Míg Európa nagy részén december 24-én és 25-én kapcsolják fel a karácsonyi fényeket és díszítik a karácsonyfákat, több millió más keresztény számára a karácsonyi időszak csak januárban kezdődik – emlékeztet a V4NA.
A római katolikus és a legtöbb protestáns egyház a Gergely-naptárat követi, amelyet a 16. század végén vezettek be. E naptár szerint a karácsony december 25-ére esik – bár az ünneplés általában 24-én este kezdődik.
Sok ortodox egyház azonban a régebbi Julián-naptárhoz ragaszkodik a fix ünnepek tekintetében.
Ez a naptár ma már 13 nappal eltér a Gergely-naptártól. Így a Julián-naptár szerint szenteste január 6-án, karácsony napja pedig január 7-én van.
Egyes ortodox egyházak pedig hibrid naptárat alkalmaznak az ünnepléseikhez, vagy részben a Gergely-naptárhoz igazodnak, míg mások a Julián-naptárhoz ragaszkodnak. Az ortodox karácsonyi ünnepségek ezért zajlanak országonként és egyházanként eltérő napokon még Európán belül is.
Betlehemben, Jézus szülőhelyén, a karácsonyt többször is megünnepelik.
A katolikusok december végén, az ortodox egyházak pedig január elején következnek. Még később az örmények ünnepelnek, egy nagyon régi egyházi hagyományhoz ragaszkodva. Így több hétig tart a karácsony.
Ahogy Jézus születését sem ugyanazon a napon ünneplik Európa népei, úgy a gyerekek sem ugyanazon a napon kapnak ajándékot. Sőt,
vannak olyan gyerekek, akiknek nem is a Jézuska vagy az Angyal szállítja a meglepetéseket.
Belgiumban két hagyományos ajándékhozója is van a karácsonyi időszaknak: Père Noël és Saint-Nicolas. Utóbbi a Télapónak felel meg és december 6-án visz a gyerekeknek ajándékot, míg Père Noël karácsonykor teszi a fa alá a meglepetéseket.
A karácsonyi időszak január 6-án a Királyok Ünnepével zárul Belgiumban, ilyenkor a gyerekek beöltöznek a három bölcsnek és házról-házra járnak karácsonyi dalokat énekelve, ezért cserébe általában finomságokat és készpénzt kapnak.
A holland mikulás, Sinterklaas, november közepén gőzhajón érkezik kísérőivel, a Fekete Péterekkel. A Sinterklaas felvonulás minden évben nagy ünnep a hollandoknál. A gyerekek a kandalló elé, vagy a kerti ajtó elé teszik a cipőjüket, Sinterklaas pedig éjjel Amerigo nevű fehér lován áthalad a házak felett és édességet és egyéb ajándékokat helyez el a cipőkben december elején.
Hollandiában karácsonykor már nem kapnak a gyerekek ajándékot.
Izlandon pedig nem a Mikulás vagy a Jézuska hozza az ajándékot a gyerekeknek, hanem a 13 jólasveinar, vagyis a karácsonyi csibészek.
Ők az izlandi folklór szereplői, és a karácsonyt megelőző 113 napban tesznek meglepetést a jó gyerekek cipőibe, a rossz apróságok viszont csak rothadó krumplit kapnak.
Olaszországban az ünnepek két fő figurája a Befana és a Mikulás.
A hagyomány szerint a Befana egy jószándékú boszorka, aki szállást adott a háromkirályoknak, amikor azok a születendő Jézushoz igyekeztek, azóta Befana minden évben meglátogatja a gyerekeket és kis ajándékokat visz nekik.
Befana a legenda szerint változtatni tudja a külsejét, személyéhez több szokás is kapcsolódik.
Gradó városában például minden évben január 6-án csúf tengeri boszorkányok szállnak partra. A hagyomány szerint üvegcsónakokon érkeznek a boszorkák, hogy elvigyék a szemtelen gyerekeket.
Bolzano városában pedig több mint 400 jelmezbe öltözött ördög vonul fel az utcákon ezen a napon. A menetet Szent Miklós vezeti, aki megvédi a gyerekeket az utána menetelő rémségektől.
Már-már elfeledett alak
a brit zöldruhás Mikulás, aki a pogány pogány téli ünnepek központi figurája volt.
A zöldruhás Mikulás, a tavasz jövetelét jelképezte hosszú, zöld, csuklyás köpönyegével, és magyalból, fagyöngyből illetve borostyánból készült koszorújával.
Dániában nem elijesztik, hanem „lekenyerezik” az elfeket, akik elcsennék a gyerekek ajándékait. Rizspudingot és zabkását készítenek ki a manóknak. Norvégiában nem az ajándékokat, hanem a seprűket kell védeni Szenteste, ugyanis a hiedelmek szerint ekkor előjönnek a gonosz és szemtelen boszorkányok, hogy ellopják a seprűket egy kis repkedésre.
(Híradó / V4NA)
Borítókép: Díszesen kivilágított hajók úsznak egy csatornán a karácsonyi hajóparádén Amszterdamban 2010. december 23-án. Fotó: EPA/Marcel Antonisse
