Az Európai Bizottság hárította az Európai Parlament perrel való fenyegetését a jogállamisági rendelet ügyében.
Az EB szerint pusztán a jog talaján nem állja meg a helyét az EP kérelme, miszerint a legnyilvánvalóbb esetekben (értsd: Magyarország és Lengyelország) mielőbb élesítsék az uniós források elzárását is lehetővé tévő szabályt – írja a Magyar Nemzet. Hozzátették: a balliberális képviselők most emiatt méltatlankodnak.
Hangsúlyozták: az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a jogállamisági rendelet végrehajtásának ügyében különbözött össze újfent az Európai Parlamenttel (EP). Egy most nyilvánosságra hozott levélben a bizottság világosan a balliberális többségű EP tudtára adja, hogy jogi szempontból nem állja meg a helyét a parlament kérelme. Az uniós parlament június elején egy határozatban épp Budapest és Varsó kapcsán követelte a pénzcsapok elzárását a jogállamiság állítólagos sérelme miatt. Június végén David Sassoli EP-elnök egy Von der Leyennek címzett levélben perrel fenyegette meg az EB-t, mondván: a szerződések 265. cikke alapján a bizottság elmulasztja teljesíteni a kötelességeit, amikor nem lép fel a jogállamiság érdekében, emiatt pedig bíróságra vihető.
A Momentum európai szövetségese szerint provokáció az EB jogi magyarázata
A lap arról ír, hogy az EB-nek két hónapja volt rá, hogy válaszoljon az EP aggályaira, a határidő a hét elején járt le. Az uniós parlament balliberális képviselői pedig a Twitteren, felháborodottságuknak hangot adva hozták nyilvánosságra a bizottsági válaszlevelet. Ebben ugyanis Von der Leyenék világosan kijelentik:
az EP kérelme jogi szempontból nem elég világos és precíz,
így a bizottság nem tud állást foglalni a kérelemről, miszerint lépnie kellene „a legnyilvánvalóbb esetekben”. A szerződések felett őrködő testület azt is leszögezi, hogy a jogállamisági rendelet alkalmazásának objektívnek, igazságosnak és pártatlannak kell lennie. Mint írják, a jogszabály alkalmazását nem szüneteltetik, az EB annak január elsejével történt hatályba lépése óta igenis alkalmazza azt. A jogi érvelést a magyar kormány brüsszeli kritikusa, a Momemtum európai szövetségese, Sophie in’t Veld nyílt provokációnak nevezte. „Ezzel nem az EP-t, hanem az európai polgárokat sérti meg a bizottság” – húzta alá.
Kilenc tagállamot is sújtanának?
Megírták, hogy a kérdés az Európai Bizottság keddi sajtótájékoztatóján is előkerült, ahol a testület illetékes szóvivője is visszautasította az EP vádjait. Mint azt Brüsszelben közölték, az EB folyamatosan előkészíti a potenciálisan szankcionálható eseteket, időközben pedig a rendelet alkalmazását segítő iránymutatások kidolgozását is megkezdte. Abból a szempontból is érthetetlen az EP „késlekedésről” szóló érve, hogy az uniós bizottság tájékoztatása szerint jelenleg épp a parlamenttel folyik a konzultáció a szóban forgó iránymutatásokról. Az EB ezek elkészültét kora őszre ígéri. Egyébként Johannes Hahn költségvetési biztos még júniusban legalább kilencre becsülte a jogállamisági rendelet által „sújtható” tagállamok számát.
Emlékeztettek: tavaly decemberben az állam-és kormányfőket tömörítő Európai Tanács annak a lehetőségét is megteremtette, hogy a kritikus országok az Európai Unió Bíróságára vigyék a jogállamisági rendeletet: ezt Magyarország és Lengyelország idén márciusban tette meg, azzal érvelve, hogy a kondicionalitásszabály nem fér össze az uniós szerződésekkel.
Az ügyben október 11–12-én lesz az ütközet,
amikor is a luxembourgi testület tárgyalja a keresetet. A magyar–lengyel kezdeményezésű, jelenleg is zajló jogvitáról az Európai Parlament mindenesetre következetesen azt mondja, hogy annak nincs halasztó hatálya, írják.
(Mandiner)
