet már augusztusban folyósították, de az újabb 2 milliárd eurós részletet csak akkor szabadítják fel, ha a hitelezők által kiküldött ellenőrök szerint Athén megfelelő ütemben teljesíti a vállalt hitelfeltételeket.
Ugyancsak Davosban a Lukoil, a legnagyobb magánkézben lévő orosz olajcég vezetője azt mondta, hogy sok év után idén először csökken az orosz olajtermelés. Vagit Alekperov azt mondta, hogy “az olajipar a túlélésért küzd”. A Lukoil és az orosz olajtermelés egyaránt 2-3 százalékkal csökken az idén – vélte Alekperov. A vállalatvezető szerint a folyó negyedévben a kőolaj ára 30 dollár körül alakul hordónként, majd fokozatosan emelkedik az év végéig, idén átlagosan 50 dollár körüli lesz az olajár. A Lukoil vezetője kétkedését fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy Irán rövid távon lényegesen növelni tudná olajexportját. Vagit Alekperov szerint Iránnak mindent korszerűsítenie kell olajágazatában, ezért olajtermelésének érezhető növelésére 5-7 évre lesz szüksége.
Az egymásnak feszülő Oroszország és Ukrajna képviselői nem találkoznak egymással Davosban, nem egyeztetnek a Moszkvával szemben fennálló kijevi adósságról. Natalja Jareszko ukrán pénzügyminiszter szerdán azt mondta, hogy továbbra is megállapodás születhet a 2013 decemberében megadott 3 milliárd dollárról. Moszkva szerint sok területen engedtek Kijevnek, még azt is felajánlották, hogy nem kell az adósságot azonnal rendezni. Oroszország szerint azonban Ukrajna olyan feltételeket támasztott, amiket Moszkva nem fogadhat el, ezért igazáért nemzetközi döntőbírósághoz fordult.
A Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági cég alapítója, Jevgenyij Kaszperszkij a davosi fórum egyik szekciójában azt mondta, hogy bár az orosz gazdaság most recesszióban van, ez nem tart örökké és már a jövőre tekintve cége 300 új munkahelyet hoz létre Oroszországban az idén. A cégalapító arról is beszélt, hogy vállalatfelvásárlásban is gondolkodik, azt azonban nem pontosította, hogy odahaza vagy külföldön tervezi ezt.
A Davosi Világgazdasági Fórum kezdetéhez időzítette a PwC (korábbi nevén PricewaterhouseCoopers) tanácsadó cég éves Globális Vezérigazgató Felmérés eredményének az ismertetését. Ebből kiderült, hogy a megkérdezett cégvezetők alig több mint egyharmada (35 százalék) volt nagyon bizakodó saját cége jövő évi növekedési kilátásait illetően, ami az előző évi értékhez viszonyítva 4 százalékpontos csökkenést jelent. A felmérésben részt vevő cégvezetők mintegy kétharmada (66 százalék) szerint vállalatuknak ma több fenyegetettséggel kell szembenéznie, mint három évvel ezelőtt. Csupán alig több mint egynegyedük számít a globális gazdasági növekedés bővülésére a következő 12 hónapban, ami a múlt évhez viszonyítva 10 százalékpontos csökkentést jelent.
IMF-jelentés a menekültekről: kevés kockázattal növekedő gazdaságok
Az Európába érkező migránsok gyors munkaerőpiaci integrációját szorgalmazta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss jelentésében, amely szerint a múlt tapasztalatai nemigen igazolják azt az egyik leggyakrabban hangoztatott félelmet, hogy a bevándorlók elveszik a munkát a helyi lakosok elől.
Az Európai Unióba érkező bevándorlók és menekültek hulláma valószínűleg növeli kissé a gazdaság teljesítményét rövid távon, de a tömeges migráció hosszú távú hatása attól függ majd, hogy milyen gyorsan tudnak munkát találni az újonnan érkezett emberek – állapították meg a valutaalap szakértői jelentésükben, amelynek megállapításait szerdán ismertette Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója Davosban. A Világgazdasági Fórum nyitásához időzített jelentésben, amelyben a feladat nehézségét elismerve a bevándorlók gyors munkaerőpiaci integrációját támogató érveket sorakoztatnak fel a szakértők, a valutaalap felszólította az uniós országokat, hogy hárítsák el a menekültek munkavállalását nehezítő akadályokat, az olyanokat, mint például a minimálbért szigorúan szabályozó törvények és szabályok. A kérdés sürgető, mert tavaly több mint egymillió menedékkérő – közel felük szíriai – érkezett Európába, és a bevándorlók áradata nem csillapodott a tél beálltával sem.
Az IMF arra számít, hogy a menekültválság idén 0,09 százalékkal, jövőre pedig 0,13 százalékponttal emeli meg az Európai Unió hazai össztermékét (GDP), főleg annak köszönhetően, hogy növekedni fognak a menekültek lakhatását és megélhetését biztosító kormányzati kiadások. A legnagyobb gazdasági hatást abban a három országban (Ausztria, Svédország és Németország) váltja ki, ahol a legtöbb menedékkérelmet nyújtják be. A szakértők számításai szerint Ausztriában jövőre várhatóan 0,5, Svédországban 0,4, Németországban pedig 0,3 százalékpontot tesz hozzá a növekedéshez. Középtávon azonban a migránshullám gazdasági hatása nagymértékben függ majd attól, hogy milyen gyorsan képesek munkát találni és ennek eredményeként adókat és társadalombiztosítási járulékokat fizetni az újonnan érkezők. A bevándorlók és menekültek munkavállalása kedvező esetben uniós szinten 0,25 százalékponttal növeli a GDP-t 2020-ra, míg Ausztria, Németország és Svédország esetében 0,5 és 1,1 százalékpontot tehet hozzá a növekedés mértékéhez.
Mindazonáltal van egy jelentős gazdasági kockázat, mégpedig az, hogy ha az újonnan érkezők közül kevesen találnak munkát. A bevándorlók és menekültek munkaerőpiaci integrálásának kudarca a munkanélküliségi ráta emelkedéséhez és az államadósság növekedéséhez vezethet – mutattak rá az elemzők, akik mindazonáltal kevés bizonyítékot találtak arra nézve, hogy a menekültek elvennék a munkát a helyi lakosok elől, vagy megjelenésükkel lefelé nyomnák a béreket. Az Európa országaiba és az Egyesült Államokba irányuló nagyobb migránshullámokról készített tanulmányok többségéből az derül ki, hogy a hazai munkavállalók átlagbére alig változott, és a munkanélküliségre is korlátozott hatása volt a nagyszámú migráns beáramlásának.
Christine Lagarde a jelentést ismertetve rámutatott, hogy a merev munkaerő- és árupiaci szabályozás miatt nem Európa lehet a legjobb hely a menekültek számára, ami szerinte újabb ok arra, hogy az európai országok fogadják el a nagyobb rugalmasságot szorgalmazó IMF-ajánlásokat. Egyúttal arra szólította fel az uniós országokat, hogy alakítsanak ki szélesebb körű és kollektív politikát a migránsválság megfelelő kezelésének érdekében.
Forrás: hirado.hu
