Az Atlanti-óceán két partja között húzódó kulturális és baráti köteléket jelent a Szeged és Toledo közötti testvérvárosi kapcsolat, amely idén ünnepli 35. évfordulóját. Újvági Péter, Toledo korábbi képviselője, aki a kezdetektől részt vett a kapcsolat kialakításában, a Bocskai Rádió műsorában mesélt az első tárgyalásokról és a közös munka eredményeiről.
A testvérvárosi kapcsolat előkészítése már a rendszerváltozás előtti időszakban megkezdődött, ugyanis a Szent István-templom akkori plébánosa jó kapcsolatban állt a szegedi püspökkel, „Mi voltunk az elsők Amerikában, akik magyar várossal testvérvárosi kapcsolatot kötöttek” – emlékezett vissza Újvági Péter.
A 35 éves jubileumot idén nyáron Toledóban ünnepelték, ahol a két város kapcsolatának gazdasági és oktatási területeit is megerősítették. Szegedről hat fős delegáció érkezett, akik az energetikai együttműködés és a geotermikus fejlesztések lehetőségeiről tárgyaltak, tudniillik Szeged híres egész Európában a termálenergia hasznosításáról, és akár a diaszpórában élő szakemberek is sokat tanulhatnak ebből a tapasztalatból.
Az átadásra a Toledo-i Magyar Klubban került sor, a Toledo–Szeged testvérvárosi kapcsolat 35. évfordulójának ünnepsége alkalmából. (Kép: Andrea Myers)
A jubileumi alkalom egyik legmeghatóbb pillanata volt, amikor Balázs Gábor és dr. Bagi Gabriella elismerésben részesültek a testvérvárosi kapcsolatokért végzett munkájukért. A házaspár tagjai fiatalon találkoztak, akkoriban mindketten ösztöndíjjal voltak kint Amerikában: Gábor a Toledói Egyetemen, Gabriella pedig a Szegedi Egyetem és a toledói Doctor of Pharmacy (PharmD) program közötti szakmai együttműködés egyik alapítójaként dolgozott. Azóta két gyermekük született, és mindketten aktívan részt vesznek a toledói magyar közösségi életben. Balázs Gábor ma elismert fotóművész, felesége pedig úttörő kutatásokat végez a kozmetikai iparban, nemzetközi elismerések büszke birtokosa. Tanulmányaikat követően visszatértek, maradtak, közösséget építettek és a toledói magyar élet aktív résztvevőivé váltak.
A toledói magyar közösségéről többet is érdemes elmondani annál, hogy élénk testvérvárosi kapcsolatot ápolnak. A helyi Magyar Klub és a Toledo–Szeged Bizottság rendszeresen szervez kulturális programokat, jótékonysági akciókat és közösségi eseményeket. Az egyik legszebb hagyományuk, hogy karácsony közeledtével ajándékokat juttatnak el szegedi és hódmezővásárhelyi rászoruló gyermekeknek. „Minden évben összegyűjtünk több ezer dollárt, az itt élő amerikaiak és magyarok együtt dolgoznak azon, hogy otthon, Magyarországon szebb legyen a karácsony a gyerekeknek” – mondta Újvági Péter, aki szerint ez a kapcsolat azért működik több mint három évtizede, mert nem politikai, hanem emberi alapokon áll. Magánszemélyek, tanárok, diákok tartják életben, akik őszintén szívükön viselik anyaországi testvéreik sorsát.
A toledói magyar közösség másik fontos pillére az évente megrendezésre kerülő Birminghami Nemzetiségi Fesztivál, amely idén ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az esemény története a hetvenes évek közösségi összefogásából ered, amikor a város egy fölüljáró építését tervezte a magyar negyedben, ami veszélyeztette volna a templomokat és az iskolát. Hernádi atya vezetésével a magyar közösség önszerveződésbe kezdett és megnyerte a várossal folytatott küzdelmet. Ebből született az ötlet, hogy a magyarok nagyobb plénum előtt megmutassák, kik is ők valójában – így indult el az első Birmingham Fesztivál, ahol zenével, tánccal, ételekkel és közösségi programokkal prezentálták a magyar kultúrát. Azóta minden év augusztusában megrendezik az eseményt a toledói Birmingham negyedben, ahol egykor főként magyar, szlovák és ruszin munkások telepedtek le. Ma is több ezer ember – magyarok és nem magyarok egyaránt – részt vesznek a programon. Nemcsak magyar fesztivál ez, hanem közösségi ünnep, amelyben azok is otthon érzik magukat, akik már nem beszélik a nyelvet, de szeretik a magyar konyhát, zenét és hagyományokat.
Újvági Péter személyes élete is jól példázza, mit jelent a fentebb taglalt kettősség. Nyolcéves volt, amikor családjával 1956 után elhagyta Magyarországot. „Amikor itt vagyok, mindig otthonról beszélek, és amikor otthon vagyok, mindig itthonról beszélek” – mondta.
A toledói magyar közösség nevében pedig üzenetet is küldött a hallgatóknak: tartsák meg a közösségeket, a templomokat és a magyar szót, mert ezek tartják életben a nemzetet. A Bocskai Rádió hangját is hídnak nevezte, amely élő kapcsolatot közvetít az anyaországot és a diaszpóra között.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
