Románia legnagyobb villamosenergia-termelő vállalatának részvényesei jóváhagyták kedden a többségében román állami tulajdonú Hidroelectrica és a szintén állami tulajdonban lévő francia energiaóriás, az Électricité de France (EDF) közötti partnerséget a még a Ceaușescu-korszakban megálmodott erdélyi szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében.
A részvényesek közgyűlése jóváhagyta, hogy a Hidroelectrica, illetve az EDF Power Solutions International közös vállalkozást (Joint Venture Company – JVC) hozzon létre, 50-50%-os részesedéssel, a Kolozs megyei tarnicai projekt fejlesztése céljából.
Az EDF a partnerség feltételeként szabta, hogy Románia garantálja az állami támogatást a vízerőmű működtetési szakaszában, miután üzembe helyezik – számolt be a Profit.ro portál. Mindezt olyan körülmények között, hogy Romániában 2014 óta hatályban van egy kormányrendelet, amely hathatós támogatási intézkedéseket ír elő a 15 MW feletti beépített kapacitású hasonló vízerőműprojektek számára.
A tarnicait korábban 1000 MW kapacitással tervezték, a beruházási költségeket több mint 15 évvel ezelőtt 1 milliárd euróra becsülték.
Jelenleg a projekt első fázisának, az előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak a költségeit a Hidroelectrica és az EDF 400 000 euróra becsüli, a 2. fázis – azaz a megvalósíthatósági tanulmány és a fejlesztés – költségeit pedig 30 millió euróra a végleges beruházási döntésig.
Mint ismeretes, az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő vízerőmű-gigaprojektet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akarták-akarják megvalósítani.
Az elmúlt időszakban többször felmerült, hogy egy japán és egy francia óriásvállalat is érdeklődik a megvalósítás módozatai, egy lehetséges együttműködés irányában. A francia EDF-et Európa legnagyobb energiaszolgáltatójának nevezték, a kontinens elektromosáram-előállításának több mint 16 százaléka hozzá köthető. A japán Itochu pedig a nukleáris energiában érdekelt, több mint 180 ezer embert foglalkoztat, bevételei pedig elérik a 90 milliárd amerikai dollárt, ami Románia bruttó hazai termékének több mint negyede.
Most a francia vonalon sikerült előrelépést felmutatni.
Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat. Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák (éjszaka, alacsony energiaárak közepette), amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel. A korábbi tervek szerint a nagy vízerőmű 1000 MW teljesítményű lenne – egy ilyen létesítmény megépítése Románia jelenlegi energetikai stratégiájában is szerepel, 2035-ös megvalósítási dátummal.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent.
A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
(Krónika)
Borítókép: Illusztráció. Románia legnagyobb villamosenergia-termelő vállalatának részvényesei jóváhagyták kedden a többségében román állami tulajdonú Hidroelectrica és a szintén állami tulajdonban lévő francia energiaóriás, az Électricité de France (EDF) közötti partnerséget a még a Ceaușescu-korszakban megálmodott erdélyi szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében. A tarnicai vízerőmű költségeit korábban egymilliárd euróra becsülték. Fotó: Pixabay.com
